Evelyn De Morgan egyike volt kora kevés, nagyon sikeres angol művésznőjének. A nők akkoriban erősen alulreprezentáltak voltak a művészetben. A preraffaeliták csoportjához tartozott. Ez a művészcsoport a 19. század közepén alakult Angliában. Munkáikkal a csoport megteremtette saját stílusát, a preraffaelizmust. Ez a késő középkori olasz művészethez igazodott. A preraffaelita művek gyakran történeti ábrázolásokról szóltak. Ezek az ábrázolások azonban nem a művészetet szolgálták, hanem inkább a társadalmi változások gondolatébresztő impulzusai kell, hogy legyenek.
Evelyn De Morgan középosztálybeli háztartásból származott. Tizenöt éves korában magántanuló volt. Édesanyja nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy Evelyn ugyanolyan oktatásban részesüljön, mint a bátyja. Ezért a festés és rajzolás mellett különböző nyelveket tanult, többek között görögül, latinul, franciául, németül és olaszul, és irodalom, mitológia és történelem órákat vett. Tudományos tárgyakat is tanult. Nagybátyja ARTISTREPLEPLACE0 maga is művész volt, és hatással volt saját művészi munkásságára. Stanhope Firenzében élt. Amikor csak tehette, Evelyn meglátogatta nagybátyját Olaszországban. Az ott töltött időt arra használta fel, hogy megismerje az olasz reneszánsz művészeti alkotásokat. Ott fedezte fel érdeklődését a jelentős olasz festőművész, ARTISTREPLEPLACE1 művei iránt.
De Morgan munkái részletesnek és kissé játékosnak tűnnek. Gyakran ábrázolt nőket mitológiai és spirituális jelenetekben. A női test szinte minden művében kiemelt figyelmet kapott. Ma már elmondható, hogy a művésznő a feminista értékeket intelligens módon fejezte ki bonyolultan megmunkált festményeivel. De Morgan festményein megtalálhatók az olyan tipikus metaforák, mint a fény és a sötétség vagy az átalakulás. Felhívta a figyelmet a nők társadalmi helyzetére más területeken is. 1889-ben aláírta a nők választójogának bevezetésére irányuló nyilatkozatot. Művei pacifista nézeteiről is tanúskodnak, hiszen a művész a háború heves ellenzője volt. Evelyn De Morgan szakmai érdeklődése kizárólag a művészet és a festészet felé irányult. Keményen meg kellett küzdenie az elismerésért a művészeti életben, elvégre nő volt. Mindig volt saját gondolkodása, ami segítette őt a karrierterveiben. 1872-ben kezdte meg tanulmányait a National Art Training Schoolban (ma: Royal College of Art), majd 1873-ban a Slade School of Artban, ahol akkoriban először vehettek fel nőket is tanulni. A tehetséges művésznő ösztöndíjat kapott, és diákkorában díjakat kapott munkáiért. 1887-ben feleségül ment a keramikusművész William de Morgan-hoz. Kezdetben Evelyn a művei eladásából származó bevételből támogatta anyagilag a férjét. Később férjének sikerült sikeresen kiadnia egy regényt. Az ebből származó jövedelem anyagi könnyebbséget és további szabadságot biztosított. A művésznő 1919-ben halt meg Londonban, alig két évvel férje halála után.
Evelyn De Morgan egyike volt kora kevés, nagyon sikeres angol művésznőjének. A nők akkoriban erősen alulreprezentáltak voltak a művészetben. A preraffaeliták csoportjához tartozott. Ez a művészcsoport a 19. század közepén alakult Angliában. Munkáikkal a csoport megteremtette saját stílusát, a preraffaelizmust. Ez a késő középkori olasz művészethez igazodott. A preraffaelita művek gyakran történeti ábrázolásokról szóltak. Ezek az ábrázolások azonban nem a művészetet szolgálták, hanem inkább a társadalmi változások gondolatébresztő impulzusai kell, hogy legyenek.
Evelyn De Morgan középosztálybeli háztartásból származott. Tizenöt éves korában magántanuló volt. Édesanyja nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy Evelyn ugyanolyan oktatásban részesüljön, mint a bátyja. Ezért a festés és rajzolás mellett különböző nyelveket tanult, többek között görögül, latinul, franciául, németül és olaszul, és irodalom, mitológia és történelem órákat vett. Tudományos tárgyakat is tanult. Nagybátyja ARTISTREPLEPLACE0 maga is művész volt, és hatással volt saját művészi munkásságára. Stanhope Firenzében élt. Amikor csak tehette, Evelyn meglátogatta nagybátyját Olaszországban. Az ott töltött időt arra használta fel, hogy megismerje az olasz reneszánsz művészeti alkotásokat. Ott fedezte fel érdeklődését a jelentős olasz festőművész, ARTISTREPLEPLACE1 művei iránt.
De Morgan munkái részletesnek és kissé játékosnak tűnnek. Gyakran ábrázolt nőket mitológiai és spirituális jelenetekben. A női test szinte minden művében kiemelt figyelmet kapott. Ma már elmondható, hogy a művésznő a feminista értékeket intelligens módon fejezte ki bonyolultan megmunkált festményeivel. De Morgan festményein megtalálhatók az olyan tipikus metaforák, mint a fény és a sötétség vagy az átalakulás. Felhívta a figyelmet a nők társadalmi helyzetére más területeken is. 1889-ben aláírta a nők választójogának bevezetésére irányuló nyilatkozatot. Művei pacifista nézeteiről is tanúskodnak, hiszen a művész a háború heves ellenzője volt. Evelyn De Morgan szakmai érdeklődése kizárólag a művészet és a festészet felé irányult. Keményen meg kellett küzdenie az elismerésért a művészeti életben, elvégre nő volt. Mindig volt saját gondolkodása, ami segítette őt a karrierterveiben. 1872-ben kezdte meg tanulmányait a National Art Training Schoolban (ma: Royal College of Art), majd 1873-ban a Slade School of Artban, ahol akkoriban először vehettek fel nőket is tanulni. A tehetséges művésznő ösztöndíjat kapott, és diákkorában díjakat kapott munkáiért. 1887-ben feleségül ment a keramikusművész William de Morgan-hoz. Kezdetben Evelyn a művei eladásából származó bevételből támogatta anyagilag a férjét. Később férjének sikerült sikeresen kiadnia egy regényt. Az ebből származó jövedelem anyagi könnyebbséget és további szabadságot biztosított. A művésznő 1919-ben halt meg Londonban, alig két évvel férje halála után.
Oldal 1 / 2