Az Omocha-e világa egy olyan művészet, amely azért jött létre, hogy felcsillanjon a gyerekek szeme. A hagyományos japán fametszetnyomtatási eljárással a játék világából származó motívumok kerültek papírra. A motívumokat kivágták a lapokból, és kreatív játékra használták. Az omocha-e olyan nyomatok, amelyek az ukiyo-e jól ismert művészetéhez tartoznak. Shimizu Seifu művész az egyik leghíresebb művésze ennek a művészeti ágnak. Seifu sokkal több volt, mint egy művész. A japán művész nagy intenzitással és szenvedéllyel foglalkozott Japán hagyományos játékaival. A "játékok professzorának" tartják, és szenvedélyes gyűjtője volt a japán népi játékoknak. Shimizu Seifu útja nem volt egyenes. Egy sikeres japán kereskedelmi vállalat vezetője volt. Shimizu tanulmányozta a japán művészeti hagyományok elemeit. Kalligrafikus volt, és a költészetnek és a poétikának szentelte magát. Shimizu művészeti tanulmányait Hiroshige III-tól vette át, egy olyan művésztől, akinek családja hosszú ideig meghatározta a fametszet művészetét.
A 19. század közepére Japánt az idegen kultúrákból érkező hatások hulláma söpörte el. A virágzó kereskedelmi csere jólétet hozott Japánnak. Japán olyan ország volt, amely mindig is nyitott volt az országba érkező kulturális befolyásra. Mindig is jól adagolt, sok impulzus beépült az ország hagyományaiba és kultúrájába anélkül, hogy feladta volna saját identitását. A világban zajló, egyre növekvő és gyorsuló cserékkel együtt a japán hagyományok felidézésének időszaka kezdődött. A művészettudósok azt gyanítják, hogy Shimizu Seifu szándéka ebben az áramlatban az volt, hogy kiadványokon keresztül adjon hangot a játékok iránti szeretetének. Seifut tartják a Takeuma-kai, a hobbilovak klubjának alapítójának, amelynek célja a hagyományos népi játékok népszerűsítése volt. Lehetővé kell tenni és támogatni kell a sokféle forma tanulmányozását és a tudományos megfigyelést. Seifu saját alapkészletére alapozva megszervezte az első játékokkal foglalkozó kiállításokat.
Shimizu Seifu megfestette a gyűjteményében lévő játékokat, és fából készült nyomatokat készített róluk. Hatalmas tudása mellett Seifu könyveket is kiadott, amelyekhez saját illusztrációit adta hozzá. Egy olyan munkásság, amely saját gyűjteményének katalogizálásával kezdődött, és az általa kezdeményezett tudományos felfedezéseken keresztül folytatódott. Seifu illusztrációit a japán népi játékokról szóló legátfogóbb, nagy etnográfiai és művészeti jelentőségű munkának tartják. A fametszeteket a tudósok és a történészek még ma is referenciaként használják, és a japán művészek számára inspirációként szolgálnak. Az eredeti omocha-e-k játékra készültek, és Shimizu Seifu alatt játékok képmásaivá váltak. Valódi omocha-e gyakorlatilag nem létezik, mivel eredeti funkciójukat betöltötték, és órákon át tartó örömteli játékra használták őket.
Az Omocha-e világa egy olyan művészet, amely azért jött létre, hogy felcsillanjon a gyerekek szeme. A hagyományos japán fametszetnyomtatási eljárással a játék világából származó motívumok kerültek papírra. A motívumokat kivágták a lapokból, és kreatív játékra használták. Az omocha-e olyan nyomatok, amelyek az ukiyo-e jól ismert művészetéhez tartoznak. Shimizu Seifu művész az egyik leghíresebb művésze ennek a művészeti ágnak. Seifu sokkal több volt, mint egy művész. A japán művész nagy intenzitással és szenvedéllyel foglalkozott Japán hagyományos játékaival. A "játékok professzorának" tartják, és szenvedélyes gyűjtője volt a japán népi játékoknak. Shimizu Seifu útja nem volt egyenes. Egy sikeres japán kereskedelmi vállalat vezetője volt. Shimizu tanulmányozta a japán művészeti hagyományok elemeit. Kalligrafikus volt, és a költészetnek és a poétikának szentelte magát. Shimizu művészeti tanulmányait Hiroshige III-tól vette át, egy olyan művésztől, akinek családja hosszú ideig meghatározta a fametszet művészetét.
A 19. század közepére Japánt az idegen kultúrákból érkező hatások hulláma söpörte el. A virágzó kereskedelmi csere jólétet hozott Japánnak. Japán olyan ország volt, amely mindig is nyitott volt az országba érkező kulturális befolyásra. Mindig is jól adagolt, sok impulzus beépült az ország hagyományaiba és kultúrájába anélkül, hogy feladta volna saját identitását. A világban zajló, egyre növekvő és gyorsuló cserékkel együtt a japán hagyományok felidézésének időszaka kezdődött. A művészettudósok azt gyanítják, hogy Shimizu Seifu szándéka ebben az áramlatban az volt, hogy kiadványokon keresztül adjon hangot a játékok iránti szeretetének. Seifut tartják a Takeuma-kai, a hobbilovak klubjának alapítójának, amelynek célja a hagyományos népi játékok népszerűsítése volt. Lehetővé kell tenni és támogatni kell a sokféle forma tanulmányozását és a tudományos megfigyelést. Seifu saját alapkészletére alapozva megszervezte az első játékokkal foglalkozó kiállításokat.
Shimizu Seifu megfestette a gyűjteményében lévő játékokat, és fából készült nyomatokat készített róluk. Hatalmas tudása mellett Seifu könyveket is kiadott, amelyekhez saját illusztrációit adta hozzá. Egy olyan munkásság, amely saját gyűjteményének katalogizálásával kezdődött, és az általa kezdeményezett tudományos felfedezéseken keresztül folytatódott. Seifu illusztrációit a japán népi játékokról szóló legátfogóbb, nagy etnográfiai és művészeti jelentőségű munkának tartják. A fametszeteket a tudósok és a történészek még ma is referenciaként használják, és a japán művészek számára inspirációként szolgálnak. Az eredeti omocha-e-k játékra készültek, és Shimizu Seifu alatt játékok képmásaivá váltak. Valódi omocha-e gyakorlatilag nem létezik, mivel eredeti funkciójukat betöltötték, és órákon át tartó örömteli játékra használták őket.
Oldal 1 / 2