Az 1891-ben született Mark Gertler angol művész zsidó-lengyel családból származott. Gertlert a 20. század eleji brit művészet egyik legfontosabb kulcsfigurájának tartják. Már gyermekként is nagy tehetséget mutatott a rajzoláshoz. 17 éves korában a Jewish Education Aid Society ösztöndíjának köszönhetően Gertler beiratkozhatott a híres londoni Slade School of Art hallgatójaként, ahol összesen négy évig tanult. A művészeti iskolában találkozott a művészekkel Paul Nash, Stanley Spencer, David Bomberg, Christopher Nevinson és Dora Carrington. Korábban a Regent Street School esti tagozatára járt, emellett pedig egy ólomüveg ablakműhelyben dolgozott, ahol közmunkásként kereste a kenyerét.
Az 1910-es években Gertler kezdeti akadémikus és klasszikus festészeti stílusa egy személyesebb, szinte posztimpresszionista stílussá fejlődött. Erős, élénk színekkel festett. Művészi pályafutása során egyre inkább leegyszerűsítette és elvontabbá tette figuráit és tárgyait. 1920-ban Gertler tuberkulózisban megbetegedett, és sok időt kellett kórházban töltenie. Ennek ellenére nagy kereskedelmi sikereket ért el. Művészeti tanulmányai megkezdése óta a tehetséges festő több művészeti díjat, egy kétéves Slade-ösztöndíjat és egy British Institute-ösztöndíjat nyert. A termékeny Gertler több kiállításon is részt vett, többek között 1914-ben a Chenil Galériában a művész ARTISTREPLEPLACE3 című kiállításán.
Gertler főként Londonban élt és dolgozott. Gyakran utazott a nagyvárosba, Párizsba is. A sok szanatóriumi tartózkodás sem akadályozta meg az ambiciózus fiatalembert abban, hogy folytassa a festészetet. Az Aberdeen melletti Banchory szanatóriumban, ahol sok időt kellett töltenie, a betegszobája előtti fákat festette. Szabadúszó művészi karrierje mellett 1931-től a Westminster School of Art professzoraként is dolgozott, hogy kiegészítse jövedelmét. Alkotói korszakának vége felé Gertler elsősorban aktokat festett neoklasszikus módon, valamint kubista jellegű csendéleteket. Gertler még az anyagilag nehéz időkben is számíthatott hűséges támogatóira, köztük J. B. Priestley-re és Aldous Huxley-ra. Krónikus és súlyos betegsége miatt azonban fizikai és szellemi ereje egyre fogyott. A két világháború, amelyeknek szemtanúja volt, szintén megviselte az érzékeny pacifistát és lelkiismereti okokból tiltakozót. Gertler 1939-ben, mindössze 38 évesen, érzelmi és pénzügyi problémák miatt öngyilkosságot követett el.
Az 1891-ben született Mark Gertler angol művész zsidó-lengyel családból származott. Gertlert a 20. század eleji brit művészet egyik legfontosabb kulcsfigurájának tartják. Már gyermekként is nagy tehetséget mutatott a rajzoláshoz. 17 éves korában a Jewish Education Aid Society ösztöndíjának köszönhetően Gertler beiratkozhatott a híres londoni Slade School of Art hallgatójaként, ahol összesen négy évig tanult. A művészeti iskolában találkozott a művészekkel Paul Nash, Stanley Spencer, David Bomberg, Christopher Nevinson és Dora Carrington. Korábban a Regent Street School esti tagozatára járt, emellett pedig egy ólomüveg ablakműhelyben dolgozott, ahol közmunkásként kereste a kenyerét.
Az 1910-es években Gertler kezdeti akadémikus és klasszikus festészeti stílusa egy személyesebb, szinte posztimpresszionista stílussá fejlődött. Erős, élénk színekkel festett. Művészi pályafutása során egyre inkább leegyszerűsítette és elvontabbá tette figuráit és tárgyait. 1920-ban Gertler tuberkulózisban megbetegedett, és sok időt kellett kórházban töltenie. Ennek ellenére nagy kereskedelmi sikereket ért el. Művészeti tanulmányai megkezdése óta a tehetséges festő több művészeti díjat, egy kétéves Slade-ösztöndíjat és egy British Institute-ösztöndíjat nyert. A termékeny Gertler több kiállításon is részt vett, többek között 1914-ben a Chenil Galériában a művész ARTISTREPLEPLACE3 című kiállításán.
Gertler főként Londonban élt és dolgozott. Gyakran utazott a nagyvárosba, Párizsba is. A sok szanatóriumi tartózkodás sem akadályozta meg az ambiciózus fiatalembert abban, hogy folytassa a festészetet. Az Aberdeen melletti Banchory szanatóriumban, ahol sok időt kellett töltenie, a betegszobája előtti fákat festette. Szabadúszó művészi karrierje mellett 1931-től a Westminster School of Art professzoraként is dolgozott, hogy kiegészítse jövedelmét. Alkotói korszakának vége felé Gertler elsősorban aktokat festett neoklasszikus módon, valamint kubista jellegű csendéleteket. Gertler még az anyagilag nehéz időkben is számíthatott hűséges támogatóira, köztük J. B. Priestley-re és Aldous Huxley-ra. Krónikus és súlyos betegsége miatt azonban fizikai és szellemi ereje egyre fogyott. A két világháború, amelyeknek szemtanúja volt, szintén megviselte az érzékeny pacifistát és lelkiismereti okokból tiltakozót. Gertler 1939-ben, mindössze 38 évesen, érzelmi és pénzügyi problémák miatt öngyilkosságot követett el.
Oldal 1 / 1