Nicolas Maes édesapja a hollandiai Dordrecht városából származó Gerrit Maes gazdag ruhakereskedő volt. Az ő engedélyével a fiatal Maes szülővárosában festőnek tanult, bár első tanára meglehetősen középszerű volt. Öt évvel később Maes, aki művészileg már régen felülmúlta oktatóját, Amszterdamba költözött. Úgy döntöttek, hogy ott, Rembrandt műtermében folytatja tanulmányait. Néhány évig ott maradt, majd visszatért Dordrechtbe, hogy független művészként érvényesüljön. A művész még nagyon fiatalon feleségül vette Adriana Brouwers-t, Arnoldus de Gelder prédikátor özvegyét. Nagyon jó mérkőzés. A házasságba egy fiút, Justus de Geldert is hozott.
Az 1660-as évek közepén Nicolas Maes Antwerpenbe utazott, hogy a híres flamand festőket tanulmányozza. A Peter Paul Rubens, Anthony van Dyck és Jacob Jordaens művei lenyűgözték. Állítólag meg is látogatta az utóbbit a műhelyében, és hosszasan beszélgetett vele a festészetről. Ezt követően Maes szinte kizárólag a portréfestészetnek szentelte magát, és mind művészileg, mind anyagilag nagyon sikeres volt. Ő volt az ő igen tekintélyes, befolyásos Dortrechts polgármestere és a helyi polgárcéh hadnagya. 1673-ban azonban Nicolas Maes és családja Amszterdamba költözött. Ennek oka valószínűleg az volt, hogy a portrék hazai piaca telített volt. Ugyanakkor Amszterdam legismertebb portréfestői Bartholomeus van der Helst és Abraham van den Tempel meghaltak, és a városban bizonyára bőven akadtak megbízások egy jó portréfestő számára. Mae számítása bevált. Hamarosan a kor legnépszerűbb portréfestőjévé vált, és az amszterdami társadalom nagyon vágyott arra, hogy megfestesse magát. Amikor a művész 1690-ben meghalt, 11 000 guldenes készpénzvagyonnal rendelkezett, és 3 háza volt Amszterdamban és 2 Dordrechtben. A korhoz képest nagyon gazdag ember volt.
Nicolas Maes művészeti munkássága igen kiterjedt. Több száz portrét festett, és feltűnő volt a flamand festők által inspirált, nagyon ügyes színpadra állítása. Számos csoportképet is hagyott hátra, gyakran mitológiai történetekbe csomagolva. Gyermekeket ábrázoló festményei is nagyon ismertek. A művész azonban nem csak portréfestőként szerzett magának nevet. Zsánerfestményei, mitológiai és vallási képei is inspirálták kortársait, és ma számos jelentős múzeumban ki vannak állítva.
Nicolas Maes édesapja a hollandiai Dordrecht városából származó Gerrit Maes gazdag ruhakereskedő volt. Az ő engedélyével a fiatal Maes szülővárosában festőnek tanult, bár első tanára meglehetősen középszerű volt. Öt évvel később Maes, aki művészileg már régen felülmúlta oktatóját, Amszterdamba költözött. Úgy döntöttek, hogy ott, Rembrandt műtermében folytatja tanulmányait. Néhány évig ott maradt, majd visszatért Dordrechtbe, hogy független művészként érvényesüljön. A művész még nagyon fiatalon feleségül vette Adriana Brouwers-t, Arnoldus de Gelder prédikátor özvegyét. Nagyon jó mérkőzés. A házasságba egy fiút, Justus de Geldert is hozott.
Az 1660-as évek közepén Nicolas Maes Antwerpenbe utazott, hogy a híres flamand festőket tanulmányozza. A Peter Paul Rubens, Anthony van Dyck és Jacob Jordaens művei lenyűgözték. Állítólag meg is látogatta az utóbbit a műhelyében, és hosszasan beszélgetett vele a festészetről. Ezt követően Maes szinte kizárólag a portréfestészetnek szentelte magát, és mind művészileg, mind anyagilag nagyon sikeres volt. Ő volt az ő igen tekintélyes, befolyásos Dortrechts polgármestere és a helyi polgárcéh hadnagya. 1673-ban azonban Nicolas Maes és családja Amszterdamba költözött. Ennek oka valószínűleg az volt, hogy a portrék hazai piaca telített volt. Ugyanakkor Amszterdam legismertebb portréfestői Bartholomeus van der Helst és Abraham van den Tempel meghaltak, és a városban bizonyára bőven akadtak megbízások egy jó portréfestő számára. Mae számítása bevált. Hamarosan a kor legnépszerűbb portréfestőjévé vált, és az amszterdami társadalom nagyon vágyott arra, hogy megfestesse magát. Amikor a művész 1690-ben meghalt, 11 000 guldenes készpénzvagyonnal rendelkezett, és 3 háza volt Amszterdamban és 2 Dordrechtben. A korhoz képest nagyon gazdag ember volt.
Nicolas Maes művészeti munkássága igen kiterjedt. Több száz portrét festett, és feltűnő volt a flamand festők által inspirált, nagyon ügyes színpadra állítása. Számos csoportképet is hagyott hátra, gyakran mitológiai történetekbe csomagolva. Gyermekeket ábrázoló festményei is nagyon ismertek. A művész azonban nem csak portréfestőként szerzett magának nevet. Zsánerfestményei, mitológiai és vallási képei is inspirálták kortársait, és ma számos jelentős múzeumban ki vannak állítva.
Oldal 1 / 2