Anselm Feuerbach (1829-1880) festőművész a 19. század második felének egyik legjelentősebb német festője volt. Életében művészetét kevéssé vették észre. A későbbi generációk csak később fedezték fel a német művész nagy jelentőségét. Anselm Feuerbach Joseph Anselm Feuerbach régész fia és Paul Johann Anselm Ritter von Feuerbach jogász unokája volt. Speyerben született 1829. szeptember 12-én. Édesanyját még gyermekkorában elvesztette, és nagyszüleinél nőtt fel Ansbachban. Miután apja feleségül vette Henriette Heydenreich írónőt, Feuerbach visszatért szülői házába. Freiburgban járt gimnáziumba, és első rajzórákat az Albert-Ludwig Egyetem anatómusától kapott. Henriette Feuerbach nagy hatást gyakorolt a festőre, és aktívan bátorította őt. Korán otthagyta a gimnáziumot, és Düsseldorfba ment, hogy a művészeti akadémián tanuljon. Tanárai Johann Wilhelm Schirmer, Wilhelm von Schadow és Karl Ferdinand Sohn voltak. Feuerbach a romantikus történeti festőművésszel is kapcsolatot tartott fenn Alfred Rethel.
Később Anselm Feuerbach Münchenbe költözött. Itt nagy hatással volt rá az ausztriai ARTISTREPLEPLACE1 művész. Vándorévei 1850-ben Antwerpenbe vezették, ahol a belga Gustave Wappers-nél tanult. 1851-ben Párizsba ment, a modern művészet mestereinek szentelte magát, és az Thomas Couture műhelyében dolgozott. Párizsi tartózkodása alatt festette meg "Pietro Aretino halála" című képét, amely az egyik leghíresebb műve. A festményen világosan látszik Couture hatása és Feuerbach kezdődő érdeklődése a velencei stílus iránt. Szakértők között vitatott, hogy kapcsolatban állt-e a párizsi Édouard Manet-gyel. Bizonyosnak tekinthető, hogy tanulmányozta Eugene Delacroix, Gustave Courbet és Pierre Etienne Theodore Rousseau műveit. Apja halála után Anselm Feuerbach Heidelbergbe költözött. Innen Joseph Victor von Scheffellel együtt olaszországi tanulmányútra indult. Velencében megfestette Tiziano "Nagyboldogasszony" című festményének másolatát. Rómában Feuerbach szenvedélyes viszonyt folytatott modelljével, Anna Risivel, alias Nannával, aki egyben értékes múzsája is volt. Itt találkozott későbbi életrajzírójával, Julius Allgeyernnel is.
Gróf von Schack tizenegy festményét vásárolta meg, és egy ideig a művész mecénása volt. Feuerbach professzori kinevezést kapott Bécsben. Sajátos klasszicista-romantikus festészeti stílusával azonban csak mérsékelt sikert aratott akkoriban. Élete utolsó éveiben egészségügyi problémákkal küzdött, és sok utazásra vállalkozott. Eredetileg a "Titanensturz" (Titánok bukása) című monumentális festményt a Bécsi Művészeti Akadémia újonnan tervezett előadóterme számára festette. Azonban vita támadt Theophil Hansen építésszel, és Feuerbach végül olaszországi száműzetésében fejezte be a művet. 1880. január 4-én Velencében meghalt Anselm Feuerbach. Mostohaanyja gondoskodott a hagyatékáról, és ezzel jelentősen hozzájárult a fiatalon elhunyt művész nagy posztumusz hírnevéhez.
Anselm Feuerbach (1829-1880) festőművész a 19. század második felének egyik legjelentősebb német festője volt. Életében művészetét kevéssé vették észre. A későbbi generációk csak később fedezték fel a német művész nagy jelentőségét. Anselm Feuerbach Joseph Anselm Feuerbach régész fia és Paul Johann Anselm Ritter von Feuerbach jogász unokája volt. Speyerben született 1829. szeptember 12-én. Édesanyját még gyermekkorában elvesztette, és nagyszüleinél nőtt fel Ansbachban. Miután apja feleségül vette Henriette Heydenreich írónőt, Feuerbach visszatért szülői házába. Freiburgban járt gimnáziumba, és első rajzórákat az Albert-Ludwig Egyetem anatómusától kapott. Henriette Feuerbach nagy hatást gyakorolt a festőre, és aktívan bátorította őt. Korán otthagyta a gimnáziumot, és Düsseldorfba ment, hogy a művészeti akadémián tanuljon. Tanárai Johann Wilhelm Schirmer, Wilhelm von Schadow és Karl Ferdinand Sohn voltak. Feuerbach a romantikus történeti festőművésszel is kapcsolatot tartott fenn Alfred Rethel.
Később Anselm Feuerbach Münchenbe költözött. Itt nagy hatással volt rá az ausztriai ARTISTREPLEPLACE1 művész. Vándorévei 1850-ben Antwerpenbe vezették, ahol a belga Gustave Wappers-nél tanult. 1851-ben Párizsba ment, a modern művészet mestereinek szentelte magát, és az Thomas Couture műhelyében dolgozott. Párizsi tartózkodása alatt festette meg "Pietro Aretino halála" című képét, amely az egyik leghíresebb műve. A festményen világosan látszik Couture hatása és Feuerbach kezdődő érdeklődése a velencei stílus iránt. Szakértők között vitatott, hogy kapcsolatban állt-e a párizsi Édouard Manet-gyel. Bizonyosnak tekinthető, hogy tanulmányozta Eugene Delacroix, Gustave Courbet és Pierre Etienne Theodore Rousseau műveit. Apja halála után Anselm Feuerbach Heidelbergbe költözött. Innen Joseph Victor von Scheffellel együtt olaszországi tanulmányútra indult. Velencében megfestette Tiziano "Nagyboldogasszony" című festményének másolatát. Rómában Feuerbach szenvedélyes viszonyt folytatott modelljével, Anna Risivel, alias Nannával, aki egyben értékes múzsája is volt. Itt találkozott későbbi életrajzírójával, Julius Allgeyernnel is.
Gróf von Schack tizenegy festményét vásárolta meg, és egy ideig a művész mecénása volt. Feuerbach professzori kinevezést kapott Bécsben. Sajátos klasszicista-romantikus festészeti stílusával azonban csak mérsékelt sikert aratott akkoriban. Élete utolsó éveiben egészségügyi problémákkal küzdött, és sok utazásra vállalkozott. Eredetileg a "Titanensturz" (Titánok bukása) című monumentális festményt a Bécsi Művészeti Akadémia újonnan tervezett előadóterme számára festette. Azonban vita támadt Theophil Hansen építésszel, és Feuerbach végül olaszországi száműzetésében fejezte be a művet. 1880. január 4-én Velencében meghalt Anselm Feuerbach. Mostohaanyja gondoskodott a hagyatékáról, és ezzel jelentősen hozzájárult a fiatalon elhunyt művész nagy posztumusz hírnevéhez.
Oldal 1 / 1