Peter Lely eredetileg Pieter van der Faes néven született az akkoriban Hollandiához tartozó Westfáliában, Soest városában. Később a Lely nevet adta magának, utalva a heraldikai liliomra, amely apja hágai házának nyeregtetőjét díszítette. Lely először Haarlemben tanult az Pieter de Grebber tanítványaként. Tanára segítségével végül 1637-ben felvették a Szent Lukács Céhbe. Lely valószínűleg 1643 körül érkezett Londonba. Itt kezdetben mitológiai és vallási témákkal foglalkozott, és portrékat is készített. Stílusára erősen hatott az ARTISTREPLEPLACE1 és a holland barokk. Ez a stílus akkoriban rendkívül népszerű volt Angliában. Mivel van Dyck csak néhány évvel korábban halt meg, Lely jó lehetőséget kapott, és hamarosan az udvar hivatalos portréfestőjévé válhatott. Lely még I. Károly kivégzése és az ideiglenes köztársaság megalapítása után is meg tudta őrizni státuszát.
A monarchia 1660-as visszaállításával Lelyt ismét hivatalos udvari festőnek nevezték ki. Ezúttal II. Károly alatt szolgált, aki évi 200 font nyugdíjat ajánlott fel neki, ugyanannyit, mint amennyit akkoriban van Dyck kapott ebben a pozícióban. Lely angol állampolgárságot is kapott. Udvari portréfestőként annyi megbízást kapott, hogy csak a modelljei arcát festette meg maga. A festmények befejezését ezután tanítványaira és segítőire bízta. Lely így jelentős számú festményt tudott létrehozni pályafutása során. Legnevesebb tanítványai közé tartozott Nicolas de Largillière, John Greenhill és William Wessing. Lely legkiemelkedőbb portréi közé tartozik az udvari hölgyekről készült 10 portrésorozat, amelyet ma Windsori szépségek néven ismerünk. Mitológiai témái közül különösen kiemelkedik a "Nimfák a szökőkútnál". Ez nagyrészt azért van így, mert Lely ritkán készített ilyen típusú festményeket. Lely a festőállványa mellett dolgozva halt meg. Somerset hercegnőjének portréját festette. Alig egy évvel korábban II. Károly király lovaggá ütötte.
Lely nemcsak korának népszerű és tehetséges művésze volt. Nagy műértő és műgyűjtő is volt. Különösen kedvelte a régi mestereket, mint például a MŰVÉSZET4, MŰVÉSZET5, MŰVÉSZET6 és MŰVÉSZET7. Sok művet vásárolt I. Károly kivégzése után, amikor a Commonwealth feloszlatta a műgyűjteményét. Lely Angliában készítette el a mezzotintát is. Ez egy Hollandiában kifejlesztett mélynyomásos eljárás. A nyomdai eljárást saját művei terjesztésének növelésére akarta felhasználni.
Peter Lely eredetileg Pieter van der Faes néven született az akkoriban Hollandiához tartozó Westfáliában, Soest városában. Később a Lely nevet adta magának, utalva a heraldikai liliomra, amely apja hágai házának nyeregtetőjét díszítette. Lely először Haarlemben tanult az Pieter de Grebber tanítványaként. Tanára segítségével végül 1637-ben felvették a Szent Lukács Céhbe. Lely valószínűleg 1643 körül érkezett Londonba. Itt kezdetben mitológiai és vallási témákkal foglalkozott, és portrékat is készített. Stílusára erősen hatott az ARTISTREPLEPLACE1 és a holland barokk. Ez a stílus akkoriban rendkívül népszerű volt Angliában. Mivel van Dyck csak néhány évvel korábban halt meg, Lely jó lehetőséget kapott, és hamarosan az udvar hivatalos portréfestőjévé válhatott. Lely még I. Károly kivégzése és az ideiglenes köztársaság megalapítása után is meg tudta őrizni státuszát.
A monarchia 1660-as visszaállításával Lelyt ismét hivatalos udvari festőnek nevezték ki. Ezúttal II. Károly alatt szolgált, aki évi 200 font nyugdíjat ajánlott fel neki, ugyanannyit, mint amennyit akkoriban van Dyck kapott ebben a pozícióban. Lely angol állampolgárságot is kapott. Udvari portréfestőként annyi megbízást kapott, hogy csak a modelljei arcát festette meg maga. A festmények befejezését ezután tanítványaira és segítőire bízta. Lely így jelentős számú festményt tudott létrehozni pályafutása során. Legnevesebb tanítványai közé tartozott Nicolas de Largillière, John Greenhill és William Wessing. Lely legkiemelkedőbb portréi közé tartozik az udvari hölgyekről készült 10 portrésorozat, amelyet ma Windsori szépségek néven ismerünk. Mitológiai témái közül különösen kiemelkedik a "Nimfák a szökőkútnál". Ez nagyrészt azért van így, mert Lely ritkán készített ilyen típusú festményeket. Lely a festőállványa mellett dolgozva halt meg. Somerset hercegnőjének portréját festette. Alig egy évvel korábban II. Károly király lovaggá ütötte.
Lely nemcsak korának népszerű és tehetséges művésze volt. Nagy műértő és műgyűjtő is volt. Különösen kedvelte a régi mestereket, mint például a MŰVÉSZET4, MŰVÉSZET5, MŰVÉSZET6 és MŰVÉSZET7. Sok művet vásárolt I. Károly kivégzése után, amikor a Commonwealth feloszlatta a műgyűjteményét. Lely Angliában készítette el a mezzotintát is. Ez egy Hollandiában kifejlesztett mélynyomásos eljárás. A nyomdai eljárást saját művei terjesztésének növelésére akarta felhasználni.
Oldal 1 / 4