Moritz Ludwig von Schwind 1804. január 21-én született Bécsben és 1871. február 8-án halt meg Niederpöckingben (Bajor Királyság), a késő romantika kiemelkedő osztrák festő és rajzoló alakja. Művészi teljesítménye és a romantikus esztétika egyedi értelmezése korának fontos képviselőjévé tette. Franz Edler von Schwind és Franziska von Holzmeister gyermekeként született Moritz jómódú családban nőtt fel, amely jó nevelést biztosított számára. Apját, aki Csehországból származott és udvari titkárként dolgozott a Privy Court Chancelleryben, 1792-ben a királyság lovagjává ütötték. A bécsi Schottengymnasiumba járt, majd az egyetemen kezdte meg tanulmányait. Annak ellenére, hogy a család várakozásai szerint apja nyomdokaiba lépett volna, és köztisztviselői karriert futott volna be, Moritz a művészet iránti szenvedélyét követte. 1821-ben kezdte meg tanulmányait a bécsi Képzőművészeti Akadémián, a MŰVÉSZET0 és a MŰVÉSZET1 tanszéken.
Bécsből 1828-ban Münchenbe költözött, egy olyan városba, amely lenyűgözte a művészeti élet sokszínűségével és gazdagságával. Itt tudta továbbfejleszteni művészi képességeit és kialakítani saját művészi identitását. Az Peter von Cornelius közvetítésének köszönhetően megbízást kapott a bajor királynő könyvtárszobájának megfestésére Ludwig Tieck költészetének jeleneteivel. Egy 1835-ös olaszországi utazás után a müncheni Residenz és a hohenschwangaui kastély számára készített terveket. Művei feltűnést keltettek, és szászországi és badeni megrendelésekhez vezettek, amelyek megszilárdították művészi hírnevét. 1840 és 1844 között Moritz von Schwind Karlsruhéban élt és dolgozott. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Luise Sachs-szal, egy őrnagy lányával. Ez idő alatt olyan fontos műveket alkotott, mint a karlsruhei Ständehaus üléstermének nyolc kerek medalionja és a Staatliche Kunsthalle freskói. Miután 1844 és 1847 között Frankfurtba költözött, a Städelschule-ban tanított, és ott építtette fel a Moritz-von-Schwind-házat, egy saját tervezésű villát.
További állomásai visszavezették Münchenbe, ahol 1847-ben a Képzőművészeti Akadémia professzora lett. Fontos megbízása volt az Eisenach melletti, helyreállított Wartburg festése a weimari örökös nagyherceg megbízásából. Egyik leghíresebb műve ebből az időszakból a "Singer háborúja". 1855-ben őt és testvéreit, Augustot és Franzot lovaggá ütötték. Moritz von Schwind figyelemre méltó szakmai eredményei mellett teljes magánéletet is élt. Feleségével, Luise Sachs-szal egy fia és öt lánya született, akik közül hárman életben maradtak. Művészeti és irodalmi körökben is aktívan tevékenykedett, és olyan személyiségekkel ápolt barátságot, mint a MŰVÉSZET3, MŰVÉSZET4 és MŰVÉSZET5.
A művészethez való hozzájárulása óriási volt, és mély nyomot hagyott a romantikus festészet történetében. Jellegzetes stílusát, amelyet a német mondák és mesék témáinak költői és népies ábrázolása jellemzett, számos olyan műalkotás született, amelyek ma is láthatók múzeumokban és galériákban szerte a világon. Emellett számos művét művészi nyomat formájában is elkészítették, ami hozzájárult ahhoz, hogy művészi látásmódját és esztétikáját szélesebb közönséghez is eljuttassa. Bár művészi kifejezőereje - akárcsak az Carl Spitzweg - országosan korlátozott volt, a német későromantikára gyakorolt hatása vitathatatlan. Érdemeit azzal ismerték el, hogy Frankfurt am Mainban, Hannoverben és Münchenben különböző utcákat és tereket neveztek el róla. Bécsben és Niederpöckingben szintén utcanevek emlékeznek a nagy festőre és rajzolóra. Emlékét sok művészetkedvelő szívében és a műveiről készült nyomatokban őrzik, amelyek világszerte gyönyörködtetik az embereket. Moritz von Schwind továbbra is a romantikus festészet történetének inspiráló alakja.
