Utólag visszatekintve ez a zűrzavar és a téves személyazonosság története. Majdnem ugyanabban az időben és ugyanazon a helyen élt két William Hooker nevű botanikus, mindkettő híres, mindkettőnek semmi köze egymáshoz. Az egyikük, Sir William Jackson Hooker 1785 és 1865 között élt, és a világhírű, ma már a világörökség részét képező Királyi Botanikus Kert igazgatója volt London Kew kerületében. Korának legtöbb botanikusához hasonlóan ő is képes volt a növények képi magyarázatára és ábrázolására, de híres lett arról, hogy a Kew-i botanikus kertet a mai jelentőségére formálta. A másik William Hooker 1779 és 1832 között élt - és itt ő a téma. Növények és gyümölcsök természettudományi illusztrátoraként vált világhírűvé. Csakhogy: Az interneten és a "régi" médiában is általában a nemes névadónak és a Kew igazgatójának tulajdonítják nagy műveit, mindkettőjüket "William Hooker"-ként emlegetik, és általában életük dátumát is színesen összekeverik.
A természettudományi illusztrációk jelentőségét aligha lehet alábecsülni: Bemutatják az (emberi) testrészek, növények és állatok funkcióit és felépítését. Abban az időben, amikor még nem létezett fényképezés, elektronmikroszkópos fotók vagy számítógépes grafika, a természet összefüggéseinek szemléltetésére a nyomatok, rajzok és akvarellek voltak az egyetlen mód. A litográfiákat gyakran kézzel színezték. Abban az időben tehát nem annyira a dekoratív illusztrációról volt szó, az illusztrációkhoz alapos természettudományos ismeretekre volt szükség, és a legjobb illusztrátorokat nagy művészeknek és tudósoknak tartották. Az illusztrátorok tehát általában maguk is természettudósok vagy botanikusok voltak, akik az ábrázolandó tárgyak boncolásának, előkészítésének és elemzésének szakértői voltak.
Hooker Franz Bauer (1758-1840) osztrák botanikus és korának egyik legnagyobb illusztrátora tanítványa volt, aki élete utolsó évtizedeit Kew-ben töltötte. William Hooker lett a Királyi Kertészeti Társaság hivatalos illusztrátora, és ő illusztrálta az 1805 és 1807 között megjelent "The Paradisus Londinensis" (néha más néven: "Coloured Figures of Plants Cultivated in the Vicinity of the Metropolis") című könyvet, amely 117, Londonban és környékén talált új egzotikus növényt ábrázolt. Talán a legismertebbek Hooker gyümölcsillusztrációi ("Pomona Londinensis", 1816 és 1818 között készült). Ezekből egy válogatást "Hooker's Finest Fruits" címmel adtak és adnak ki ma is, és ezzel kivívta magának azt a hírnevet, hogy ő minden idők egyik legnagyobb "pomológiai művésze". A képek annyira "valódiak" - szinte bele akarsz harapni a gyümölcsökbe. Vagy ahogy a 2001-ben elhunyt William Stearne, a kiváló brit botanikus leírta: Az illusztrációk "talán a valaha kiadott legszebb gyümölcsillusztrációk, amelyek annyira élethűek és étvágygerjesztőek, hogy az ember szinte úgy érzi, hogy a tányérról is le lehetne szedni őket". William Hooker egyébként még a zöld egy bizonyos árnyalatáról is a nevét adta: Hooker's Green, sötét, mélyzöld. Tiszteletére egy növénynemzetséget neveztek el róla: a Hookera nemzetséget. Sir William Jackson Hooker, akit méltóságra emeltek, a Hookeriales nemzetségbe tartozó mohákról nevezte el.
Utólag visszatekintve ez a zűrzavar és a téves személyazonosság története. Majdnem ugyanabban az időben és ugyanazon a helyen élt két William Hooker nevű botanikus, mindkettő híres, mindkettőnek semmi köze egymáshoz. Az egyikük, Sir William Jackson Hooker 1785 és 1865 között élt, és a világhírű, ma már a világörökség részét képező Királyi Botanikus Kert igazgatója volt London Kew kerületében. Korának legtöbb botanikusához hasonlóan ő is képes volt a növények képi magyarázatára és ábrázolására, de híres lett arról, hogy a Kew-i botanikus kertet a mai jelentőségére formálta. A másik William Hooker 1779 és 1832 között élt - és itt ő a téma. Növények és gyümölcsök természettudományi illusztrátoraként vált világhírűvé. Csakhogy: Az interneten és a "régi" médiában is általában a nemes névadónak és a Kew igazgatójának tulajdonítják nagy műveit, mindkettőjüket "William Hooker"-ként emlegetik, és általában életük dátumát is színesen összekeverik.
A természettudományi illusztrációk jelentőségét aligha lehet alábecsülni: Bemutatják az (emberi) testrészek, növények és állatok funkcióit és felépítését. Abban az időben, amikor még nem létezett fényképezés, elektronmikroszkópos fotók vagy számítógépes grafika, a természet összefüggéseinek szemléltetésére a nyomatok, rajzok és akvarellek voltak az egyetlen mód. A litográfiákat gyakran kézzel színezték. Abban az időben tehát nem annyira a dekoratív illusztrációról volt szó, az illusztrációkhoz alapos természettudományos ismeretekre volt szükség, és a legjobb illusztrátorokat nagy művészeknek és tudósoknak tartották. Az illusztrátorok tehát általában maguk is természettudósok vagy botanikusok voltak, akik az ábrázolandó tárgyak boncolásának, előkészítésének és elemzésének szakértői voltak.
Hooker Franz Bauer (1758-1840) osztrák botanikus és korának egyik legnagyobb illusztrátora tanítványa volt, aki élete utolsó évtizedeit Kew-ben töltötte. William Hooker lett a Királyi Kertészeti Társaság hivatalos illusztrátora, és ő illusztrálta az 1805 és 1807 között megjelent "The Paradisus Londinensis" (néha más néven: "Coloured Figures of Plants Cultivated in the Vicinity of the Metropolis") című könyvet, amely 117, Londonban és környékén talált új egzotikus növényt ábrázolt. Talán a legismertebbek Hooker gyümölcsillusztrációi ("Pomona Londinensis", 1816 és 1818 között készült). Ezekből egy válogatást "Hooker's Finest Fruits" címmel adtak és adnak ki ma is, és ezzel kivívta magának azt a hírnevet, hogy ő minden idők egyik legnagyobb "pomológiai művésze". A képek annyira "valódiak" - szinte bele akarsz harapni a gyümölcsökbe. Vagy ahogy a 2001-ben elhunyt William Stearne, a kiváló brit botanikus leírta: Az illusztrációk "talán a valaha kiadott legszebb gyümölcsillusztrációk, amelyek annyira élethűek és étvágygerjesztőek, hogy az ember szinte úgy érzi, hogy a tányérról is le lehetne szedni őket". William Hooker egyébként még a zöld egy bizonyos árnyalatáról is a nevét adta: Hooker's Green, sötét, mélyzöld. Tiszteletére egy növénynemzetséget neveztek el róla: a Hookera nemzetséget. Sir William Jackson Hooker, akit méltóságra emeltek, a Hookeriales nemzetségbe tartozó mohákról nevezte el.
Oldal 1 / 1