A berni születésű Otto Meyer-Amden festőművész izgalmas életrajzra tekint vissza. Az élete nehezen indult: a család legkisebb fiaként a fiú egész élete hirtelen megváltozott édesanyja halála miatt. Apja kovácsként túl keveset keresett ahhoz, hogy egyedül nevelje fel a hat gyermeket. Ottót egy berni árvaházba küldték. Már fiatalon festményekben dolgozta fel tapasztalatait. 18 évesen elhagyta az árvaházat, és a berni Lips Művészeti Intézet litográfiai műhelyében kezdett tanulóéveket. Tanulóévei alatt készítette első szimbolikus stílusú akvarelljeit. Ottó más festők munkáit tanulmányozta, és esténként folytatta tanulmányait. Hároméves tanulóévei után Otto Zürichbe költözött, és litográfusként kezdett továbbképzésbe. Szabadidejében Otto Meyer a zürichi Iparművészeti Iskola különböző kurzusain vesz részt. Tanárai többek között Albert Freytag és Eduard Stiefel. Egyik diáktársa, Hermann Huber egész életében fontos bizalmasa lett. A barátok élethosszig tartó levelezést folytatnak.
Egy zürichi év után Otto Münchenbe költözik testvéréhez, Ernsthez. A müncheni művészeti akadémián szeretne tanulni. Átmegy a felvételi vizsgán, és felveszik Peter Hahn osztályába. Az akadémián készíti első ismert műveit, például apja portréját és egy önarcképet. Tanulmányai után beutazza Németországot és Európát. Meglátogatta a Louvre-t és tanulmányozta a Leonardo da Vinci műveit. Párizsból a fiatal festő Stuttgartba költözött. Itt folytatta tanulmányait. Christian Landenberger, a helyi művészeti akadémia professzorának tanítványa lett. Landenberger impresszionista tájképeiről vált híressé. Otto nagyon eredményesen dolgozott, de konfliktusba került Landenbergerrel. Landenberger eltanácsolta őt a festészeti tanfolyamról. Otto kurzust váltott, és az Adolf Hölzel mestertanulója lett. Ez utóbbi saját műtermet biztosított Ottónak. Ennek eredményeképpen további fontos műveket alkotott. Ám művészi áttörése sokáig váratott magára. Anyagi nehézségekbe került, és el kellett fogadnia a megbízásokat. Emellett egyre többet foglalkozott a hit kérdéseivel is. Nagy baráti körében Oscar Wild és Balzac olvasmányait vitatják meg a találkozókon.
1912-ben barátja, Hermann Huber meghívja Ottót a svájci Amden hegyi faluba. Stuttgarti barátai elkísérik Ottót Svájcba. Egy ideig együtt élnek a hegyekben. A barátok együtt készülnek egy művészeti versenyre a Zürichi Egyetemen. Otto Meyer kiesik. Huber nyerte az első helyet. A verseny után Otto Meyer egyedül marad a hegyekben. Az önellátásnak szenteli magát, saját kertjében gyümölcsöt és zöldséget termeszt. Otto Meyer ebben az időszakban készítette a Zürichi impressziókat és az Amdeni tájképeket. 1924-ben Otto Meyer végül megszervezte két legsikeresebb művészeti kiállítását. Zürichben és Bázelben került sor.
A berni születésű Otto Meyer-Amden festőművész izgalmas életrajzra tekint vissza. Az élete nehezen indult: a család legkisebb fiaként a fiú egész élete hirtelen megváltozott édesanyja halála miatt. Apja kovácsként túl keveset keresett ahhoz, hogy egyedül nevelje fel a hat gyermeket. Ottót egy berni árvaházba küldték. Már fiatalon festményekben dolgozta fel tapasztalatait. 18 évesen elhagyta az árvaházat, és a berni Lips Művészeti Intézet litográfiai műhelyében kezdett tanulóéveket. Tanulóévei alatt készítette első szimbolikus stílusú akvarelljeit. Ottó más festők munkáit tanulmányozta, és esténként folytatta tanulmányait. Hároméves tanulóévei után Otto Zürichbe költözött, és litográfusként kezdett továbbképzésbe. Szabadidejében Otto Meyer a zürichi Iparművészeti Iskola különböző kurzusain vesz részt. Tanárai többek között Albert Freytag és Eduard Stiefel. Egyik diáktársa, Hermann Huber egész életében fontos bizalmasa lett. A barátok élethosszig tartó levelezést folytatnak.
Egy zürichi év után Otto Münchenbe költözik testvéréhez, Ernsthez. A müncheni művészeti akadémián szeretne tanulni. Átmegy a felvételi vizsgán, és felveszik Peter Hahn osztályába. Az akadémián készíti első ismert műveit, például apja portréját és egy önarcképet. Tanulmányai után beutazza Németországot és Európát. Meglátogatta a Louvre-t és tanulmányozta a Leonardo da Vinci műveit. Párizsból a fiatal festő Stuttgartba költözött. Itt folytatta tanulmányait. Christian Landenberger, a helyi művészeti akadémia professzorának tanítványa lett. Landenberger impresszionista tájképeiről vált híressé. Otto nagyon eredményesen dolgozott, de konfliktusba került Landenbergerrel. Landenberger eltanácsolta őt a festészeti tanfolyamról. Otto kurzust váltott, és az Adolf Hölzel mestertanulója lett. Ez utóbbi saját műtermet biztosított Ottónak. Ennek eredményeképpen további fontos műveket alkotott. Ám művészi áttörése sokáig váratott magára. Anyagi nehézségekbe került, és el kellett fogadnia a megbízásokat. Emellett egyre többet foglalkozott a hit kérdéseivel is. Nagy baráti körében Oscar Wild és Balzac olvasmányait vitatják meg a találkozókon.
1912-ben barátja, Hermann Huber meghívja Ottót a svájci Amden hegyi faluba. Stuttgarti barátai elkísérik Ottót Svájcba. Egy ideig együtt élnek a hegyekben. A barátok együtt készülnek egy művészeti versenyre a Zürichi Egyetemen. Otto Meyer kiesik. Huber nyerte az első helyet. A verseny után Otto Meyer egyedül marad a hegyekben. Az önellátásnak szenteli magát, saját kertjében gyümölcsöt és zöldséget termeszt. Otto Meyer ebben az időszakban készítette a Zürichi impressziókat és az Amdeni tájképeket. 1924-ben Otto Meyer végül megszervezte két legsikeresebb művészeti kiállítását. Zürichben és Bázelben került sor.
Oldal 1 / 1