George Smith a 18. századi Anglia egyik legismertebb tájképfestője. George Smith of Chichester néven ismert. Hasonlóan művészi tevékenységet folytató testvéreivel együtt alkotja a "Chichesteri Kovácsokat". Őt tartják a legtehetségesebbnek a Smith testvérek közül. Képzőművészi fejlődése a portréfestéssel kezdődött. Később egyre inkább a tájképfestészetnek szentelte magát. A csendéletek és a vidéki, családi vagy vidéki jelenetek szintén kedvelt motívumai közé tartoznak. A festészet mellett George Smith csellózik és verseket ír.
A dél-angliai Sussex megye gyönyörű vidéke, Brighton városa körül talál ihletet, amelyet erősen idealizált módon ábrázol. Kölcsönveszi a MŰVÉSZETI TÉRKÉP0 hagyományát, aki a 17. században a tájképfestészetet használta háttérként és hangulati struktúraként mitológiai alakok vagy bibliai témák ábrázolásához. Egy másik hatás a Nicolas Poussins munkássága, aki az ősi mitológia történeteit ágyazza be tájképfestészetébe. Modelljeinek megfelelően Smith idealizálja a dél-angliai vidéki idillt, ami a jelek szerint a kortárs közönség tetszését is elnyeri. Műveit gyakran átveszik a metszők, így szélesebb közönség számára is elérhetővé válnak.
Az egyik népszerű metszetsorozat címe: Picturesque Scenery of England and Wales. Smith műveit többek között William Woollett is átvette, akinek művészileg magas színvonalú metszeteit Angliában nagyra becsülik. Többek között elkészíti "Az almaszedők" című metszetét, amely jellemzően egy festői tájat ábrázol, amelyben egy férfi fészkelődik feleségével és gyermekével almát szedve. George Smith hasonló témát dolgoz fel a "The Hop Pickers" című művében. Csendéletei, amelyek klasszikusan az ételek körül forognak ("Csendélet kenyérrel, sajttal és sörrel"), érdekesek, de háziállatok, például macskák és kutyák is szerepelnek témaként. A "Sonka, sajt, tojás, citrom, egy elkapott egérrel" című képen egy macska mutatja be zsákmányát az ételek között. George Smith of Chichester művei ma többek között az amerikai Yale Center for British Artban, a sussexi Goodwood House-ban, a Tate Galériában és a londoni Victoria and Albert Museumban láthatók.
George Smith a 18. századi Anglia egyik legismertebb tájképfestője. George Smith of Chichester néven ismert. Hasonlóan művészi tevékenységet folytató testvéreivel együtt alkotja a "Chichesteri Kovácsokat". Őt tartják a legtehetségesebbnek a Smith testvérek közül. Képzőművészi fejlődése a portréfestéssel kezdődött. Később egyre inkább a tájképfestészetnek szentelte magát. A csendéletek és a vidéki, családi vagy vidéki jelenetek szintén kedvelt motívumai közé tartoznak. A festészet mellett George Smith csellózik és verseket ír.
A dél-angliai Sussex megye gyönyörű vidéke, Brighton városa körül talál ihletet, amelyet erősen idealizált módon ábrázol. Kölcsönveszi a MŰVÉSZETI TÉRKÉP0 hagyományát, aki a 17. században a tájképfestészetet használta háttérként és hangulati struktúraként mitológiai alakok vagy bibliai témák ábrázolásához. Egy másik hatás a Nicolas Poussins munkássága, aki az ősi mitológia történeteit ágyazza be tájképfestészetébe. Modelljeinek megfelelően Smith idealizálja a dél-angliai vidéki idillt, ami a jelek szerint a kortárs közönség tetszését is elnyeri. Műveit gyakran átveszik a metszők, így szélesebb közönség számára is elérhetővé válnak.
Az egyik népszerű metszetsorozat címe: Picturesque Scenery of England and Wales. Smith műveit többek között William Woollett is átvette, akinek művészileg magas színvonalú metszeteit Angliában nagyra becsülik. Többek között elkészíti "Az almaszedők" című metszetét, amely jellemzően egy festői tájat ábrázol, amelyben egy férfi fészkelődik feleségével és gyermekével almát szedve. George Smith hasonló témát dolgoz fel a "The Hop Pickers" című művében. Csendéletei, amelyek klasszikusan az ételek körül forognak ("Csendélet kenyérrel, sajttal és sörrel"), érdekesek, de háziállatok, például macskák és kutyák is szerepelnek témaként. A "Sonka, sajt, tojás, citrom, egy elkapott egérrel" című képen egy macska mutatja be zsákmányát az ételek között. George Smith of Chichester művei ma többek között az amerikai Yale Center for British Artban, a sussexi Goodwood House-ban, a Tate Galériában és a londoni Victoria and Albert Museumban láthatók.
Oldal 1 / 1