Victor Hugo nagy író volt, aki festett is. Több mint 2500 műve maradt fenn - a legtöbbet Párizsban őrzik. Festményeihez olyan anyagokat használt, mint a szén, ceruza, toll és tinta. Ezzel kisebb absztrakt műveket készített, de természeti jelenetek és épületek is sejthetők a papíron. Hugo nemcsak a természetből festette meg motívumait, hanem nagyon hatásosan, fantáziadúsan, emlékezetből is rajzolta őket. Jellegzetessége egyértelműen felismerhető abban, ahogyan a feketét használta. Bizonyos hatások eléréséhez különböző technikákat alkalmazott, amelyeket még egymással is kombinált.
A festő és író mindig is politikailag aktívan cselekedett, ezért kellett elmenekülnie Párizsból. Így a halálbüntetés ellen is fellépett azzal, hogy festményein foglalkozott a kérdéssel. Végül is volt oka, hogy ezt tette - gyermekkorában látott egy kivégzést. Guernsey-i száműzetésében tovább fejlesztette rajzkészségét. Itt is számos olyan témát talált, amely nem szokványos módszerek alkalmazására inspirálta.
Amúgy is szeretett festeni és kollázsokat készíteni, valamint rajzolni és kísérletezni. Tehát nem csak az ecsetet használta, hanem az ujjaival törölgetett, és tovább fejlesztette a foltokat. Hugo nem azért dolgozott művészileg, hogy műveit nagy kiállításokon mutassa be. Inkább írónak, mint festőnek tekintette magát, mert a munka egyszerűen nagy örömet okozott neki. Emiatt ő maga nem állított ki egyetlen saját festményét sem. Hugo kétségtelenül úttörő volt művészetében, ezért később Max Ernstet is inspirálták művei. A választott természeti motívumok, valamint az éjszakai jelenetek azonban ismét illeszkednek Hugo irodalmi művéhez. Victor Hugo ismert művei a következők: A hullámtörő Jerseyben, Romok egy tájban és Tájkép három fával.
Victor Hugo nagy író volt, aki festett is. Több mint 2500 műve maradt fenn - a legtöbbet Párizsban őrzik. Festményeihez olyan anyagokat használt, mint a szén, ceruza, toll és tinta. Ezzel kisebb absztrakt műveket készített, de természeti jelenetek és épületek is sejthetők a papíron. Hugo nemcsak a természetből festette meg motívumait, hanem nagyon hatásosan, fantáziadúsan, emlékezetből is rajzolta őket. Jellegzetessége egyértelműen felismerhető abban, ahogyan a feketét használta. Bizonyos hatások eléréséhez különböző technikákat alkalmazott, amelyeket még egymással is kombinált.
A festő és író mindig is politikailag aktívan cselekedett, ezért kellett elmenekülnie Párizsból. Így a halálbüntetés ellen is fellépett azzal, hogy festményein foglalkozott a kérdéssel. Végül is volt oka, hogy ezt tette - gyermekkorában látott egy kivégzést. Guernsey-i száműzetésében tovább fejlesztette rajzkészségét. Itt is számos olyan témát talált, amely nem szokványos módszerek alkalmazására inspirálta.
Amúgy is szeretett festeni és kollázsokat készíteni, valamint rajzolni és kísérletezni. Tehát nem csak az ecsetet használta, hanem az ujjaival törölgetett, és tovább fejlesztette a foltokat. Hugo nem azért dolgozott művészileg, hogy műveit nagy kiállításokon mutassa be. Inkább írónak, mint festőnek tekintette magát, mert a munka egyszerűen nagy örömet okozott neki. Emiatt ő maga nem állított ki egyetlen saját festményét sem. Hugo kétségtelenül úttörő volt művészetében, ezért később Max Ernstet is inspirálták művei. A választott természeti motívumok, valamint az éjszakai jelenetek azonban ismét illeszkednek Hugo irodalmi művéhez. Victor Hugo ismert művei a következők: A hullámtörő Jerseyben, Romok egy tájban és Tájkép három fával.
Oldal 1 / 1