Először is, az amerikai festő, Robert Henri nevével kapcsolatban van némi zűrzavar. Robert Earle Henri és Robert Henry Cozad két név, amelyek egy és ugyanazon személyt jelölik. A festő Robert Henry Cozad néven született, de egész családjához hasonlóan az apját ért halálos baleset miatt megváltoztatta személyazonosságát. Henri a Pennsylvaniai Képzőművészeti Akadémia után klasszikus európai oktatásban részesült. Az Egyesült Államokat elhagyva Franciaországban tanult, majd Olaszországban és Nagy-Britanniában képezte tovább magát. Párizsi tartózkodása alatt különös hatást gyakoroltak rá az Francois Millet festményei és az impresszionizmus kifejezései. Európai tanulmányainak befejezése után Henri a philadelphiai School of Design for Womenhez költözött, mint előadó.
Az amerikai nagyvárosokban a dinamikus modernizmus élménye megváltoztatta Henri művészi látásmódját. Az impresszionizmus expresszív formái és témái egyre kevésbé tűntek alkalmasnak a modern nagyváros valóságának ábrázolására. Henri új, el nem fogyasztott motívumokat keresett modern amerikai környezetében és egy újfajta formanyelvet. Ezt a keresést számos más amerikai művésszel osztotta meg, akikkel cserekapcsolatban állt, mint például William Glackens, George Luks, Everett Shinn és John Sloan. Ezekkel a festőkkel együtt Henri képviseli az Ashcan-iskolát és annak a nagyvárosi valóság kíméletlen ábrázolása felé való fordulását.
Henri az Egyesült Államok konzervatív művészeti főáramával való művészi szembenállás középpontjában állt. 1908-ban Henri volt az egyik szervezője a "Nyolcak" című kiállításnak, amely a múzeumokban és galériákban uralkodó művészeti ízlés ellen kívánt fellépni. Henri is egyike volt az ott kiállított nyolc modernista festőnek. 1913-ban Henri a Nyolcakkal együtt részt vett az Armory Show-n, amelynek célja az volt, hogy az európai modernista festőkre szélesebb körben is felhívja a figyelmet az Egyesült Államokban. Az ott kiállított kubista és futurista művek azonban művészi kihívást jelentettek a meggyőződéses realista Henri számára. A művészeti mainstream és a művészeti intézmény ellen lázadó művész most maga is a mainstream részévé vált. 1929-ben a New York-i Művészeti Tanács Henri-t az USA három legjelentősebb élő festőjének egyikévé nyilvánította. Halála után a Metropolitan Múzeumban emlékkiállítással tisztelegtek Henri előtt.
Először is, az amerikai festő, Robert Henri nevével kapcsolatban van némi zűrzavar. Robert Earle Henri és Robert Henry Cozad két név, amelyek egy és ugyanazon személyt jelölik. A festő Robert Henry Cozad néven született, de egész családjához hasonlóan az apját ért halálos baleset miatt megváltoztatta személyazonosságát. Henri a Pennsylvaniai Képzőművészeti Akadémia után klasszikus európai oktatásban részesült. Az Egyesült Államokat elhagyva Franciaországban tanult, majd Olaszországban és Nagy-Britanniában képezte tovább magát. Párizsi tartózkodása alatt különös hatást gyakoroltak rá az Francois Millet festményei és az impresszionizmus kifejezései. Európai tanulmányainak befejezése után Henri a philadelphiai School of Design for Womenhez költözött, mint előadó.
Az amerikai nagyvárosokban a dinamikus modernizmus élménye megváltoztatta Henri művészi látásmódját. Az impresszionizmus expresszív formái és témái egyre kevésbé tűntek alkalmasnak a modern nagyváros valóságának ábrázolására. Henri új, el nem fogyasztott motívumokat keresett modern amerikai környezetében és egy újfajta formanyelvet. Ezt a keresést számos más amerikai művésszel osztotta meg, akikkel cserekapcsolatban állt, mint például William Glackens, George Luks, Everett Shinn és John Sloan. Ezekkel a festőkkel együtt Henri képviseli az Ashcan-iskolát és annak a nagyvárosi valóság kíméletlen ábrázolása felé való fordulását.
Henri az Egyesült Államok konzervatív művészeti főáramával való művészi szembenállás középpontjában állt. 1908-ban Henri volt az egyik szervezője a "Nyolcak" című kiállításnak, amely a múzeumokban és galériákban uralkodó művészeti ízlés ellen kívánt fellépni. Henri is egyike volt az ott kiállított nyolc modernista festőnek. 1913-ban Henri a Nyolcakkal együtt részt vett az Armory Show-n, amelynek célja az volt, hogy az európai modernista festőkre szélesebb körben is felhívja a figyelmet az Egyesült Államokban. Az ott kiállított kubista és futurista művek azonban művészi kihívást jelentettek a meggyőződéses realista Henri számára. A művészeti mainstream és a művészeti intézmény ellen lázadó művész most maga is a mainstream részévé vált. 1929-ben a New York-i Művészeti Tanács Henri-t az USA három legjelentősebb élő festőjének egyikévé nyilvánította. Halála után a Metropolitan Múzeumban emlékkiállítással tisztelegtek Henri előtt.
Oldal 1 / 1