Charles Le Brun az egyik legnagyobb hatású francia művész. A festő, szobrász, építész és díszítőművész volt a szellemi atyja és mozgatórugója annak a stíluskorszaknak, amelyet ma XIV. Lajosnak nevezünk. Alkotói munkásságának óriási skálája - nemcsak festő és szobrász volt, hanem belsőépítész, vakoló, szőnyeg-, tapéta- és gobelintervező is - lehetővé tette, hogy a korszak művészetének egészére rányomja bélyegét. Stílusa hatással volt az udvari művészek következő generációira, és még a 18. században is a túlburjánzó MŰVÉSZETI TÉR0 viszonyítási pontjaként és idealizált ellenpárjaként szolgált.
Le Brun karrierje korán, 13 éves korában kezdődött, amikor egy III. Lajost lóháton ábrázoló rajza felkeltette az akkori kancellár, Ségnier figyelmét. Ezt követően a fiatal kőműves tanonc tehetségét szisztematikusan ápolták. Le Bruns 1619-ben született Párizsban, 1638-ban már udvari festő volt, és első megbízásait Richelieu bíborostól kapta. Udvari pártfogói lehetővé tették a művész számára, hogy időt töltsön Itáliában, ahol tökéletesítette képzettségét, és többek között a római Nicolas Poussin-nél tanult. Ez idő alatt Carracci, Raffael és Reni műveinek is szentelte magát, akik nagy hatással voltak későbbi munkásságára. Ilyen például Le Brun egyik leghíresebb műve, az Einzug Alexanders in Babylon, amely ma a Louvre-ban látható.
Charles Le Brun az egyik legnagyobb hatású francia művész. A festő, szobrász, építész és díszítőművész volt a szellemi atyja és mozgatórugója annak a stíluskorszaknak, amelyet ma XIV. Lajosnak nevezünk. Alkotói munkásságának óriási skálája - nemcsak festő és szobrász volt, hanem belsőépítész, vakoló, szőnyeg-, tapéta- és gobelintervező is - lehetővé tette, hogy a korszak művészetének egészére rányomja bélyegét. Stílusa hatással volt az udvari művészek következő generációira, és még a 18. században is a túlburjánzó MŰVÉSZETI TÉR0 viszonyítási pontjaként és idealizált ellenpárjaként szolgált.
Le Brun karrierje korán, 13 éves korában kezdődött, amikor egy III. Lajost lóháton ábrázoló rajza felkeltette az akkori kancellár, Ségnier figyelmét. Ezt követően a fiatal kőműves tanonc tehetségét szisztematikusan ápolták. Le Bruns 1619-ben született Párizsban, 1638-ban már udvari festő volt, és első megbízásait Richelieu bíborostól kapta. Udvari pártfogói lehetővé tették a művész számára, hogy időt töltsön Itáliában, ahol tökéletesítette képzettségét, és többek között a római Nicolas Poussin-nél tanult. Ez idő alatt Carracci, Raffael és Reni műveinek is szentelte magát, akik nagy hatással voltak későbbi munkásságára. Ilyen például Le Brun egyik leghíresebb műve, az Einzug Alexanders in Babylon, amely ma a Louvre-ban látható.
Oldal 1 / 4