Pierre Mignard Franciaországban, Troyes városában született, egy kézműves család fiaként. Apja az idősebb Pierre Mignard, anyja Marie, született Gallois volt. Volt egy másik bátyja is, Paul, aki szintén festő lett. A család fia Jean Boucher festőnél tanult Bourges-ban. Később Párizsba költözött. A közeli Fontainebleau kastélyban híres művészek festményeit másolta. Pierre Mignard 23 éves korában Rómába ment, ahol több mint 22 évig élt és dolgozott. Számos festményt alkotott, főként mitológiai és vallási témákban. Különösen gyakran festett Madonnát és gyermekét vagy szenteket ábrázoló oltárképeket. Megrendelésre másolatokat készített honfitársa, Nicolas Poussin műveiről is. A portrék iránti lelkesedését is felfedezte, és különböző pápákról, bíborosokról és más vatikáni méltóságokról, valamint olasz nemesekről és gazdag polgárokról festett portrékat. Ebből az alkotói periódusból ismert művek: "Szűz a szőlővel", "A Szent Család Keresztelő Szent Jánossal klasszikus tájképben", "Szűz Mária bemutatása a templomban" és "Halál és Kleopátra".
1657-ben az immár igen híres művész meghívást kapott Párizsba, amelyet valószínűleg Mazarin bíboros, XIII. Lajos francia király minisztere és pápai diplomata viszonzott. Egy avignoni megálló során Mignard megismerkedett a híres drámaíróval, Moliere-rel, akiről később több portrét is festett, és közeli barátja lett. Párizsba érkezve a festőt lelkesen fogadta a társaság. Hamarosan számos befolyásos pártfogója lett, akiknek portréit megfestette. Ezek közé tartozott például Turenne tábornok, Bossuet és Descartes filozófusok, valamint Montespan, La Valiere és Maintenon királyi úrnők. XIV. Lajos, a Napkirály is nagyra becsülte a művészt, és többször pózolt neki. Piere Mignard volt akkoriban a párizsi festők vitathatatlan sztárja, sőt, a király korábbi első festőjét, Charles Le Brun-t is letaszította a trónról. A művész 1695-ben halt meg, éppen akkor, amikor elfogadta az Invalidusok katedrálisának kupoláján készült nagyszabású művészi munkát.
A mai műkritikusok úgy vélik, hogy Pierre Mignard a kor egyik legsikeresebb portréfestője volt, de nem a legjobb.
Pierre Mignard Franciaországban, Troyes városában született, egy kézműves család fiaként. Apja az idősebb Pierre Mignard, anyja Marie, született Gallois volt. Volt egy másik bátyja is, Paul, aki szintén festő lett. A család fia Jean Boucher festőnél tanult Bourges-ban. Később Párizsba költözött. A közeli Fontainebleau kastélyban híres művészek festményeit másolta. Pierre Mignard 23 éves korában Rómába ment, ahol több mint 22 évig élt és dolgozott. Számos festményt alkotott, főként mitológiai és vallási témákban. Különösen gyakran festett Madonnát és gyermekét vagy szenteket ábrázoló oltárképeket. Megrendelésre másolatokat készített honfitársa, Nicolas Poussin műveiről is. A portrék iránti lelkesedését is felfedezte, és különböző pápákról, bíborosokról és más vatikáni méltóságokról, valamint olasz nemesekről és gazdag polgárokról festett portrékat. Ebből az alkotói periódusból ismert művek: "Szűz a szőlővel", "A Szent Család Keresztelő Szent Jánossal klasszikus tájképben", "Szűz Mária bemutatása a templomban" és "Halál és Kleopátra".
1657-ben az immár igen híres művész meghívást kapott Párizsba, amelyet valószínűleg Mazarin bíboros, XIII. Lajos francia király minisztere és pápai diplomata viszonzott. Egy avignoni megálló során Mignard megismerkedett a híres drámaíróval, Moliere-rel, akiről később több portrét is festett, és közeli barátja lett. Párizsba érkezve a festőt lelkesen fogadta a társaság. Hamarosan számos befolyásos pártfogója lett, akiknek portréit megfestette. Ezek közé tartozott például Turenne tábornok, Bossuet és Descartes filozófusok, valamint Montespan, La Valiere és Maintenon királyi úrnők. XIV. Lajos, a Napkirály is nagyra becsülte a művészt, és többször pózolt neki. Piere Mignard volt akkoriban a párizsi festők vitathatatlan sztárja, sőt, a király korábbi első festőjét, Charles Le Brun-t is letaszította a trónról. A művész 1695-ben halt meg, éppen akkor, amikor elfogadta az Invalidusok katedrálisának kupoláján készült nagyszabású művészi munkát.
A mai műkritikusok úgy vélik, hogy Pierre Mignard a kor egyik legsikeresebb portréfestője volt, de nem a legjobb.
Oldal 1 / 2