"L'art pur L'art", a művészet a művészet kedvéért vagy a művészet és a művészek csak önmaguknak elkötelezettek. Aligha volt még egy stílus, amely ezt annyira magáénak vallotta volna, mint a szimbolizmus a 19. század végén és a 20. század elején. Ennek a művészeti korszaknak fontos képviselője volt Vilhelm Hammershøi dán festő. A festő műveiből rendezett kiállítás alkalmából a Hypo - Kulturstiftung a "...ez a modern északi Vermeer" főcímmel jelent meg. Bár a festészet egy korábbi korszakáról van szó, a motívumválasztásban és a színvilágban párhuzamok fedezhetők fel: egyéni személyek, akik egy többnyire mindennapi tevékenységbe merülnek el. A szobák titokzatosan megvilágítottak, melankolikusak. Mindkét festőnek sikerül egy nagyon különleges pillanatot megörökítenie.
Vilhelm Hammershøi, egy kereskedő család fia, 8 éves fiúként került kapcsolatba a művészettel. Szülei korán felismerték a fiú tehetségét, és rajzórákat vett. Általános iskolai tanulmányait követően beiratkozott a koppenhágai művészeti akadémiára. A koppenhágai "Free Art School Copenhagen"-ban folytatott további tanulmányai során kezdte kifejleszteni különleges stílusát. Egy akadémiai ösztöndíjjal Olaszországba utazott, ahol meglátogatta Toszkána legfontosabb városait. Feleségével, Idával együtt beutazta Németországot, Angliát és Franciaországot. Évekkel később Hammershøi visszatér Olaszországba, Rómába és Nápolyba. Ez idő alatt tájképeket és építészeti ábrázolásokat készített. Ismertebbek az embereket és szobákat ábrázoló festményei. Hammershøi a fény és az idő összefüggésében alkotta meg forgatókönyveit. A szobák, tájak és építmények a csend helyei. A belső terek a festő szempontjából lényeges dolgokra redukálódnak. Olajfestményei nagy kontrasztú síkjaikkal ragadnak meg. A jellegzetes világos-sötét kontrasztok elmosódottak, lágyan rajzoltnak tűnnek. Sikerül megragadnia a pillanat lényegét. A festő lakása többször motívumként jelenik meg. A kép kompozíciója időnként kibővül egyes személyek - gyakran felesége, Ida - ábrázolásával, de sohasem túlterhelt. Műveinek középpontjában ritkán az emberek állnak. Ha a kép középpontjában az emberek állnak, akkor csak a hátulnézeteket ábrázolják. A személy kiléte rejtve marad. A belső tér vonzza a figyelmet. A szobáknak mélységük van: az ajtók kinyílnak, és a szobák sorát tárják fel, kíváncsiságot keltve. Központi motívumként megismétlődik a nyitott ablak. A pislákoló fény beesik a szobába, és a szemet a térre irányítja, távol az emberektől. A festő önarcképe megfelel ennek a képi struktúrának; először a szobaajtó van a fényben, majd a kép szélén, a félhomályban egy személyt fedezünk fel. A képek melankolikus hatása a finom színvilágnak és a kiegyensúlyozott kompozíciónak köszönhető.
Hammershøi műveit 1905-től mutatták be nyilvánosan, az első önálló kiállításra Paul Cassierer műkereskedő hamburgi galériájában került sor. Nemzetközi kiállítások következtek, Olaszországban és az Egyesült Államokban is. A csend és a fény e festője iránti érdeklődés napjainkra is kiterjed, amint azt a müncheni Hypo - Kulturstiftung retrospektív kiállítása is mutatta.
"L'art pur L'art", a művészet a művészet kedvéért vagy a művészet és a művészek csak önmaguknak elkötelezettek. Aligha volt még egy stílus, amely ezt annyira magáénak vallotta volna, mint a szimbolizmus a 19. század végén és a 20. század elején. Ennek a művészeti korszaknak fontos képviselője volt Vilhelm Hammershøi dán festő. A festő műveiből rendezett kiállítás alkalmából a Hypo - Kulturstiftung a "...ez a modern északi Vermeer" főcímmel jelent meg. Bár a festészet egy korábbi korszakáról van szó, a motívumválasztásban és a színvilágban párhuzamok fedezhetők fel: egyéni személyek, akik egy többnyire mindennapi tevékenységbe merülnek el. A szobák titokzatosan megvilágítottak, melankolikusak. Mindkét festőnek sikerül egy nagyon különleges pillanatot megörökítenie.
Vilhelm Hammershøi, egy kereskedő család fia, 8 éves fiúként került kapcsolatba a művészettel. Szülei korán felismerték a fiú tehetségét, és rajzórákat vett. Általános iskolai tanulmányait követően beiratkozott a koppenhágai művészeti akadémiára. A koppenhágai "Free Art School Copenhagen"-ban folytatott további tanulmányai során kezdte kifejleszteni különleges stílusát. Egy akadémiai ösztöndíjjal Olaszországba utazott, ahol meglátogatta Toszkána legfontosabb városait. Feleségével, Idával együtt beutazta Németországot, Angliát és Franciaországot. Évekkel később Hammershøi visszatér Olaszországba, Rómába és Nápolyba. Ez idő alatt tájképeket és építészeti ábrázolásokat készített. Ismertebbek az embereket és szobákat ábrázoló festményei. Hammershøi a fény és az idő összefüggésében alkotta meg forgatókönyveit. A szobák, tájak és építmények a csend helyei. A belső terek a festő szempontjából lényeges dolgokra redukálódnak. Olajfestményei nagy kontrasztú síkjaikkal ragadnak meg. A jellegzetes világos-sötét kontrasztok elmosódottak, lágyan rajzoltnak tűnnek. Sikerül megragadnia a pillanat lényegét. A festő lakása többször motívumként jelenik meg. A kép kompozíciója időnként kibővül egyes személyek - gyakran felesége, Ida - ábrázolásával, de sohasem túlterhelt. Műveinek középpontjában ritkán az emberek állnak. Ha a kép középpontjában az emberek állnak, akkor csak a hátulnézeteket ábrázolják. A személy kiléte rejtve marad. A belső tér vonzza a figyelmet. A szobáknak mélységük van: az ajtók kinyílnak, és a szobák sorát tárják fel, kíváncsiságot keltve. Központi motívumként megismétlődik a nyitott ablak. A pislákoló fény beesik a szobába, és a szemet a térre irányítja, távol az emberektől. A festő önarcképe megfelel ennek a képi struktúrának; először a szobaajtó van a fényben, majd a kép szélén, a félhomályban egy személyt fedezünk fel. A képek melankolikus hatása a finom színvilágnak és a kiegyensúlyozott kompozíciónak köszönhető.
Hammershøi műveit 1905-től mutatták be nyilvánosan, az első önálló kiállításra Paul Cassierer műkereskedő hamburgi galériájában került sor. Nemzetközi kiállítások következtek, Olaszországban és az Egyesült Államokban is. A csend és a fény e festője iránti érdeklődés napjainkra is kiterjed, amint azt a müncheni Hypo - Kulturstiftung retrospektív kiállítása is mutatta.
Oldal 1 / 2