John Brett a surrey-i Reigate kisvárosban született, a North Downs lábánál. Apja, Charles Curtis Brett sebész volt és a hadsereg kapitánya. A festőnő idősebb nővére, Rose Brett szintén festő volt, és a két testvér egy ideig még műtermet is megosztott egymással. Rosa Brett naplóiból kiderül, hogy a fiatal nő kezdetben még saját festményeit is kiállította és eladta bátyja neve alatt. John Brett először magánórákat vett művészeti órákat a híres tájképfestőtől James Duffield Harding és a festőtől Richard Redgrave. 22 évesen kezdte meg tanulmányait a Királyi Művészeti Akadémián. Itt találkozott többek között az ismert műkritikus és mecénás John Ruskin-vel, aki nagyra értékelte Brett munkásságát, és anyagilag is bőkezűen támogatta. Brett első és valószínűleg leghíresebb festménye a "Kődaráló" címet viselte, és egy fiút ábrázolt, aki útépítéshez szükséges köveket zúzott. Az Henry Wallis egy évvel korábban, a svájci Aosta-völgyben festett, azonos című festménye után készült. Ruskin annyira el volt ragadtatva Brett munkáitól, hogy "megvette" neki egy svájci és olaszországi tanulmányútra, sőt, egy másik Brett festményt, az Aosta-völgyet is megvásárolta magának.
John Brett az idők folyamán jól ismert és nagyon sikeres lett. A preraffaeliták köréhez tartozott, művei egyrészt nagyon részletesek és hangulatosak, ráadásul gyakran társadalomkritikai elemeket is tartalmaznak. Többször járt Olaszországban és Svájcban, ahol legjobb festményei közül néhányat készített, például a "Rosenlaui gleccser" címűt. Később egyre inkább tengeri és tengerparti témákkal is foglalkozott. Egy 210 tonnás, 12 fős legénységgel rendelkező schooner tulajdonosa volt, amellyel részben családjával a Földközi-tengeren, de Anglia, Wales, Cornwall és a Wight-sziget partjainál is hajózott motívumokat keresve. A pembrokeshire-i Newport Castle-t is kibérelte több nyárra, ahonnan kirándulásokat tett a walesi partvidékre, ahol fotózott, vázlatokat készített és festett. Mindezek mellett John Brett lelkes amatőr csillagász is volt.
John Brett a surrey-i Reigate kisvárosban született, a North Downs lábánál. Apja, Charles Curtis Brett sebész volt és a hadsereg kapitánya. A festőnő idősebb nővére, Rose Brett szintén festő volt, és a két testvér egy ideig még műtermet is megosztott egymással. Rosa Brett naplóiból kiderül, hogy a fiatal nő kezdetben még saját festményeit is kiállította és eladta bátyja neve alatt. John Brett először magánórákat vett művészeti órákat a híres tájképfestőtől James Duffield Harding és a festőtől Richard Redgrave. 22 évesen kezdte meg tanulmányait a Királyi Művészeti Akadémián. Itt találkozott többek között az ismert műkritikus és mecénás John Ruskin-vel, aki nagyra értékelte Brett munkásságát, és anyagilag is bőkezűen támogatta. Brett első és valószínűleg leghíresebb festménye a "Kődaráló" címet viselte, és egy fiút ábrázolt, aki útépítéshez szükséges köveket zúzott. Az Henry Wallis egy évvel korábban, a svájci Aosta-völgyben festett, azonos című festménye után készült. Ruskin annyira el volt ragadtatva Brett munkáitól, hogy "megvette" neki egy svájci és olaszországi tanulmányútra, sőt, egy másik Brett festményt, az Aosta-völgyet is megvásárolta magának.
John Brett az idők folyamán jól ismert és nagyon sikeres lett. A preraffaeliták köréhez tartozott, művei egyrészt nagyon részletesek és hangulatosak, ráadásul gyakran társadalomkritikai elemeket is tartalmaznak. Többször járt Olaszországban és Svájcban, ahol legjobb festményei közül néhányat készített, például a "Rosenlaui gleccser" címűt. Később egyre inkább tengeri és tengerparti témákkal is foglalkozott. Egy 210 tonnás, 12 fős legénységgel rendelkező schooner tulajdonosa volt, amellyel részben családjával a Földközi-tengeren, de Anglia, Wales, Cornwall és a Wight-sziget partjainál is hajózott motívumokat keresve. A pembrokeshire-i Newport Castle-t is kibérelte több nyárra, ahonnan kirándulásokat tett a walesi partvidékre, ahol fotózott, vázlatokat készített és festett. Mindezek mellett John Brett lelkes amatőr csillagász is volt.
Oldal 1 / 2