Koloman Moser bécsi születésű festő, iparművész és grafikus volt. A 20. század elején ő volt az egyik legsikeresebb szecessziós művész Ausztriában. Festményeire hatással volt többek között Ferdinand Hodler, egy jól ismert svájci festő, aki önarcképeiről vált híressé. Moserről azt mondták, hogy nagy fantáziával rendelkezik, amit ügyesen átültetett a festményeibe. De nem csak itt; élete során a legkülönbözőbb munkaadóknak dolgozott. Ennek során felhasználta a mintához, a formatervezéshez, a formákhoz és a színekhez való tehetségét.
1868-ban Koloman Moser jött a világra. Josef és Theresia Moser legidősebb fia, Charlotte és Leopoldine nagy testvére volt. Moser még az iskolában rajzórákat vett. 17 éves korában jelentkezett a bécsi Képzőművészeti Akadémia felvételi vizsgájára. Egy évvel később kezdte meg tanulmányait. Professzorai közé tartozott az Franz Rumpler, Christian Griepenkerl és Josef Mathias Trenkwald. A Képzőművészeti Akadémián töltött két év után apja, aki finanszírozta tanulmányait, meghalt. Ezután Moser Koloman a tanulmányai mellett művészeti folyóiratok illusztrátoraként kezdett dolgozni, hogy a félévi tandíjat saját maga tudja fizetni. Emellett professzorai új munkalehetőségeket is szerveztek számára, például rajztanárként helyezkedett el gazdag bécsi családoknál. 1893-ban Moser átiratkozott a Művészeti és Kézműves Iskolába, hogy új dolgokat tanuljon a fiú stílusú festő és szobrász Franz von Matsch-től.
A Művészeti és Kézműves Iskola hamarosan állandó munkaadója lesz. Sok éve tanít fiatal művészeknek dekoratív rajzot és festészetet. Mellékállásban illusztrátorként dolgozik kiadóknak. Csatlakozik a bécsi szecesszióhoz, és annak tagjaival együtt kiállításokat és kulturális eseményeket tervez. A félévi szünetekben felfedezi az utazás iránti szenvedélyét. Németországba, a Cseh Köztársaságba vagy Franciaországba tett utazásai során többször dolgozik különböző cégeknél. Portrékat készít, különböző szövetmintákat tervez neves textilgyártók, bútor- és belsőépítészek számára. Kirakatokat tervez, és figurális üvegablakok terveit rajzolja. Az üveg különösen lenyűgözi őt. Utazásai során üveggyárakat látogat meg Winterbergben, Csehországban és Drezdában. Visszatérve Bécsbe, most a Fiatal Bécsi Színháznak is dolgozik, ahol új díszleteket, reklámanyagokat és jelmezeket tervez. 1902-ben vesz egy lakást Bécs 19. kerületében, ahová édesanyjával és egyik nővérével költözik. Koloman szenvedélye a szövetek, bútorok és színek iránt a lakásában is megmutatkozik. Lakását színvonalasan és színesen rendezte be, ami abban az időben bizonyára szokatlan volt egy férfi számára. Egész életében megőrizte kíváncsiságát az új dolgok iránt, és művészi tehetségét újra és újra felhasználta más ügyfelek számára. Ékszereket, faanyagokat, könyvköteteket, kerteket, otthonokat és még sok mást tervezett. Később rákban megbetegszik, és mindössze 50 évesen meghal szeretett szülővárosában, Bécsben.
Koloman Moser bécsi születésű festő, iparművész és grafikus volt. A 20. század elején ő volt az egyik legsikeresebb szecessziós művész Ausztriában. Festményeire hatással volt többek között Ferdinand Hodler, egy jól ismert svájci festő, aki önarcképeiről vált híressé. Moserről azt mondták, hogy nagy fantáziával rendelkezik, amit ügyesen átültetett a festményeibe. De nem csak itt; élete során a legkülönbözőbb munkaadóknak dolgozott. Ennek során felhasználta a mintához, a formatervezéshez, a formákhoz és a színekhez való tehetségét.
1868-ban Koloman Moser jött a világra. Josef és Theresia Moser legidősebb fia, Charlotte és Leopoldine nagy testvére volt. Moser még az iskolában rajzórákat vett. 17 éves korában jelentkezett a bécsi Képzőművészeti Akadémia felvételi vizsgájára. Egy évvel később kezdte meg tanulmányait. Professzorai közé tartozott az Franz Rumpler, Christian Griepenkerl és Josef Mathias Trenkwald. A Képzőművészeti Akadémián töltött két év után apja, aki finanszírozta tanulmányait, meghalt. Ezután Moser Koloman a tanulmányai mellett művészeti folyóiratok illusztrátoraként kezdett dolgozni, hogy a félévi tandíjat saját maga tudja fizetni. Emellett professzorai új munkalehetőségeket is szerveztek számára, például rajztanárként helyezkedett el gazdag bécsi családoknál. 1893-ban Moser átiratkozott a Művészeti és Kézműves Iskolába, hogy új dolgokat tanuljon a fiú stílusú festő és szobrász Franz von Matsch-től.
A Művészeti és Kézműves Iskola hamarosan állandó munkaadója lesz. Sok éve tanít fiatal művészeknek dekoratív rajzot és festészetet. Mellékállásban illusztrátorként dolgozik kiadóknak. Csatlakozik a bécsi szecesszióhoz, és annak tagjaival együtt kiállításokat és kulturális eseményeket tervez. A félévi szünetekben felfedezi az utazás iránti szenvedélyét. Németországba, a Cseh Köztársaságba vagy Franciaországba tett utazásai során többször dolgozik különböző cégeknél. Portrékat készít, különböző szövetmintákat tervez neves textilgyártók, bútor- és belsőépítészek számára. Kirakatokat tervez, és figurális üvegablakok terveit rajzolja. Az üveg különösen lenyűgözi őt. Utazásai során üveggyárakat látogat meg Winterbergben, Csehországban és Drezdában. Visszatérve Bécsbe, most a Fiatal Bécsi Színháznak is dolgozik, ahol új díszleteket, reklámanyagokat és jelmezeket tervez. 1902-ben vesz egy lakást Bécs 19. kerületében, ahová édesanyjával és egyik nővérével költözik. Koloman szenvedélye a szövetek, bútorok és színek iránt a lakásában is megmutatkozik. Lakását színvonalasan és színesen rendezte be, ami abban az időben bizonyára szokatlan volt egy férfi számára. Egész életében megőrizte kíváncsiságát az új dolgok iránt, és művészi tehetségét újra és újra felhasználta más ügyfelek számára. Ékszereket, faanyagokat, könyvköteteket, kerteket, otthonokat és még sok mást tervezett. Később rákban megbetegszik, és mindössze 50 évesen meghal szeretett szülővárosában, Bécsben.
Oldal 1 / 2