Shibata Zeshin japán rajzoló és festő 1807-ben született Edóban, a mai Tokióban. Átélte az Edo-korszakból, amikor a Tokugawa sógunok uralkodtak, a korai Meidzsi-korszakba, Mutsuhito császár idejére való átmenetet. Zeshin életében Japán egyre inkább a nyugati értékekhez kezdett igazodni. A japán társadalom átalakulása hatással volt munkásságára. Művei egyrészt modern elemeket vettek fel, másrészt igyekezett megőrizni a hagyományos japán ábrázolási stílust.
Zeshin a kiotói Maruyama-Shijo iskolában kapta meg a vázlatkészítés és rajzolás alapképzését. Személyes élete nehéz volt, és nem a boldogság jegyében telt, hiszen édesanyja és felesége is korán elhunyt. Zeshin tehát a művészi munkában kereste a beteljesülést. Sokat festett és festett vagy díszített bronzzal és arannyal. Egyik lenyűgöző és jellegzetes műve, amelyet színes tintával selyemre vitt, a Jurōjin (1887). Itt az ábrázolt bölcsesség és szerencse istenség arcvonásai hagyományosan elmosódottak vagy nem léteznek.
Nyomdái precízek, nem túl díszesek, színesek, de nem giccsesek. Európában is kiállított, lenyűgöző munkái miatt a császári udvarba hívták művészeti szakértőnek. Az 1873-as bécsi nemzetközi művészeti kiállításra Japán hivatalos képviselőjeként őt bízták meg. A japán kormány számára készített műalkotásai közül sajnos sok elpusztult a következő évtizedek zűrzavaros időszakában. Részt vett több egyesület alapításában, például a "Sárkánytó Társaság" megalapításában a hagyományos japán értékek megőrzése érdekében. 1891-ben Tokióban halt meg. Legidősebb fia, Reisai igyekezett folytatni apja munkáit és stílusát.
Shibata Zeshin japán rajzoló és festő 1807-ben született Edóban, a mai Tokióban. Átélte az Edo-korszakból, amikor a Tokugawa sógunok uralkodtak, a korai Meidzsi-korszakba, Mutsuhito császár idejére való átmenetet. Zeshin életében Japán egyre inkább a nyugati értékekhez kezdett igazodni. A japán társadalom átalakulása hatással volt munkásságára. Művei egyrészt modern elemeket vettek fel, másrészt igyekezett megőrizni a hagyományos japán ábrázolási stílust.
Zeshin a kiotói Maruyama-Shijo iskolában kapta meg a vázlatkészítés és rajzolás alapképzését. Személyes élete nehéz volt, és nem a boldogság jegyében telt, hiszen édesanyja és felesége is korán elhunyt. Zeshin tehát a művészi munkában kereste a beteljesülést. Sokat festett és festett vagy díszített bronzzal és arannyal. Egyik lenyűgöző és jellegzetes műve, amelyet színes tintával selyemre vitt, a Jurōjin (1887). Itt az ábrázolt bölcsesség és szerencse istenség arcvonásai hagyományosan elmosódottak vagy nem léteznek.
Nyomdái precízek, nem túl díszesek, színesek, de nem giccsesek. Európában is kiállított, lenyűgöző munkái miatt a császári udvarba hívták művészeti szakértőnek. Az 1873-as bécsi nemzetközi művészeti kiállításra Japán hivatalos képviselőjeként őt bízták meg. A japán kormány számára készített műalkotásai közül sajnos sok elpusztult a következő évtizedek zűrzavaros időszakában. Részt vett több egyesület alapításában, például a "Sárkánytó Társaság" megalapításában a hagyományos japán értékek megőrzése érdekében. 1891-ben Tokióban halt meg. Legidősebb fia, Reisai igyekezett folytatni apja munkáit és stílusát.
Oldal 1 / 2