Jean Honoré Fragonard (1732-1806) francia rokokó festő és metszőművész. A franciaországi Grasse-ban született 1732-ben. Hat évvel később a család Párizsba költözött, ahol közjegyzőnek tanult. Tanulmányai során Jean nagy érdeklődést mutatott a festészet iránt. Emiatt a tanára azt javasolta neki, hogy képezze magát festőnek. Jean nem másnál, mint korának leghíresebb rokokó festőjénél tanult: François Boucher. Bár Boucher felismerte Jean tehetségét, a fiúnak nem voltak meg az alapjai, ezért a festőművész Jean-Baptiste-Siméon Chardin műtermében tanult. Az alapképzés után a fiatal Jean Boucher tanítványa lett, és az ő stílusa hatott rá. Jean Honoré Fragonard olyan jól tudta lemásolni mestere műveit, hogy Boucher másolatokat készíttetett vele. Jean más művészeket is tudott másolni.
1752-ben Jean Honoré Fragonard "Az aranyborjúnak áldozó Jeroboám" című festményével elnyerte a Királyi Festészeti és Szobrászati Akadémia "Prix de Rome" díját. A díj ösztöndíjjal és a római akadémia látogatásával járt, valamint tanulmányokat folytatott XV. Lajos udvari festője, Carle Van Loo irányítása alatt. 1756 és 1759 között Jean Rómában fejlesztette tovább stílusát. Itt a ARTISTREPLEPLACE2, ARTISTREPLEPLACE3 és ARTISTREPLEPLACE4 munkái hatottak rá. Tanulmányai végén találkozott későbbi pártfogójával, Jean-Claude Richarddal. 1760-ban mesterével együtt beutazta Itáliát, 1765-ben pedig visszatért Párizsba, és felvételt nyert a Királyi Akadémiára.
Jean Honoré Fragonard folytatta mestere, Boucher rokokó stílusát. Az ő figurái azonban sokkal élénkebbnek, testesebbnek tűnnek, mint Boucher figurái. Rómában Frans Hals művei is inspirálták, ez adta Jean ecsetkezelését. Művészetében fontos szerepet játszanak a kertek, teraszok, templomok és természeti tájak. Festményeit sok részlet, pasztellszínek, fény, magas érzékiség és természet jellemzi. A kritikusok hedonizmussal, erotikára és szemérmetlenségre való hajlammal vádolják stílusát. Amikor 1789-ben kitört Franciaországban a francia forradalom, Jean sok támogatóját elvesztette. 1806-ban bekövetkezett haláláig szülővárosában, Grasse-ban grisaille-képeket készített, amelyek közül néhány szabadkőműves tartalmú volt.
Jean Honoré Fragonard (1732-1806) francia rokokó festő és metszőművész. A franciaországi Grasse-ban született 1732-ben. Hat évvel később a család Párizsba költözött, ahol közjegyzőnek tanult. Tanulmányai során Jean nagy érdeklődést mutatott a festészet iránt. Emiatt a tanára azt javasolta neki, hogy képezze magát festőnek. Jean nem másnál, mint korának leghíresebb rokokó festőjénél tanult: François Boucher. Bár Boucher felismerte Jean tehetségét, a fiúnak nem voltak meg az alapjai, ezért a festőművész Jean-Baptiste-Siméon Chardin műtermében tanult. Az alapképzés után a fiatal Jean Boucher tanítványa lett, és az ő stílusa hatott rá. Jean Honoré Fragonard olyan jól tudta lemásolni mestere műveit, hogy Boucher másolatokat készíttetett vele. Jean más művészeket is tudott másolni.
1752-ben Jean Honoré Fragonard "Az aranyborjúnak áldozó Jeroboám" című festményével elnyerte a Királyi Festészeti és Szobrászati Akadémia "Prix de Rome" díját. A díj ösztöndíjjal és a római akadémia látogatásával járt, valamint tanulmányokat folytatott XV. Lajos udvari festője, Carle Van Loo irányítása alatt. 1756 és 1759 között Jean Rómában fejlesztette tovább stílusát. Itt a ARTISTREPLEPLACE2, ARTISTREPLEPLACE3 és ARTISTREPLEPLACE4 munkái hatottak rá. Tanulmányai végén találkozott későbbi pártfogójával, Jean-Claude Richarddal. 1760-ban mesterével együtt beutazta Itáliát, 1765-ben pedig visszatért Párizsba, és felvételt nyert a Királyi Akadémiára.
Jean Honoré Fragonard folytatta mestere, Boucher rokokó stílusát. Az ő figurái azonban sokkal élénkebbnek, testesebbnek tűnnek, mint Boucher figurái. Rómában Frans Hals művei is inspirálták, ez adta Jean ecsetkezelését. Művészetében fontos szerepet játszanak a kertek, teraszok, templomok és természeti tájak. Festményeit sok részlet, pasztellszínek, fény, magas érzékiség és természet jellemzi. A kritikusok hedonizmussal, erotikára és szemérmetlenségre való hajlammal vádolják stílusát. Amikor 1789-ben kitört Franciaországban a francia forradalom, Jean sok támogatóját elvesztette. 1806-ban bekövetkezett haláláig szülővárosában, Grasse-ban grisaille-képeket készített, amelyek közül néhány szabadkőműves tartalmú volt.
Oldal 1 / 7