Nicholas Poussin (1594 - 1665) a barokk kor francia festője volt. Először Rómában tanulmányozta az ókor műveit. A kezdeti nehézségek után Poussinnak sikerült megnyernie a magángyűjtőket, különösen egy kevéssé észrevett nyilvános megbízás - a Szent Erzsébet mártíromsága című oltárkép Szent Péter számára - után. Párizsban, ahová 1641-ben a király kérésére vissza kellett térnie, a művész megbízást kapott a Louvre Grande Galerie festésére. Hazájában Poussin már nem érezte jól magát a más művészekkel kialakuló feszültségek miatt, ezért a király halála után visszatért Rómába.
Poussin műveivel hősies tájképeiről vált ismertté és fontossá. Az ókori modellek hatására a mitológián alapuló idilli tájképeket alkotott. Az antik ruhába öltözött alakok szoborszerűen állnak a mediterrán természeti környezetben. Különösen az olyan művek, mint az "Et in Arcadia ego" (első változat 1629-1630; második változat 1650-55) mutatják ezt a fajta ábrázolást. Poussin a tájképek mellett elsősorban mitológiai és bibliai jeleneteket alkotott. Ezek is ismét az antik modelleket jelenítik meg szoborszerű ábrázolásban, mint a "MŰVÉSZTÉR0" (1626-1628) című képen.A főként magángyűjtők és műértők számára készült művei a maguk nemében kiemelkedőek a barokk festészetben.
Nicholas Poussin (1594 - 1665) a barokk kor francia festője volt. Először Rómában tanulmányozta az ókor műveit. A kezdeti nehézségek után Poussinnak sikerült megnyernie a magángyűjtőket, különösen egy kevéssé észrevett nyilvános megbízás - a Szent Erzsébet mártíromsága című oltárkép Szent Péter számára - után. Párizsban, ahová 1641-ben a király kérésére vissza kellett térnie, a művész megbízást kapott a Louvre Grande Galerie festésére. Hazájában Poussin már nem érezte jól magát a más művészekkel kialakuló feszültségek miatt, ezért a király halála után visszatért Rómába.
Poussin műveivel hősies tájképeiről vált ismertté és fontossá. Az ókori modellek hatására a mitológián alapuló idilli tájképeket alkotott. Az antik ruhába öltözött alakok szoborszerűen állnak a mediterrán természeti környezetben. Különösen az olyan művek, mint az "Et in Arcadia ego" (első változat 1629-1630; második változat 1650-55) mutatják ezt a fajta ábrázolást. Poussin a tájképek mellett elsősorban mitológiai és bibliai jeleneteket alkotott. Ezek is ismét az antik modelleket jelenítik meg szoborszerű ábrázolásban, mint a "MŰVÉSZTÉR0" (1626-1628) című képen.A főként magángyűjtők és műértők számára készült művei a maguk nemében kiemelkedőek a barokk festészetben.
Oldal 1 / 6