Gaspard-Felix Tournachon, azaz Nadar volt az egyik első portréfotós. Útja a franciaországi Lyonban kezdődött, ahol abbahagyta orvosi tanulmányait, hogy újságírással foglalkozzon. Ennek érdekében 1839-ben visszaköltözött szülőhelyére, Párizsba. Először szakmailag nem igazán tudott dönteni. Kipróbálta magát a rajzolásban, a színházban és az iparban is, mígnem 1849-ben létrehozta a "La Revue Comique" című szatirikus folyóiratot, amelyben különböző művészekkel együtt illusztrációkkal szállt szembe a párizsi kommünnel. A művészek között volt féltestvére, Adrien, alias Nadar jeune, aki korábban Nadar kapcsolatai révén Picot festőnél tanult.
34 évesen vette feleségül a 16 évvel fiatalabb Ernestine-t. Ugyanebben az évben a fotózásnak szentelte magát. Figyelme modelljei pszichológiai megragadására irányult. "Ahhoz, hogy egy bensőséges képmás szülessen, és ne csupán egy banális portré, amely a puszta véletlen eredménye, bele kell helyezkedni a modell bőrébe, meg kell ragadni a gondolatait, sőt a jellemét is" - magyarázza Nadar a munkamódszerét. Ennek érdekében Nadar néha órákig beszélgetett, amíg a modell nem vette fel a lazább hozzáállást. Akkoriban ez nem volt különösebben egyszerű, mivel a modellnek több másodpercig kellett a lencse előtt maradnia. Többek között olyan kiegészítőket használt, amelyek segítették a modell nyugalmát, de a képen láthatatlanok voltak. Ügyfelei közé elsősorban neves írók tartoztak, akik közül néhányan baráti kapcsolatban álltak vele.
A solferinói csatában Nadar készítette az első légi felvételeket. Ebből a célból egy csavaros léghajót épített, amely Jules Verne-t az "Öt hét ballonban" című regényének megírására inspirálta. Négy évvel később Nadar és felesége a léghajón utazott Párizsból Hannoverbe, de az lezuhant, és mindketten súlyos sérülésekkel kerültek kórházba. Mindazonáltal annyira szerette a repülést, hogy még ugyanabban az évben elnöke lett az újonnan alapított "Société d'encouragement de la navigation aérienne au moyen du plus lourd que l'air" nevű társaságnak, amely a repülőgépek építését támogatta. Végül a párizsi katakombákban készített hosszú expozícióival szerzett hírnevet.
Egyetlen fia, Paul apja nyomdokaiba lépett, és halála után átvette a stúdiót.
Gaspard-Felix Tournachon, azaz Nadar volt az egyik első portréfotós. Útja a franciaországi Lyonban kezdődött, ahol abbahagyta orvosi tanulmányait, hogy újságírással foglalkozzon. Ennek érdekében 1839-ben visszaköltözött szülőhelyére, Párizsba. Először szakmailag nem igazán tudott dönteni. Kipróbálta magát a rajzolásban, a színházban és az iparban is, mígnem 1849-ben létrehozta a "La Revue Comique" című szatirikus folyóiratot, amelyben különböző művészekkel együtt illusztrációkkal szállt szembe a párizsi kommünnel. A művészek között volt féltestvére, Adrien, alias Nadar jeune, aki korábban Nadar kapcsolatai révén Picot festőnél tanult.
34 évesen vette feleségül a 16 évvel fiatalabb Ernestine-t. Ugyanebben az évben a fotózásnak szentelte magát. Figyelme modelljei pszichológiai megragadására irányult. "Ahhoz, hogy egy bensőséges képmás szülessen, és ne csupán egy banális portré, amely a puszta véletlen eredménye, bele kell helyezkedni a modell bőrébe, meg kell ragadni a gondolatait, sőt a jellemét is" - magyarázza Nadar a munkamódszerét. Ennek érdekében Nadar néha órákig beszélgetett, amíg a modell nem vette fel a lazább hozzáállást. Akkoriban ez nem volt különösebben egyszerű, mivel a modellnek több másodpercig kellett a lencse előtt maradnia. Többek között olyan kiegészítőket használt, amelyek segítették a modell nyugalmát, de a képen láthatatlanok voltak. Ügyfelei közé elsősorban neves írók tartoztak, akik közül néhányan baráti kapcsolatban álltak vele.
A solferinói csatában Nadar készítette az első légi felvételeket. Ebből a célból egy csavaros léghajót épített, amely Jules Verne-t az "Öt hét ballonban" című regényének megírására inspirálta. Négy évvel később Nadar és felesége a léghajón utazott Párizsból Hannoverbe, de az lezuhant, és mindketten súlyos sérülésekkel kerültek kórházba. Mindazonáltal annyira szerette a repülést, hogy még ugyanabban az évben elnöke lett az újonnan alapított "Société d'encouragement de la navigation aérienne au moyen du plus lourd que l'air" nevű társaságnak, amely a repülőgépek építését támogatta. Végül a párizsi katakombákban készített hosszú expozícióival szerzett hírnevet.
Egyetlen fia, Paul apja nyomdokaiba lépett, és halála után átvette a stúdiót.
Oldal 1 / 5