Jean-Baptiste Monnoyer, más néven "Baptiste" vagy "Öreg Baptista" a francia barokk korszak legkiválóbb és legbefolyásosabb csendélet- és virágfestőjeként ragyog. Lille művészi sarkaiban 1636. január 12-én vagy talán július 19-én a művészet nagyszerű ébredése következett be Monnoyer személyében, akinek tehetsége Franciaország határain túl Londonig terjedt, ahol 1699. február 16-án hagyta el a földi birodalmat. Monnoyer festőcsaládból származott, és pályafutását lehetséges tanoncként Antwerpenben kezdte, ahol olyan csendéletmesterekkel került kapcsolatba, mint Jan Davidsz de Heem. Eredetileg történelemfestészetre képezte magát, de igazi hivatását hamarosan a csendéletfestészetben találta meg, különösen a virágokra koncentrálva. Mesteri kompozíciói és élénk részletgazdagsága lehetővé tette, hogy rövid idő alatt Franciaország vezető csendélet- és virágfestőjévé váljon.
Párizsi arisztokrata paloták, mint a Hôtel Lambert és a Hôtel de Lauzun, tanúskodnak korai mesteri képességeiről és arról, hogy képes volt pazar csendéletekkel és virágmotívumokkal átalakítani a tereket. Kivételes képességei megnyitották az utat a királyi kastélyok és paloták, különösen Versailles, Grand Trianon és Marly számára, ahol pazar virágos csendéleteket készített. Monnoyer művészetéhez való egyedi hozzáállása lehetővé tette, hogy olyan remekműveket alkosson, mint a "Fenséges csendélet virágokkal és gyümölcsökkel, órával, pompás edényekkel, gömbölyűgömb, szfinx és festőpaletta", amely ma a montpellier-i Musée Fabre-ban található, és amelyet az egyik leghíresebb művének tartanak. Hírneve csúcsán Ralph Montagu, az angol nagykövet meghívására Monnoyer Angliába utazott, a két ország között dúló háború ellenére. Angliában valóságos szenzációt keltett, és hamarosan elárasztották az angol arisztokrácia megbízásai, köztük II. Mária és Anna királyné, akik a Kensington-palota csendéletének megfestésével bízták meg. Monnoyer művészi öröksége számos művében él tovább, amelyek közül sok olyan fontos gyűjteményben található, mint a versailles-i és a Grand Trianon-i kastély, a Musée du Louvre és az angliai királyi gyűjtemény. A flamand és olasz mesterek által befolyásolt festészetét a színek finom összehangolása, a tiszta rajz és az élénk összhatás jellemzi.
Jean-Baptiste Monnoyer, más néven "Baptiste" vagy "Öreg Baptista" a francia barokk korszak legkiválóbb és legbefolyásosabb csendélet- és virágfestőjeként ragyog. Lille művészi sarkaiban 1636. január 12-én vagy talán július 19-én a művészet nagyszerű ébredése következett be Monnoyer személyében, akinek tehetsége Franciaország határain túl Londonig terjedt, ahol 1699. február 16-án hagyta el a földi birodalmat. Monnoyer festőcsaládból származott, és pályafutását lehetséges tanoncként Antwerpenben kezdte, ahol olyan csendéletmesterekkel került kapcsolatba, mint Jan Davidsz de Heem. Eredetileg történelemfestészetre képezte magát, de igazi hivatását hamarosan a csendéletfestészetben találta meg, különösen a virágokra koncentrálva. Mesteri kompozíciói és élénk részletgazdagsága lehetővé tette, hogy rövid idő alatt Franciaország vezető csendélet- és virágfestőjévé váljon.
Párizsi arisztokrata paloták, mint a Hôtel Lambert és a Hôtel de Lauzun, tanúskodnak korai mesteri képességeiről és arról, hogy képes volt pazar csendéletekkel és virágmotívumokkal átalakítani a tereket. Kivételes képességei megnyitották az utat a királyi kastélyok és paloták, különösen Versailles, Grand Trianon és Marly számára, ahol pazar virágos csendéleteket készített. Monnoyer művészetéhez való egyedi hozzáállása lehetővé tette, hogy olyan remekműveket alkosson, mint a "Fenséges csendélet virágokkal és gyümölcsökkel, órával, pompás edényekkel, gömbölyűgömb, szfinx és festőpaletta", amely ma a montpellier-i Musée Fabre-ban található, és amelyet az egyik leghíresebb művének tartanak. Hírneve csúcsán Ralph Montagu, az angol nagykövet meghívására Monnoyer Angliába utazott, a két ország között dúló háború ellenére. Angliában valóságos szenzációt keltett, és hamarosan elárasztották az angol arisztokrácia megbízásai, köztük II. Mária és Anna királyné, akik a Kensington-palota csendéletének megfestésével bízták meg. Monnoyer művészi öröksége számos művében él tovább, amelyek közül sok olyan fontos gyűjteményben található, mint a versailles-i és a Grand Trianon-i kastély, a Musée du Louvre és az angliai királyi gyűjtemény. A flamand és olasz mesterek által befolyásolt festészetét a színek finom összehangolása, a tiszta rajz és az élénk összhatás jellemzi.
Oldal 1 / 1