A művészettörténet sűrű ködében felbukkan Pierre Hubert Subleyras francia festő alakja, akinek munkássága a késő barokkból a neoklasszicizmus korai korszakába való átmenetet jelzi. Az 1699. november 25-én Saint-Gilles-du-Gard-ban született Subleyras nemcsak lakója, hanem aktív szereplője is volt az európai művészeti élet színes színpadának. Halálának dátuma, 1749. május 28. azonban csak a fizikai lezárása egy olyan pályafutásnak, amelynek szellemi kisugárzása a mai napig tart - ez a jelenlét pedig minden egyes gondosan reprodukált nyomatunkban kifejezésre jut. Subleyras útja a mesterré válás felé akkor kezdődött, amikor 1728-ban elnyerte a Francia Akadémia rangos Grand Prix-jét, amely diadal megnyitotta a kapukat a további képzés előtt Rómában, a művészet vibráló metropoliszában. Ott maradandó benyomást hagyott maga után Krisztusnak a farizeus Simon házában tett látogatását ábrázoló remekművével, amellyel a híres Accademia di San Luca művészcéh tagságát érdemelte ki.
Valenti Gonzaga bíboros felismerte Subleyras tehetségét, és megbízást szerzett neki a "Szent Bazil és Valens császár" című műre, amely később a Szent Péter-bazilikában lenyűgöző mozaik formájában valósult meg. Az emberi állapot mély megértéséről tanúskodik, hogy képes volt megragadni a Szentlélek kórházában a betegeket megmentő Szent Camillo De Lellis drámáját. Subleyras virtuozitása portréin is megmutatkozik, különösen XIV. Benedek pápáról és Valenti Gonzaga bíborosról készült portréin. Portréfestészetét annyira nagyra értékelték, hogy maga a pápa rendelt meg két nagyméretű festményt: "Szent Katalin házassága" és "Szent Kamilla eksztázisa". Ezeket később magánszobáiban állították ki. Vallásos és portréfestészete mellett Subleyras egyedi egyéniséget mutatott zsánerképein, La Fontaine és Boccaccio illusztrációi pedig mély modernségéről tanúskodnak. Az intenzív munkától kimerülve Subleyras megkísérelte, hogy Nápolyba költözzön, de utolsó hónapjaira visszatért Rómába. Subleyras műveiről kínálunk művészi nyomatokat, amelyeket a legnagyobb gondossággal és pontossággal reprodukáltunk, hogy igazságot szolgáltassunk a művész eredeti kifejezésmódjának és részletgazdagságának. Ezek a műnyomatok lehetővé teszik, hogy megtapasztalja Subleyras művészetének lenyűgöző utazását a késő barokktól a neoklasszikus korszakig. Megtiszteltetés számunkra, hogy munkánkkal életben tarthatjuk Pierre Hubert Subleyras zsenialitását, és hogy művészetét széles közönség számára elérhetővé tehetjük.
A művészettörténet sűrű ködében felbukkan Pierre Hubert Subleyras francia festő alakja, akinek munkássága a késő barokkból a neoklasszicizmus korai korszakába való átmenetet jelzi. Az 1699. november 25-én Saint-Gilles-du-Gard-ban született Subleyras nemcsak lakója, hanem aktív szereplője is volt az európai művészeti élet színes színpadának. Halálának dátuma, 1749. május 28. azonban csak a fizikai lezárása egy olyan pályafutásnak, amelynek szellemi kisugárzása a mai napig tart - ez a jelenlét pedig minden egyes gondosan reprodukált nyomatunkban kifejezésre jut. Subleyras útja a mesterré válás felé akkor kezdődött, amikor 1728-ban elnyerte a Francia Akadémia rangos Grand Prix-jét, amely diadal megnyitotta a kapukat a további képzés előtt Rómában, a művészet vibráló metropoliszában. Ott maradandó benyomást hagyott maga után Krisztusnak a farizeus Simon házában tett látogatását ábrázoló remekművével, amellyel a híres Accademia di San Luca művészcéh tagságát érdemelte ki.
Valenti Gonzaga bíboros felismerte Subleyras tehetségét, és megbízást szerzett neki a "Szent Bazil és Valens császár" című műre, amely később a Szent Péter-bazilikában lenyűgöző mozaik formájában valósult meg. Az emberi állapot mély megértéséről tanúskodik, hogy képes volt megragadni a Szentlélek kórházában a betegeket megmentő Szent Camillo De Lellis drámáját. Subleyras virtuozitása portréin is megmutatkozik, különösen XIV. Benedek pápáról és Valenti Gonzaga bíborosról készült portréin. Portréfestészetét annyira nagyra értékelték, hogy maga a pápa rendelt meg két nagyméretű festményt: "Szent Katalin házassága" és "Szent Kamilla eksztázisa". Ezeket később magánszobáiban állították ki. Vallásos és portréfestészete mellett Subleyras egyedi egyéniséget mutatott zsánerképein, La Fontaine és Boccaccio illusztrációi pedig mély modernségéről tanúskodnak. Az intenzív munkától kimerülve Subleyras megkísérelte, hogy Nápolyba költözzön, de utolsó hónapjaira visszatért Rómába. Subleyras műveiről kínálunk művészi nyomatokat, amelyeket a legnagyobb gondossággal és pontossággal reprodukáltunk, hogy igazságot szolgáltassunk a művész eredeti kifejezésmódjának és részletgazdagságának. Ezek a műnyomatok lehetővé teszik, hogy megtapasztalja Subleyras művészetének lenyűgöző utazását a késő barokktól a neoklasszikus korszakig. Megtiszteltetés számunkra, hogy munkánkkal életben tarthatjuk Pierre Hubert Subleyras zsenialitását, és hogy művészetét széles közönség számára elérhetővé tehetjük.
Oldal 1 / 1