A szigorúan vallásos Bernardino Luini észak-itáliai festő, akiről nem sokat tudunk. Milánó városában, amely már Luini idejében is az olasz kultúra fellegvárának számított, a művész számos műve megtalálható. Számos freskója látható kápolnákban, templomokban, kolostorokban és városi épületekben. Maga Luini a 15. század végén született a lombardiai Dumenzában. Itt ünnepelte első sikereit, és a lombard festők megbecsült művésztársa volt. Állítólag a milánói festőiskolában végezte művészeti képzését. A művészettörténészek szerint a festőművész Ambrogio Bergognone volt a tanára. Azt viszont megerősítették, hogy Luini többek között a legjelentősebb kortársától kapott képzőművészeti oktatást: Leonardo da Vinci.
Luini, valamint barátja és diáktársa, Giovanni Antonio Boltraffio egyaránt sikeres és törekvő diákok voltak, akiket Leonardo a szárnyai alá vett. A Luini és Boltraffio által készített művek egy részét Leonardo nevével írták alá. Ez mai szemmel nézve elképzelhetetlennek tűnik, de akkoriban ez teljesen törvényes és bevett gyakorlat volt. A híres mester és tanítványa, Luini kapcsolata sem volt kivétel. Luini állítólag néhány évig asszisztensként dolgozott Da Vinci műtermében, mielőtt saját nevet szerzett magának, mint figyelemre méltó freskófestő. Luini legtöbb dokumentált munkája a milánói Szent Mauríciusz régi kolostor számára készült. Ugyancsak páratlan szépségűek a Sesto San Giovanni-i Villa Pelucca és a saronnói Santa Maria dei Miracoli templomban található freskói. Védnöke és megbízója a gazdag Giovanni Bentivoglio gróf volt.
A monumentális freskófestészet mellett Luini olajfestményeket is készített. Ezek között van a "Madonna a rózsasövény előtt". A festményen a Madonna arca összeszűkült szemmel látható, amit Luine általában női alakjainak adott. A "Heródiás" című, valószínűleg 1527 és 1531 között festett olajfestményt, amelyet évszázadokon át Leonardo da Vincinek tulajdonítottak, 1793-ban joggal tulajdonították Luine szerzőségének. Azóta is az Uffiziben van. Ezt a klasszikus festményt a pátosz és a szenvedés érzése övezi, ami freskóin is megfigyelhető.
A szigorúan vallásos Bernardino Luini észak-itáliai festő, akiről nem sokat tudunk. Milánó városában, amely már Luini idejében is az olasz kultúra fellegvárának számított, a művész számos műve megtalálható. Számos freskója látható kápolnákban, templomokban, kolostorokban és városi épületekben. Maga Luini a 15. század végén született a lombardiai Dumenzában. Itt ünnepelte első sikereit, és a lombard festők megbecsült művésztársa volt. Állítólag a milánói festőiskolában végezte művészeti képzését. A művészettörténészek szerint a festőművész Ambrogio Bergognone volt a tanára. Azt viszont megerősítették, hogy Luini többek között a legjelentősebb kortársától kapott képzőművészeti oktatást: Leonardo da Vinci.
Luini, valamint barátja és diáktársa, Giovanni Antonio Boltraffio egyaránt sikeres és törekvő diákok voltak, akiket Leonardo a szárnyai alá vett. A Luini és Boltraffio által készített művek egy részét Leonardo nevével írták alá. Ez mai szemmel nézve elképzelhetetlennek tűnik, de akkoriban ez teljesen törvényes és bevett gyakorlat volt. A híres mester és tanítványa, Luini kapcsolata sem volt kivétel. Luini állítólag néhány évig asszisztensként dolgozott Da Vinci műtermében, mielőtt saját nevet szerzett magának, mint figyelemre méltó freskófestő. Luini legtöbb dokumentált munkája a milánói Szent Mauríciusz régi kolostor számára készült. Ugyancsak páratlan szépségűek a Sesto San Giovanni-i Villa Pelucca és a saronnói Santa Maria dei Miracoli templomban található freskói. Védnöke és megbízója a gazdag Giovanni Bentivoglio gróf volt.
A monumentális freskófestészet mellett Luini olajfestményeket is készített. Ezek között van a "Madonna a rózsasövény előtt". A festményen a Madonna arca összeszűkült szemmel látható, amit Luine általában női alakjainak adott. A "Heródiás" című, valószínűleg 1527 és 1531 között festett olajfestményt, amelyet évszázadokon át Leonardo da Vincinek tulajdonítottak, 1793-ban joggal tulajdonították Luine szerzőségének. Azóta is az Uffiziben van. Ezt a klasszikus festményt a pátosz és a szenvedés érzése övezi, ami freskóin is megfigyelhető.
Oldal 1 / 3