James Baker Pyne szülőhelye, Bristol meghatározta a festő első alkotói korszakát. Pyne, mint sok kortársa, lelkesedett a romantikus világnézetért. Megtalálta a romantikus festészetbenFrancis Danby, aki számos bristoli művészt gyűjtött maga köré. Az 1820-as években Danby művészcsoportja rendszeresen kirándult Bristol közvetlen környékére inspirációért. Az úgynevezett Bristoli Iskola a tájképfestészetnek egy atmoszférikusan sűrű stílusát fejlesztette ki, amely elsősorban helyi motívumokat vett fel. A természet itt az emberi világ nyugvó ellenpólusaként jelenik meg, amellyel idealizált formában, költői tájképek formájában szembesül. James Baker Pyne-t annyira lenyűgözte a romantikus festészet, hogy úgy döntött, maga is festő lesz. Nem járt akadémiára vagy művészeti iskolába, hanem autodidakta módon közelítette meg a festészetet. A bristoli iskola lehetőséget adott a művésznek arra, hogy a művészeti szempontokat és technikákat hasonlóan gondolkodó emberekkel megvitassa. A természet ábrázolása központi témává vált számára. Pyne hamarosan Bristol egyik legtehetségesebb diákjává vált. 1824-ben Pyne olajfestményeit először egy bristoli kiállításon mutatták be a nagyközönségnek. Az 1830-as években a modern londoni metropolisz megtapasztalása a bristoli iskola festői tájképfestészetétől való eltávolodáshoz vezetett. Angliából kiindulva az iparosodás meghódította a világot, és új valóságot teremtett. Ezek a tapasztalatok most már Pyne munkásságára is hatással voltak, és új stíluselemek kialakulásához vezettek. Pyne Londonban találkozott William Turner -vel, akinek expresszív stílusa új irányt adott a romantikus festészetnek. Tuner munkáiban a tájak összemosódnak a színek benyomásaival. Az anyagiság feloldódik a képzeletbeli érzelmi tájak javára. Az új kor valósága belép a költői tájakba. Turner művein megjelennek a vasutak, hidak és modern ipari üzemek. Pyne számára ez a Turnerrel való találkozás úttörő volt a tájkép újradefiniálása szempontjából. Korai munkáinak költői tájképei expresszív tájábrázolásokká változtak, amelyek a kor mélyreható változásait is tükrözték.
James Baker Pyne szülőhelye, Bristol meghatározta a festő első alkotói korszakát. Pyne, mint sok kortársa, lelkesedett a romantikus világnézetért. Megtalálta a romantikus festészetbenFrancis Danby, aki számos bristoli művészt gyűjtött maga köré. Az 1820-as években Danby művészcsoportja rendszeresen kirándult Bristol közvetlen környékére inspirációért. Az úgynevezett Bristoli Iskola a tájképfestészetnek egy atmoszférikusan sűrű stílusát fejlesztette ki, amely elsősorban helyi motívumokat vett fel. A természet itt az emberi világ nyugvó ellenpólusaként jelenik meg, amellyel idealizált formában, költői tájképek formájában szembesül. James Baker Pyne-t annyira lenyűgözte a romantikus festészet, hogy úgy döntött, maga is festő lesz. Nem járt akadémiára vagy művészeti iskolába, hanem autodidakta módon közelítette meg a festészetet. A bristoli iskola lehetőséget adott a művésznek arra, hogy a művészeti szempontokat és technikákat hasonlóan gondolkodó emberekkel megvitassa. A természet ábrázolása központi témává vált számára. Pyne hamarosan Bristol egyik legtehetségesebb diákjává vált. 1824-ben Pyne olajfestményeit először egy bristoli kiállításon mutatták be a nagyközönségnek. Az 1830-as években a modern londoni metropolisz megtapasztalása a bristoli iskola festői tájképfestészetétől való eltávolodáshoz vezetett. Angliából kiindulva az iparosodás meghódította a világot, és új valóságot teremtett. Ezek a tapasztalatok most már Pyne munkásságára is hatással voltak, és új stíluselemek kialakulásához vezettek. Pyne Londonban találkozott William Turner -vel, akinek expresszív stílusa új irányt adott a romantikus festészetnek. Tuner munkáiban a tájak összemosódnak a színek benyomásaival. Az anyagiság feloldódik a képzeletbeli érzelmi tájak javára. Az új kor valósága belép a költői tájakba. Turner művein megjelennek a vasutak, hidak és modern ipari üzemek. Pyne számára ez a Turnerrel való találkozás úttörő volt a tájkép újradefiniálása szempontjából. Korai munkáinak költői tájképei expresszív tájábrázolásokká változtak, amelyek a kor mélyreható változásait is tükrözték.
Oldal 1 / 2