Alekszandr Andrejevics Ivanov 1806. július 16-án született Szentpéterváron, Andrej Ivanov művészeti professzor fiaként. Már fiatal korában figyelemre méltó tehetséget mutatott a festészethez. Mindössze tizenegy évesen belépett a Császári Művészeti Akadémiára, ahol apja és a MŰVÉSZETI TÁRSASÁG0 tanítványa volt. Kiemelkedő teljesítményének köszönhetően számos díjat kapott, köztük két ezüstérmet és egy aranyérmet 1824-ben a "Priamosz kéri Akhilleuszt, hogy adja vissza Hektór holttestét" című festményéért.
Képességeinek elismerése arra késztette pártfogóit, hogy úgy döntsenek, külföldre küldik, hogy folytassa művészeti tanulmányait. Mielőtt azonban elutazott volna, újabb festményt követeltek tőle. Ennek eredménye lett a "Bellerophónt hadjáratra küldik a kiméra ellen" című festmény. 1830-ban Ivanov elhagyta Oroszországot, és először Németországba, majd Olaszországba utazott. Első római évei alatt Ivanov lemásolta a Sixtus-kápolnában lévő "Ádám teremtése" című képet, és bibliai jelenetekhez készített vázlatokat. Arról álmodott, hogy egy epikus festményt készít az emberiséghez érkező Messiásról. Először azonban úgy döntött, hogy egy kisebb festményen próbálja ki magát. 1834 és 1835 között fejezte be "Jézus Krisztus megjelenése Mária Magdolnának" című képét. A festmény nagy sikert aratott Rómában és Szentpéterváron egyaránt. Az Orosz Császári Művészeti Akadémia 1836-ban Ivanovnak az akadémikus tiszteletbeli címet adományozta. Ivanov élete nagy részét Rómában töltötte, ahol összebarátkozott Gogollal és a nazarénusok hatása alá került. Ott húsz évig, 1837-től 1857-ig dolgozott legnagyobb remekművén, A Krisztus megjelenése a népnek című művén.
1858. július 3-án Alekszandr Andrejevics Ivanov kolerában meghalt. A szentpétervári Novodevicsi temetőben temették el. Földi maradványait 1936-ban az emlékművel együtt az Alekszandr Nyevszkij kolostor tihvini temetőjébe szállították. Ivanov kritikai megítélése a következő nemzedékekben javult. A "Krisztus megjelenése a népnek" című művéhez készített számos vázlata közül néhányat már önmagában is remekműként ismertek el. Műveinek legátfogóbb gyűjteménye a szentpétervári Orosz Múzeumban látható.
Alekszandr Andrejevics Ivanov 1806. július 16-án született Szentpéterváron, Andrej Ivanov művészeti professzor fiaként. Már fiatal korában figyelemre méltó tehetséget mutatott a festészethez. Mindössze tizenegy évesen belépett a Császári Művészeti Akadémiára, ahol apja és a MŰVÉSZETI TÁRSASÁG0 tanítványa volt. Kiemelkedő teljesítményének köszönhetően számos díjat kapott, köztük két ezüstérmet és egy aranyérmet 1824-ben a "Priamosz kéri Akhilleuszt, hogy adja vissza Hektór holttestét" című festményéért.
Képességeinek elismerése arra késztette pártfogóit, hogy úgy döntsenek, külföldre küldik, hogy folytassa művészeti tanulmányait. Mielőtt azonban elutazott volna, újabb festményt követeltek tőle. Ennek eredménye lett a "Bellerophónt hadjáratra küldik a kiméra ellen" című festmény. 1830-ban Ivanov elhagyta Oroszországot, és először Németországba, majd Olaszországba utazott. Első római évei alatt Ivanov lemásolta a Sixtus-kápolnában lévő "Ádám teremtése" című képet, és bibliai jelenetekhez készített vázlatokat. Arról álmodott, hogy egy epikus festményt készít az emberiséghez érkező Messiásról. Először azonban úgy döntött, hogy egy kisebb festményen próbálja ki magát. 1834 és 1835 között fejezte be "Jézus Krisztus megjelenése Mária Magdolnának" című képét. A festmény nagy sikert aratott Rómában és Szentpéterváron egyaránt. Az Orosz Császári Művészeti Akadémia 1836-ban Ivanovnak az akadémikus tiszteletbeli címet adományozta. Ivanov élete nagy részét Rómában töltötte, ahol összebarátkozott Gogollal és a nazarénusok hatása alá került. Ott húsz évig, 1837-től 1857-ig dolgozott legnagyobb remekművén, A Krisztus megjelenése a népnek című művén.
1858. július 3-án Alekszandr Andrejevics Ivanov kolerában meghalt. A szentpétervári Novodevicsi temetőben temették el. Földi maradványait 1936-ban az emlékművel együtt az Alekszandr Nyevszkij kolostor tihvini temetőjébe szállították. Ivanov kritikai megítélése a következő nemzedékekben javult. A "Krisztus megjelenése a népnek" című művéhez készített számos vázlata közül néhányat már önmagában is remekműként ismertek el. Műveinek legátfogóbb gyűjteménye a szentpétervári Orosz Múzeumban látható.
Oldal 1 / 1