Moritz Ludwig von Schwind 1804. január 21-én született Bécsben és 1871. február 8-án halt meg Niederpöckingben (Bajor Királyság), a késő romantika kiemelkedő osztrák festő és rajzoló alakja. Művészi teljesítménye és a romantikus esztétika egyedi értelmezése korának fontos képviselőjévé tette. Franz Edler von Schwind és Franziska von Holzmeister gyermekeként született Moritz jómódú családban nőtt fel, amely jó nevelést biztosított számára. Apját, aki Csehországból származott és udvari titkárként dolgozott a Privy Court Chancelleryben, 1792-ben a királyság lovagjává ütötték. A bécsi Schottengymnasiumba járt, majd az egyetemen kezdte meg tanulmányait. Annak ellenére, hogy a család várakozásai szerint apja nyomdokaiba lépett volna, és köztisztviselői karriert futott volna be, Moritz a művészet iránti szenvedélyét követte. 1821-ben kezdte meg tanulmányait a bécsi Képzőművészeti Akadémián, a MŰVÉSZET0 és a MŰVÉSZET1 tanszéken.
Bécsből 1828-ban Münchenbe költözött, egy olyan városba, amely lenyűgözte a művészeti élet sokszínűségével és gazdagságával. Itt tudta továbbfejleszteni művészi képességeit és kialakítani saját művészi identitását. Az Peter von Cornelius közvetítésének köszönhetően megbízást kapott a bajor királynő könyvtárszobájának megfestésére Ludwig Tieck költészetének jeleneteivel. Egy 1835-ös olaszországi utazás után a müncheni Residenz és a hohenschwangaui kastély számára készített terveket. Művei feltűnést keltettek, és szászországi és badeni megrendelésekhez vezettek, amelyek megszilárdították művészi hírnevét. 1840 és 1844 között Moritz von Schwind Karlsruhéban élt és dolgozott. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Luise Sachs-szal, egy őrnagy lányával. Ez idő alatt olyan fontos műveket alkotott, mint a karlsruhei Ständehaus üléstermének nyolc kerek medalionja és a Staatliche Kunsthalle freskói. Miután 1844 és 1847 között Frankfurtba költözött, a Städelschule-ban tanított, és ott építtette fel a Moritz-von-Schwind-házat, egy saját tervezésű villát.
További állomásai visszavezették Münchenbe, ahol 1847-ben a Képzőművészeti Akadémia professzora lett. Fontos megbízása volt az Eisenach melletti, helyreállított Wartburg festése a weimari örökös nagyherceg megbízásából. Egyik leghíresebb műve ebből az időszakból a "Singer háborúja". 1855-ben őt és testvéreit, Augustot és Franzot lovaggá ütötték. Moritz von Schwind figyelemre méltó szakmai eredményei mellett teljes magánéletet is élt. Feleségével, Luise Sachs-szal egy fia és öt lánya született, akik közül hárman életben maradtak. Művészeti és irodalmi körökben is aktívan tevékenykedett, és olyan személyiségekkel ápolt barátságot, mint a MŰVÉSZET3, MŰVÉSZET4 és MŰVÉSZET5.
A művészethez való hozzájárulása óriási volt, és mély nyomot hagyott a romantikus festészet történetében. Jellegzetes stílusát, amelyet a német mondák és mesék témáinak költői és népies ábrázolása jellemzett, számos olyan műalkotás született, amelyek ma is láthatók múzeumokban és galériákban szerte a világon. Emellett számos művét művészi nyomat formájában is elkészítették, ami hozzájárult ahhoz, hogy művészi látásmódját és esztétikáját szélesebb közönséghez is eljuttassa. Bár művészi kifejezőereje - akárcsak az Carl Spitzweg - országosan korlátozott volt, a német későromantikára gyakorolt hatása vitathatatlan. Érdemeit azzal ismerték el, hogy Frankfurt am Mainban, Hannoverben és Münchenben különböző utcákat és tereket neveztek el róla. Bécsben és Niederpöckingben szintén utcanevek emlékeznek a nagy festőre és rajzolóra. Emlékét sok művészetkedvelő szívében és a műveiről készült nyomatokban őrzik, amelyek világszerte gyönyörködtetik az embereket. Moritz von Schwind továbbra is a romantikus festészet történetének inspiráló alakja.
Oldal 1 / 2