James Abbott McNeill Whistler amerikai művész volt, aki főként az Egyesült Királyságban dolgozott. Massachusetts-i szülőházában ma múzeum működik, amelyet neki szenteltek. Apja tehetséges mozdonyvezető volt, és a család 1842-ben egy jó állásajánlat miatt Szentpétervárra költözött. Whistler gyermekként harcias rohamokkal, betegségrohamokkal, valamint rendkívüli fáradtsággal teli időszakokkal küzdött - a rajzolás segített neki ébren maradni. Magán művészeti órákat vett, és tizenegy évesen az Orosz Művészeti Akadémiára járt. 1844-ben találkozott Sir William Allan skót festővel, aki "ritka zseninek" nevezte. Sógora, a sebész és festőművész Sir Francis Seymour Haden a festői pályára sarkallta, és ő adta neki az első akvarellkészletét. Apja halála után a család visszatért az Egyesült Államokba, és Whistler jelentkezett az Egyesült Államok Katonai Akadémiájára, ahol inkább szarkasztikus megjegyzéseiről és a tekintéllyel szembeni ellenszenvéről vált ismertté. Ott azonban megtanult térképészetet, ami segített neki első állását megszerezni: katonai és haditengerészeti célú mintarajzoló volt.
1855-ben Párizsba utazott, ahol rövid ideig tanult, de inkább egyedül tanult, és a Louvre-ban lévő műalkotásokat másolta. Ott találkozott Henri Henri Fantin-Latour francia festővel is, aki viszont megismertette őt Gustave Courbet-vel, a realizmus mozgalom vezetőjével és körével. Köztük volt Charles Baudelaire, akinek elméletei nagy hatással voltak Whistlerre, és Théophile Gautier, aki arra inspirálta, hogy a zenét a művészetben lássa. Számos műve olyan nevet visel, mint "Arrangements", "Harmonies" és "Nocturnes". Legismertebb művei közé tartozik az "Arrangement in Grey and Black No. 1", ismertebb nevén "Whistler anyja", amely a Louvre Abu Dhabiban látható. A művet annak idején negatívan fogadták érzelgősségének hiánya miatt. Whistlert általában úgy tartják, hogy idegenkedik a szentimentalizmustól és az erkölcsi utalásoktól a festményekben, mivel a "művészet a művészet kedvéért" híve volt. A művész különös érdeklődést mutatott az ázsiai művészet iránt is, kerámiákat tanulmányozott, így jött létre jellegzetes, pillangóra emlékeztető aláírása.
Édesanyja 1881-ben bekövetkezett halála után anyja leánykori nevét vette fel második névnek. Tagja, majd elnöke lett a Brit Művészek Társaságának, és még Viktória királynő is kifejezte csodálatát a művész illusztrációi iránt. További fontos barátságokat kötött a MŰVÉSZ4, MŰVÉSZ5 és MŰVÉSZ6 művészekkel. Összességében több európai és amerikai művészgeneráció számára is inspirációnak számít, és élénk eszmecserét folytatott az impresszionistákkal, a realistákkal és a szimbolistákkal.
James Abbott McNeill Whistler amerikai művész volt, aki főként az Egyesült Királyságban dolgozott. Massachusetts-i szülőházában ma múzeum működik, amelyet neki szenteltek. Apja tehetséges mozdonyvezető volt, és a család 1842-ben egy jó állásajánlat miatt Szentpétervárra költözött. Whistler gyermekként harcias rohamokkal, betegségrohamokkal, valamint rendkívüli fáradtsággal teli időszakokkal küzdött - a rajzolás segített neki ébren maradni. Magán művészeti órákat vett, és tizenegy évesen az Orosz Művészeti Akadémiára járt. 1844-ben találkozott Sir William Allan skót festővel, aki "ritka zseninek" nevezte. Sógora, a sebész és festőművész Sir Francis Seymour Haden a festői pályára sarkallta, és ő adta neki az első akvarellkészletét. Apja halála után a család visszatért az Egyesült Államokba, és Whistler jelentkezett az Egyesült Államok Katonai Akadémiájára, ahol inkább szarkasztikus megjegyzéseiről és a tekintéllyel szembeni ellenszenvéről vált ismertté. Ott azonban megtanult térképészetet, ami segített neki első állását megszerezni: katonai és haditengerészeti célú mintarajzoló volt.
1855-ben Párizsba utazott, ahol rövid ideig tanult, de inkább egyedül tanult, és a Louvre-ban lévő műalkotásokat másolta. Ott találkozott Henri Henri Fantin-Latour francia festővel is, aki viszont megismertette őt Gustave Courbet-vel, a realizmus mozgalom vezetőjével és körével. Köztük volt Charles Baudelaire, akinek elméletei nagy hatással voltak Whistlerre, és Théophile Gautier, aki arra inspirálta, hogy a zenét a művészetben lássa. Számos műve olyan nevet visel, mint "Arrangements", "Harmonies" és "Nocturnes". Legismertebb művei közé tartozik az "Arrangement in Grey and Black No. 1", ismertebb nevén "Whistler anyja", amely a Louvre Abu Dhabiban látható. A művet annak idején negatívan fogadták érzelgősségének hiánya miatt. Whistlert általában úgy tartják, hogy idegenkedik a szentimentalizmustól és az erkölcsi utalásoktól a festményekben, mivel a "művészet a művészet kedvéért" híve volt. A művész különös érdeklődést mutatott az ázsiai művészet iránt is, kerámiákat tanulmányozott, így jött létre jellegzetes, pillangóra emlékeztető aláírása.
Édesanyja 1881-ben bekövetkezett halála után anyja leánykori nevét vette fel második névnek. Tagja, majd elnöke lett a Brit Művészek Társaságának, és még Viktória királynő is kifejezte csodálatát a művész illusztrációi iránt. További fontos barátságokat kötött a MŰVÉSZ4, MŰVÉSZ5 és MŰVÉSZ6 művészekkel. Összességében több európai és amerikai művészgeneráció számára is inspirációnak számít, és élénk eszmecserét folytatott az impresszionistákkal, a realistákkal és a szimbolistákkal.
Oldal 1 / 47