Mihaly von Zichy a 19. század magyar festőművésze volt. 1827-ben született az Osztrák Birodalomban, ahol Pesten jogot és festészetet tanult, de művei nem arattak nagy sikert a birodalomban. Mivel ezért mindig a létminimumon kellett élnie, 20 éves korában úgy döntött, hogy külföldön keresi a szerencséjét, ezért Szentpétervárra költözött. Itt tapasztalta meg von Zichy munkásságának első elismerését, valamint az első anyagi fellendülést: előbb Helena Pavlovna nagyhercegnő környezetében lett magánrajztanár, később pedig II. Sándor cár udvari rajzolója. Ezek a kinevezések alakították ki orosz alkotói korszakát is, amelyben von Zichy elsősorban különböző fontos orosz udvari személyiségekről készített portrékat.
Közel 30 év oroszországi tartózkodás után von Zichy végül Párizsba költözött, ahol megismerkedett Félicien Rops és Gustave Doré festőkkel, akik nemcsak időnként dolgoztak vele, hanem stílusára is hatással voltak. Ennek során von Zichy megfestette egyik legismertebb képét is: a Kurtisane című képet, amelyet a Nana című Zola-regény főszereplője ihletett. Élete utolsó éveit végül ismét az orosz cár udvarában töltötte, ahol művészi tevékenységét öregkoráig folytatta.
Stílusilag Zichyt a magyar romantikához sorolják, és e korszak egyik legfontosabb képviselőjének tartják. Témák Műveinek középpontjában elsősorban a testi szerelem témája áll, amelyet tabuk és előítéletek nélkül kezelt és jelenített meg. Bár grafikusként és magyar költők és irodalmárok műveinek illusztrációjaként is dolgozott. Szenvedélye azonban az erotikus ábrázolás volt, amelyet rajzok, olajfestmények és akvarellek formájában vetett papírra vagy vászonra. Von Zichyt nem érdekelték a különböző szerelmi játékok és kéjes motívumok anatómiailag korrekt vagy különösen realisztikus ábrázolásai. Sokkal jobban érdekelte a fantasztikus, a természetfeletti és a hátborzongató. Ezért festményei gyakran tartalmaznak egy transzcendentális és misztikus komponenst, amely nem tükröződik a festői ábrázolásban. Így teret enged az értelmezésnek és a spekulációnak, és különc találmányait merész színjátékokkal hangsúlyozza. Ma Zala saját múzeummal rendelkezik, amely Zichys munkásságának szentelt, tükrözve a művész nagy jelentőségét a magyar romantika számára.
Mihaly von Zichy a 19. század magyar festőművésze volt. 1827-ben született az Osztrák Birodalomban, ahol Pesten jogot és festészetet tanult, de művei nem arattak nagy sikert a birodalomban. Mivel ezért mindig a létminimumon kellett élnie, 20 éves korában úgy döntött, hogy külföldön keresi a szerencséjét, ezért Szentpétervárra költözött. Itt tapasztalta meg von Zichy munkásságának első elismerését, valamint az első anyagi fellendülést: előbb Helena Pavlovna nagyhercegnő környezetében lett magánrajztanár, később pedig II. Sándor cár udvari rajzolója. Ezek a kinevezések alakították ki orosz alkotói korszakát is, amelyben von Zichy elsősorban különböző fontos orosz udvari személyiségekről készített portrékat.
Közel 30 év oroszországi tartózkodás után von Zichy végül Párizsba költözött, ahol megismerkedett Félicien Rops és Gustave Doré festőkkel, akik nemcsak időnként dolgoztak vele, hanem stílusára is hatással voltak. Ennek során von Zichy megfestette egyik legismertebb képét is: a Kurtisane című képet, amelyet a Nana című Zola-regény főszereplője ihletett. Élete utolsó éveit végül ismét az orosz cár udvarában töltötte, ahol művészi tevékenységét öregkoráig folytatta.
Stílusilag Zichyt a magyar romantikához sorolják, és e korszak egyik legfontosabb képviselőjének tartják. Témák Műveinek középpontjában elsősorban a testi szerelem témája áll, amelyet tabuk és előítéletek nélkül kezelt és jelenített meg. Bár grafikusként és magyar költők és irodalmárok műveinek illusztrációjaként is dolgozott. Szenvedélye azonban az erotikus ábrázolás volt, amelyet rajzok, olajfestmények és akvarellek formájában vetett papírra vagy vászonra. Von Zichyt nem érdekelték a különböző szerelmi játékok és kéjes motívumok anatómiailag korrekt vagy különösen realisztikus ábrázolásai. Sokkal jobban érdekelte a fantasztikus, a természetfeletti és a hátborzongató. Ezért festményei gyakran tartalmaznak egy transzcendentális és misztikus komponenst, amely nem tükröződik a festői ábrázolásban. Így teret enged az értelmezésnek és a spekulációnak, és különc találmányait merész színjátékokkal hangsúlyozza. Ma Zala saját múzeummal rendelkezik, amely Zichys munkásságának szentelt, tükrözve a művész nagy jelentőségét a magyar romantika számára.
Oldal 1 / 1