A francia származású Valentin-de-Boulogne nagy modellje a Caravaggio volt. A reneszánsz doktrínával szemben forradalmár, egy festő fia Rómába vonzódott, hogy művészi munkásságát Caravaggio és később Manfredi műveinek stílusában alakítsa ki. A 17. század elején a húszéves korát éppen csak betöltött fiatal művész az olasz művészeti központba vonzódott.
A kocsmák élete vonzotta Valentint. Kedvenc alanyait a zsonglőrök, táncosok és jósok között találta meg. Festményeiről a vidámság és a zene, de az ivás és a csalás is beszélhet. Képeit közvetlen és élénk stílusban festette. "A lantos" a zsánerfestészet jellegzetes motívuma. 1628 körül Boulogne megalkotta a "Les quatre âge des l'homme" című művét. Az ember életének négy szakaszának allegóriája. A képen egy gyermek, egy fiatal, egy felnőtt és egy idős ember látható, melankolikus hangulatban.
A valós római élet ellentmondott a Boulogne festményein megjelenő társasági életnek, visszavonult és inkább a vallási motívumoknak szentelte magát. Hű maradt a színsémájához. Az Utolsó vacsora című kései műve a korai műveire emlékeztet. Hiányzik azonban az élénkség és a mozgás a motívumból. Valentin élete vége felé az egyház megbízásából festőként dolgozott. Legfontosabb műve a befejezett Szent Péter-bazilika oltárképe.
A francia származású Valentin-de-Boulogne nagy modellje a Caravaggio volt. A reneszánsz doktrínával szemben forradalmár, egy festő fia Rómába vonzódott, hogy művészi munkásságát Caravaggio és később Manfredi műveinek stílusában alakítsa ki. A 17. század elején a húszéves korát éppen csak betöltött fiatal művész az olasz művészeti központba vonzódott.
A kocsmák élete vonzotta Valentint. Kedvenc alanyait a zsonglőrök, táncosok és jósok között találta meg. Festményeiről a vidámság és a zene, de az ivás és a csalás is beszélhet. Képeit közvetlen és élénk stílusban festette. "A lantos" a zsánerfestészet jellegzetes motívuma. 1628 körül Boulogne megalkotta a "Les quatre âge des l'homme" című művét. Az ember életének négy szakaszának allegóriája. A képen egy gyermek, egy fiatal, egy felnőtt és egy idős ember látható, melankolikus hangulatban.
A valós római élet ellentmondott a Boulogne festményein megjelenő társasági életnek, visszavonult és inkább a vallási motívumoknak szentelte magát. Hű maradt a színsémájához. Az Utolsó vacsora című kései műve a korai műveire emlékeztet. Hiányzik azonban az élénkség és a mozgás a motívumból. Valentin élete vége felé az egyház megbízásából festőként dolgozott. Legfontosabb műve a befejezett Szent Péter-bazilika oltárképe.
Oldal 1 / 1