Henry Fuseli, született Johann Heinrich Füssli 1741-ben Zürichben, korának egyik legjelentősebb festője. Fuseli művelt környezetből származott, és első festői impulzusait apjától kapta, aki maga is tájkép- és csendéletfestő volt. Fuseli testvérei szintén festők voltak. Henry Fuseli teológiai tanulmányai után kezdetben lelkész lett, majd kritikus írásai miatt el kellett hagynia zürichi otthonát. A festő lelkész ekkor már tanulmányozta Homérosz, Shakespeare és Dante antik írásait.
Fuseli 1764-ben Londonban telepedett le egy rövid berlini tartózkodás után, ahol műfordítóként szerzett magának nevet. A portréfestő Sir Joshua Reynolds támogatta abban, hogy a jövőben a festészetre koncentráljon. 1770 és 1778 között Fuseli Rómában élt, intenzíven tanulmányozta Michelangelo műveit, és tanulmányozta az antik művészet alkotásait. Londonba visszatérve Fuseli felvételt nyert a Királyi Akadémiára: Hírneve már akkoriban legendás volt. A "Thor csatája a Midgard-kígyóval" című olajfestményével Fuseli az Akadémia teljes jogú tagjává vált. Néhány évvel később professzori címet is kapott.
Mi jellemzi a svájci-angol művész festményét? Fuseli művészetét szuggesztívnek, démonikusnak, intenzíven érzékinek tartják. A látomásos, sőt a hátborzongató a témája festészetének. Fuseli ezt érzéki színekben és a fény és a sötétség erős kontrasztjaiban fordítja le, mint például a "Titania és Bottom" című képen. A festő ugyanakkor a színház és az irodalom szerelmese volt. Érzelmekkel teli módon, drasztikus fekete-fehérben illusztrálta Shakespeare drámáit, például a "Hamletet". "A három boszorkány megjelenik Macbeth és Banquo" című festménye komor színvilágában és tapintható drámaiságában nagyszerű.
Henry Fuseli, született Johann Heinrich Füssli 1741-ben Zürichben, korának egyik legjelentősebb festője. Fuseli művelt környezetből származott, és első festői impulzusait apjától kapta, aki maga is tájkép- és csendéletfestő volt. Fuseli testvérei szintén festők voltak. Henry Fuseli teológiai tanulmányai után kezdetben lelkész lett, majd kritikus írásai miatt el kellett hagynia zürichi otthonát. A festő lelkész ekkor már tanulmányozta Homérosz, Shakespeare és Dante antik írásait.
Fuseli 1764-ben Londonban telepedett le egy rövid berlini tartózkodás után, ahol műfordítóként szerzett magának nevet. A portréfestő Sir Joshua Reynolds támogatta abban, hogy a jövőben a festészetre koncentráljon. 1770 és 1778 között Fuseli Rómában élt, intenzíven tanulmányozta Michelangelo műveit, és tanulmányozta az antik művészet alkotásait. Londonba visszatérve Fuseli felvételt nyert a Királyi Akadémiára: Hírneve már akkoriban legendás volt. A "Thor csatája a Midgard-kígyóval" című olajfestményével Fuseli az Akadémia teljes jogú tagjává vált. Néhány évvel később professzori címet is kapott.
Mi jellemzi a svájci-angol művész festményét? Fuseli művészetét szuggesztívnek, démonikusnak, intenzíven érzékinek tartják. A látomásos, sőt a hátborzongató a témája festészetének. Fuseli ezt érzéki színekben és a fény és a sötétség erős kontrasztjaiban fordítja le, mint például a "Titania és Bottom" című képen. A festő ugyanakkor a színház és az irodalom szerelmese volt. Érzelmekkel teli módon, drasztikus fekete-fehérben illusztrálta Shakespeare drámáit, például a "Hamletet". "A három boszorkány megjelenik Macbeth és Banquo" című festménye komor színvilágában és tapintható drámaiságában nagyszerű.
Oldal 1 / 3