Marià Fortuny spanyol festő korának egyik vezető festője volt Spanyolországban. Katalóniában született 1838-ban, és már életében nagy nemzetközi hírnévre tett szert. 1874-ben halt meg, és bár pályafutása korai halála miatt meglehetősen rövid volt, mégis nagyon sikeres volt. Keleti motívumokra összpontosított, de katonai és zsánerképek is szerepeltek az életművében.
Fortuny tizenkét éves korában árvaságra jutott, és a nagyszüleinél nőtt fel. Nagyapja már fiatalon bevezette őt a művészet világába, és megmutatta neki, hogyan kell viaszfigurákat készíteni. Fortuny 14 évesen Barcelonába költözött, ahol a Provincial de Belles Arts iskolába járt. Itt különösen nagy hatással voltak rá az Paul Gavarni litográfiái. Hamarosan ösztöndíjat kapott, amelynek köszönhetően két évet tölthetett Rómában, ahol a nagy mesterek stílusát tanulmányozhatta. Ezek az évek meghatározóak voltak a képzőművész számára.
1859-ben a barcelonai kormány megbízást adott neki a spanyol-marokkói háború illusztrálására. Juan Prim tábornokkal Marokkóba indult, hogy az 1859-1860-as marokkói hadjárat során megörökítse az ottani tájakat és csatatereket. Ebben az időszakban kezdte el első monumentális művét, A tangeri csatát. Ezt követték a madridi utazások, ahol főként Goya-t tanult. 1870-ben a festő és családja Granadába költözött. Itt a Tangeri csata című képet egy 15 méter széles vászonra vitte át. Több mint tíz éven át dolgozott a monumentális művön, bár soha nem fejezte be.
Marokkó egzotikus motívumai soha nem hagyták nyugodni a katalán festőt. Fortuny a rokokó korszak festményeire, valamint az impresszionista festményekre emlékeztető finom ecsetvonásairól volt ismert. Leghíresebb művei közé tartoznak a "Marokkói kígyóbűvölő", a "Esküvő a madridi Vicariában" és az "Árkádok és akadémikusok" című festmények.
Marià Fortuny spanyol festő korának egyik vezető festője volt Spanyolországban. Katalóniában született 1838-ban, és már életében nagy nemzetközi hírnévre tett szert. 1874-ben halt meg, és bár pályafutása korai halála miatt meglehetősen rövid volt, mégis nagyon sikeres volt. Keleti motívumokra összpontosított, de katonai és zsánerképek is szerepeltek az életművében.
Fortuny tizenkét éves korában árvaságra jutott, és a nagyszüleinél nőtt fel. Nagyapja már fiatalon bevezette őt a művészet világába, és megmutatta neki, hogyan kell viaszfigurákat készíteni. Fortuny 14 évesen Barcelonába költözött, ahol a Provincial de Belles Arts iskolába járt. Itt különösen nagy hatással voltak rá az Paul Gavarni litográfiái. Hamarosan ösztöndíjat kapott, amelynek köszönhetően két évet tölthetett Rómában, ahol a nagy mesterek stílusát tanulmányozhatta. Ezek az évek meghatározóak voltak a képzőművész számára.
1859-ben a barcelonai kormány megbízást adott neki a spanyol-marokkói háború illusztrálására. Juan Prim tábornokkal Marokkóba indult, hogy az 1859-1860-as marokkói hadjárat során megörökítse az ottani tájakat és csatatereket. Ebben az időszakban kezdte el első monumentális művét, A tangeri csatát. Ezt követték a madridi utazások, ahol főként Goya-t tanult. 1870-ben a festő és családja Granadába költözött. Itt a Tangeri csata című képet egy 15 méter széles vászonra vitte át. Több mint tíz éven át dolgozott a monumentális művön, bár soha nem fejezte be.
Marokkó egzotikus motívumai soha nem hagyták nyugodni a katalán festőt. Fortuny a rokokó korszak festményeire, valamint az impresszionista festményekre emlékeztető finom ecsetvonásairól volt ismert. Leghíresebb művei közé tartoznak a "Marokkói kígyóbűvölő", a "Esküvő a madridi Vicariában" és az "Árkádok és akadémikusok" című festmények.
Oldal 1 / 1