Miután több angliai művészeti iskolában tanult, Sidney Paget a "The Strand" című brit magazin számára rajzolt. Messze a legismertebb munkája akkor született, amikor a Sherlock Holmes-történetek illusztrációit kezdte el tervezni. Sidney, akinek idősebb bátyja, Walter szintén illusztrátor volt, csak egy kavarodás miatt kapta meg ezt a hihetetlenül sikeres megbízást. A magazin valójában a bátyjának, Walternek akarta elküldeni a megbízást, aki akkoriban sikeresebb volt. Mivel nem tudták a keresztnevét, a levél Sidney-nél kötött ki. A pletykák szerint Sidney Walter képmása alapján tervezte a nyomozót. Walter maga mindig is kitaláltnak nevezte ezeket a pletykákat. Akár a bátyjáról mintázta, akár nem, Sidney számos vázlatot készített a félrefordított levél kézhezvétele után. Amikor elvitte őket a kiadókhoz, azok annyira meggyőződtek róluk, hogy Sidney-t nevezték ki a Sherlock Holmes illusztrátorának - annak ellenére, hogy valójában a testvérét kérték fel. Sidney halála után Walter Paget mégiscsak dolgozott az eredetileg neki kijelölt nyomozón. Ő illusztrálta "A haldokló detektív" című Sherlock Holmes-történetet.
Bár Sidney csak véletlenül illusztrálta az első történetet, a többihez Sir Arthur Conan Doyle, a Sherlock Holmes szerzője személyesen őt kérte fel. Sidney képei ugyanis nagy hatással voltak a ma ismert Sherlock Holmesra. A kockás csúcsos sapka, amely manapság egyetlen Holmes-filmből sem hiányozhat, csak Paget saját előszeretete miatt jött létre. Sir Doyle csak egyszer említette a sapkát, mint "egy fülre csapott utazósapkát" egy történetben. Paget fekete-fehér illusztrációit a történetek komor hangulatának hangsúlyozása érdekében tartotta meg. Rajzainak mély, árnyékos tónusa így Sir Doyle szövegeinek még komorabb színezetet adott. Így Sidney Paget valószínűleg számos amerikai detektívfilmet is megihletett a komor beállítások miatt. Minden bizonnyal a Sherlock Holmes minden filmváltozatát befolyásolta vele.
Sidney Paget munkássága nagyban hozzájárult a Sherlock Holmes alakjának és megjelenésének kialakításához, és mind a mai napig hatással van rá. Maga Sidney Paget ironikus formában jelent meg egy karácsonyi különkiadásban, mint Watson Sherlock-történeteinek illusztrációit készítő karakter. Ebben Hudson asszony kritizálja a sötét stílusát, ami miatt a háza piszkos lenne. Watson azt válaszolja, hogy az illusztrátor nem ért hozzá. Ő maga bajuszt növesztett, hogy az olvasók felismerjék. Sherlock Holmes mellett Sidney Paget rajzai életet leheltek Arthur Morrison Martin Hewitt detektívjébe is.
Miután több angliai művészeti iskolában tanult, Sidney Paget a "The Strand" című brit magazin számára rajzolt. Messze a legismertebb munkája akkor született, amikor a Sherlock Holmes-történetek illusztrációit kezdte el tervezni. Sidney, akinek idősebb bátyja, Walter szintén illusztrátor volt, csak egy kavarodás miatt kapta meg ezt a hihetetlenül sikeres megbízást. A magazin valójában a bátyjának, Walternek akarta elküldeni a megbízást, aki akkoriban sikeresebb volt. Mivel nem tudták a keresztnevét, a levél Sidney-nél kötött ki. A pletykák szerint Sidney Walter képmása alapján tervezte a nyomozót. Walter maga mindig is kitaláltnak nevezte ezeket a pletykákat. Akár a bátyjáról mintázta, akár nem, Sidney számos vázlatot készített a félrefordított levél kézhezvétele után. Amikor elvitte őket a kiadókhoz, azok annyira meggyőződtek róluk, hogy Sidney-t nevezték ki a Sherlock Holmes illusztrátorának - annak ellenére, hogy valójában a testvérét kérték fel. Sidney halála után Walter Paget mégiscsak dolgozott az eredetileg neki kijelölt nyomozón. Ő illusztrálta "A haldokló detektív" című Sherlock Holmes-történetet.
Bár Sidney csak véletlenül illusztrálta az első történetet, a többihez Sir Arthur Conan Doyle, a Sherlock Holmes szerzője személyesen őt kérte fel. Sidney képei ugyanis nagy hatással voltak a ma ismert Sherlock Holmesra. A kockás csúcsos sapka, amely manapság egyetlen Holmes-filmből sem hiányozhat, csak Paget saját előszeretete miatt jött létre. Sir Doyle csak egyszer említette a sapkát, mint "egy fülre csapott utazósapkát" egy történetben. Paget fekete-fehér illusztrációit a történetek komor hangulatának hangsúlyozása érdekében tartotta meg. Rajzainak mély, árnyékos tónusa így Sir Doyle szövegeinek még komorabb színezetet adott. Így Sidney Paget valószínűleg számos amerikai detektívfilmet is megihletett a komor beállítások miatt. Minden bizonnyal a Sherlock Holmes minden filmváltozatát befolyásolta vele.
Sidney Paget munkássága nagyban hozzájárult a Sherlock Holmes alakjának és megjelenésének kialakításához, és mind a mai napig hatással van rá. Maga Sidney Paget ironikus formában jelent meg egy karácsonyi különkiadásban, mint Watson Sherlock-történeteinek illusztrációit készítő karakter. Ebben Hudson asszony kritizálja a sötét stílusát, ami miatt a háza piszkos lenne. Watson azt válaszolja, hogy az illusztrátor nem ért hozzá. Ő maga bajuszt növesztett, hogy az olvasók felismerjék. Sherlock Holmes mellett Sidney Paget rajzai életet leheltek Arthur Morrison Martin Hewitt detektívjébe is.
Oldal 1 / 2