Viktor Mihajlovics Vasznyecov gyakorlatilag művészi tehetséggel született a Vjatka kormányzóságban 1848-ban. Apja vidéki pap volt, nagyapja viszont ikonfestő. Mindketten támogatták és jó nevelést adtak neki. A festészet mellett már korán érdeklődött a csillagászat iránt is. Egy rajztanfolyam elvégzése után a szentpétervári művészeti akadémiára került. Kisebbik testvére, Apollinari valamivel később követte őt. Viktor rögtön tanulmányai kezdetén elkezdett kiállítani, és első díjait vázlataiért és festményeiért kapta. Mítikus és vallási témák, de realisztikus életképek és mesék is a fókuszába kerültek. Vasznyezov az 1870-es években csatlakozott a Peredvizsnyikekhez, egy mozgalomhoz, amely ellenezte a szentpétervári művészeti akadémia tanítási módszereit. Barátai között volt e demokratikus művészeti mozgalom egyik vezetője, Ivan Nyikolajevics Kramszkoj festőművész. Szintén szoros kapcsolatot ápolt a href"/artist/Ilya-Efimovich-Repin.html" class"main_textlink"Ilya Efimovich Repina festőművésszel, egy másik taggal.rnbr/br/rnViktornak azonban 1870-ben meg kellett szakítania tanulmányait, és haza kellett térnie. Édesapja meghalt, és mivel édesanyja már nem élt, neki kellett gondoskodnia másik négy testvéréről. Apollinari elkísérte őt. Vasnezow csak szórványosan tudta folytatni tanulmányait. Csak hat évvel később tudott újra engedni a tanulási vágyának, amikor barátja, Ilja Repin meghívta Párizsba. A francia impresszionizmus Viktorra gyakorolt hatása nem késett sokáig. Ez jól látható az "Akrobaták nyaralnak Párizs környékén" című művén. Művei még a híres Párizsi Szalonba is bekerültek. 1877-ben visszatért Moszkvába, és feleségül vette Alekszandra Vlagyimirovna Rjazancsevát. Magánéletéről nem sokat tudunk. De boldog házasság lehetett, amelyből egy lánya és két fia született. Legalábbis ennyit lehet megtudni a máig fennmaradt portrékból.rnbr/br/rnA művész párizsi tartózkodása által inspirálva orosz mesék illusztrálásának szentelte magát. Művei azonban otthon ellenállásba ütköztek. A legfőbb kritika az volt, hogy ezekkel a művekkel elárulja a peredvizsnyikok céljait. Pavel Mihajlovics Tretyakov, a Peredvizsnyikekhez szorosan kötődő gazdag műgyűjtő még a műveinek kiállítását is megtagadta. A következő években azonban fordult a kocka. Vasznyezov megbízást kapott a kijevi Vlagyimir-székesegyház freskóinak elkészítésére, ahol Mihail Alekszandrovics Vrubellel dolgozott együtt. Ő lett a barátja és tanára. Közben Olaszországba utazott, és Rimszkij-Korszakov "A hóleány" című operájának színpadi díszletén dolgozott. Az 1889-es párizsi világkiállítás orosz pavilonját is ő tervezte. Az 1926-ban elhunyt Vasznyezovot 1978-ban posztumusz kitüntették, amikor az ukrán-szovjet csillagász, Ljudmjla Zsuravlova által felfedezett aszteroidát róla és testvéréről nevezték el.
Viktor Mihajlovics Vasznyecov gyakorlatilag művészi tehetséggel született a Vjatka kormányzóságban 1848-ban. Apja vidéki pap volt, nagyapja viszont ikonfestő. Mindketten támogatták és jó nevelést adtak neki. A festészet mellett már korán érdeklődött a csillagászat iránt is. Egy rajztanfolyam elvégzése után a szentpétervári művészeti akadémiára került. Kisebbik testvére, Apollinari valamivel később követte őt. Viktor rögtön tanulmányai kezdetén elkezdett kiállítani, és első díjait vázlataiért és festményeiért kapta. Mítikus és vallási témák, de realisztikus életképek és mesék is a fókuszába kerültek. Vasznyezov az 1870-es években csatlakozott a Peredvizsnyikekhez, egy mozgalomhoz, amely ellenezte a szentpétervári művészeti akadémia tanítási módszereit. Barátai között volt e demokratikus művészeti mozgalom egyik vezetője, Ivan Nyikolajevics Kramszkoj festőművész. Szintén szoros kapcsolatot ápolt a href"/artist/Ilya-Efimovich-Repin.html" class"main_textlink"Ilya Efimovich Repina festőművésszel, egy másik taggal.rnbr/br/rnViktornak azonban 1870-ben meg kellett szakítania tanulmányait, és haza kellett térnie. Édesapja meghalt, és mivel édesanyja már nem élt, neki kellett gondoskodnia másik négy testvéréről. Apollinari elkísérte őt. Vasnezow csak szórványosan tudta folytatni tanulmányait. Csak hat évvel később tudott újra engedni a tanulási vágyának, amikor barátja, Ilja Repin meghívta Párizsba. A francia impresszionizmus Viktorra gyakorolt hatása nem késett sokáig. Ez jól látható az "Akrobaták nyaralnak Párizs környékén" című művén. Művei még a híres Párizsi Szalonba is bekerültek. 1877-ben visszatért Moszkvába, és feleségül vette Alekszandra Vlagyimirovna Rjazancsevát. Magánéletéről nem sokat tudunk. De boldog házasság lehetett, amelyből egy lánya és két fia született. Legalábbis ennyit lehet megtudni a máig fennmaradt portrékból.rnbr/br/rnA művész párizsi tartózkodása által inspirálva orosz mesék illusztrálásának szentelte magát. Művei azonban otthon ellenállásba ütköztek. A legfőbb kritika az volt, hogy ezekkel a művekkel elárulja a peredvizsnyikok céljait. Pavel Mihajlovics Tretyakov, a Peredvizsnyikekhez szorosan kötődő gazdag műgyűjtő még a műveinek kiállítását is megtagadta. A következő években azonban fordult a kocka. Vasznyezov megbízást kapott a kijevi Vlagyimir-székesegyház freskóinak elkészítésére, ahol Mihail Alekszandrovics Vrubellel dolgozott együtt. Ő lett a barátja és tanára. Közben Olaszországba utazott, és Rimszkij-Korszakov "A hóleány" című operájának színpadi díszletén dolgozott. Az 1889-es párizsi világkiállítás orosz pavilonját is ő tervezte. Az 1926-ban elhunyt Vasznyezovot 1978-ban posztumusz kitüntették, amikor az ukrán-szovjet csillagász, Ljudmjla Zsuravlova által felfedezett aszteroidát róla és testvéréről nevezték el.
Oldal 1 / 2