George Wesley Bellows amerikai festő és rajzoló volt, aki erősen elkötelezett volt a szociális ügyek iránt. Az ohiói Columbusban született 1882-ben. Az autodidakta Bellows már gyermekkorában felfedezte a rajzolás szeretetét. A sport iránti szenvedélye azonban még a középiskolában is érvényesült. Bellows tehetséges baseball- és kosárlabdázó volt. A középiskola elvégzése után félprofi ligás baseballt játszott. 1901-ben Bellows beiratkozott az Ohioi Állami Egyetemre. Itt kezdett visszatérni művészi képességeihez: Illusztrációkat készített a diákújság számára, és részmunkaidőben reklámgrafikusként dolgozott. Rajztehetsége és grafikusként elért sikerei ellenére Bellows úgy döntött, hogy a festészetre összpontosít. Az ambiciózus fiatalembert még az ohiói diploma megszerzése előtt New York nagyvárosa vonzotta, amely akkor is, mint ma, kiváló hely volt a pályakezdő művészek számára.
A menő manhattani negyedben Bellows találkozott hasonlóan gondolkodó emberekkel, köztük az Robert Henri művésznővel. Henri a tekintélyes New York-i Művészeti Iskola festészetének professzora volt. Robert Henri progresszív, azonnali technikát alkalmazott művészetében, amely tudatosan különböztette meg magát a korábbi évek klasszikus akadémikus művészetétől. Művei bátran ábrázolták az amerikai munkásosztály mindennapjait. Bellows-t lenyűgözte Henri művészetfelfogása, valamint a forma- és színhasználata. Henri hatására Bellow olyan stílust alakított ki, amelyet a művészettörténészek később amerikai realizmusnak neveztek el. New Yorkban Bellow a híres Metropolitan Művészeti Múzeumban tett számos látogatása során is ihletet merített. Kedvenc múzeuma 1911-ben meg is vásárolta "Fenn a Hudsonon" című művét. Ezzel a megtiszteltetéssel Bellow az egyik legfiatalabb művész lett, akinek munkáit a befolyásos intézmény megvásárolta.
1906-ban Bellow saját műterembe költözött. Két évvel később részt vett a Robert Henri által kezdeményezett "Nyolcak" című kiállításon. Bellow és a kiállításon részt vevő másik hét művész a National Academy of Design szigorú és konzervatív irányelvei ellen tiltakozott alternatív munkáikkal. Bellow munkássága és a művészeti világ igazságosabbá tétele iránti társadalmi elkötelezettsége tette őt a társadalmi és politikai töltetű művészet létrehozására törekvő új kulturális hullám sztárfigurájává. Bellow együttműködött a The Masses című szocialista folyóirattal. Egy litográfia-sorozatban kritizálta Németország Belgium elleni invázióját és az Egyesült Államok I. világháborúban játszott szerepét is.
Saját műtermi munkája mellett Bellow tanított a New York-i Art Students League-ben és a chicagói Art Institution of Chicagóban, és továbbra is aktívan részt vett kiállításokon. A társadalmi kérdések iránti vonzódása ellenére legismertebb festményei és litográfiái a sportolókról, elsősorban amatőr bokszolókról készült portréi.
George Wesley Bellows amerikai festő és rajzoló volt, aki erősen elkötelezett volt a szociális ügyek iránt. Az ohiói Columbusban született 1882-ben. Az autodidakta Bellows már gyermekkorában felfedezte a rajzolás szeretetét. A sport iránti szenvedélye azonban még a középiskolában is érvényesült. Bellows tehetséges baseball- és kosárlabdázó volt. A középiskola elvégzése után félprofi ligás baseballt játszott. 1901-ben Bellows beiratkozott az Ohioi Állami Egyetemre. Itt kezdett visszatérni művészi képességeihez: Illusztrációkat készített a diákújság számára, és részmunkaidőben reklámgrafikusként dolgozott. Rajztehetsége és grafikusként elért sikerei ellenére Bellows úgy döntött, hogy a festészetre összpontosít. Az ambiciózus fiatalembert még az ohiói diploma megszerzése előtt New York nagyvárosa vonzotta, amely akkor is, mint ma, kiváló hely volt a pályakezdő művészek számára.
A menő manhattani negyedben Bellows találkozott hasonlóan gondolkodó emberekkel, köztük az Robert Henri művésznővel. Henri a tekintélyes New York-i Művészeti Iskola festészetének professzora volt. Robert Henri progresszív, azonnali technikát alkalmazott művészetében, amely tudatosan különböztette meg magát a korábbi évek klasszikus akadémikus művészetétől. Művei bátran ábrázolták az amerikai munkásosztály mindennapjait. Bellows-t lenyűgözte Henri művészetfelfogása, valamint a forma- és színhasználata. Henri hatására Bellow olyan stílust alakított ki, amelyet a művészettörténészek később amerikai realizmusnak neveztek el. New Yorkban Bellow a híres Metropolitan Művészeti Múzeumban tett számos látogatása során is ihletet merített. Kedvenc múzeuma 1911-ben meg is vásárolta "Fenn a Hudsonon" című művét. Ezzel a megtiszteltetéssel Bellow az egyik legfiatalabb művész lett, akinek munkáit a befolyásos intézmény megvásárolta.
1906-ban Bellow saját műterembe költözött. Két évvel később részt vett a Robert Henri által kezdeményezett "Nyolcak" című kiállításon. Bellow és a kiállításon részt vevő másik hét művész a National Academy of Design szigorú és konzervatív irányelvei ellen tiltakozott alternatív munkáikkal. Bellow munkássága és a művészeti világ igazságosabbá tétele iránti társadalmi elkötelezettsége tette őt a társadalmi és politikai töltetű művészet létrehozására törekvő új kulturális hullám sztárfigurájává. Bellow együttműködött a The Masses című szocialista folyóirattal. Egy litográfia-sorozatban kritizálta Németország Belgium elleni invázióját és az Egyesült Államok I. világháborúban játszott szerepét is.
Saját műtermi munkája mellett Bellow tanított a New York-i Art Students League-ben és a chicagói Art Institution of Chicagóban, és továbbra is aktívan részt vett kiállításokon. A társadalmi kérdések iránti vonzódása ellenére legismertebb festményei és litográfiái a sportolókról, elsősorban amatőr bokszolókról készült portréi.
Oldal 1 / 3