Mathew Brady fotói az amerikai identitás ikonjaivá váltak. Abraham Lincolnról készült egyik portréja bekerült a világ kollektív emlékezetébe. Ma ez az egyik legismertebb és legelterjedtebb kép. Az ötdolláros bankjegyet díszíti, és az amerikai kapitalizmus szimbólumaként áll. Az USA 1825 és 1896 közötti 19 elnöke közül Brady 18-at ábrázolt. Csak a 9. elnök, William Henry Harrison nincs köztük. Hivatalában halt meg, három nappal a híres portréfestővel való hivatalos fotózás előtt. Nevéhez azonban az amerikai történelem egyik legmegrázóbb eseménye, az 1861-1865 közötti amerikai polgárháború kötődik.
Brady New Yorkban született ír bevándorlók gyermekeként, és 16 évesen kezdett tanonckodni az William Page portréfestőnél. Itt alakult ki benne az emberi fiziognómia iránti szenvedélye, bár ez csak az Samuel F. B. Morse újbóli találkozásakor talált művészi kifejezést. Morse segítségével Brady megismerkedett a dagerrotípia, az első képalkotó technikai eljárás módszereivel. Lenyűgözte az ember technikai leképezése, és a következő évtizedekben aktívan részt vett a fotográfia fejlesztésében, többször változtatta a képalkotási technológiákat is. Brady a New Yorkban megnyitott fotóstúdiójában a megrendelésre készült munkák mellett "Illusztris amerikaiak galériáján" is dolgozott, ami megalapozta hírnevét, és számos nemzetközi fotóművészeti díjat hozott neki.
Az amerikai polgárháború 1861-es kitörésével a fotós témája megváltozott. Kezdetben még a polgárháborúból próbált pénzt csinálni egy reklámkampánnyal, amelyben családoknak ajánlotta fel, hogy lefényképezik a fiaikat, mielőtt azok háborúba mennek. A "Nem tudhatod, milyen hamar lehet túl késő" mottóval dolgozott a családok veszteségtől való félelmével. De aztán megtalálta művészi hivatását, és háborús fotósként megalapozta magát, mindkét oldalon dokumentálva a háború csatáit és emberi áldozatait. Abraham Lincolntól engedélyt kapott arra, hogy az északi csapatokkal tartson, de azzal a megkötéssel, hogy ezt neki magának kell kifizetnie. Egy fényképezőgéppel és egy hordozható sötétkamrával Brady bekapcsolódott a közvetlen harci cselekményekbe, és arcot adott az emberiség történetének első technikai háborújának borzalmainak. A projekt egyre bővült, és a háború végére, 1865-re Brady összesen 17 asszisztenst alkalmazott, akik több mint 10 000 fotólemezt készítettek. Brady több mint 100 000 dollárt fektetett be a kampányba, abban a reményben, hogy a kormány később kifizeti a felmerült költségeket. A háború befejezése után azonban a harcterek borzalmai tabuvá váltak, és Brady 1875-ben mindössze 25 ezer dollárt kapott az amerikai kormánytól. Brady teljesen elszegényedve és vakon halt meg New Yorkban, de az amerikai polgárháborúról készült fotói tovább élnek.
Mathew Brady fotói az amerikai identitás ikonjaivá váltak. Abraham Lincolnról készült egyik portréja bekerült a világ kollektív emlékezetébe. Ma ez az egyik legismertebb és legelterjedtebb kép. Az ötdolláros bankjegyet díszíti, és az amerikai kapitalizmus szimbólumaként áll. Az USA 1825 és 1896 közötti 19 elnöke közül Brady 18-at ábrázolt. Csak a 9. elnök, William Henry Harrison nincs köztük. Hivatalában halt meg, három nappal a híres portréfestővel való hivatalos fotózás előtt. Nevéhez azonban az amerikai történelem egyik legmegrázóbb eseménye, az 1861-1865 közötti amerikai polgárháború kötődik.
Brady New Yorkban született ír bevándorlók gyermekeként, és 16 évesen kezdett tanonckodni az William Page portréfestőnél. Itt alakult ki benne az emberi fiziognómia iránti szenvedélye, bár ez csak az Samuel F. B. Morse újbóli találkozásakor talált művészi kifejezést. Morse segítségével Brady megismerkedett a dagerrotípia, az első képalkotó technikai eljárás módszereivel. Lenyűgözte az ember technikai leképezése, és a következő évtizedekben aktívan részt vett a fotográfia fejlesztésében, többször változtatta a képalkotási technológiákat is. Brady a New Yorkban megnyitott fotóstúdiójában a megrendelésre készült munkák mellett "Illusztris amerikaiak galériáján" is dolgozott, ami megalapozta hírnevét, és számos nemzetközi fotóművészeti díjat hozott neki.
Az amerikai polgárháború 1861-es kitörésével a fotós témája megváltozott. Kezdetben még a polgárháborúból próbált pénzt csinálni egy reklámkampánnyal, amelyben családoknak ajánlotta fel, hogy lefényképezik a fiaikat, mielőtt azok háborúba mennek. A "Nem tudhatod, milyen hamar lehet túl késő" mottóval dolgozott a családok veszteségtől való félelmével. De aztán megtalálta művészi hivatását, és háborús fotósként megalapozta magát, mindkét oldalon dokumentálva a háború csatáit és emberi áldozatait. Abraham Lincolntól engedélyt kapott arra, hogy az északi csapatokkal tartson, de azzal a megkötéssel, hogy ezt neki magának kell kifizetnie. Egy fényképezőgéppel és egy hordozható sötétkamrával Brady bekapcsolódott a közvetlen harci cselekményekbe, és arcot adott az emberiség történetének első technikai háborújának borzalmainak. A projekt egyre bővült, és a háború végére, 1865-re Brady összesen 17 asszisztenst alkalmazott, akik több mint 10 000 fotólemezt készítettek. Brady több mint 100 000 dollárt fektetett be a kampányba, abban a reményben, hogy a kormány később kifizeti a felmerült költségeket. A háború befejezése után azonban a harcterek borzalmai tabuvá váltak, és Brady 1875-ben mindössze 25 ezer dollárt kapott az amerikai kormánytól. Brady teljesen elszegényedve és vakon halt meg New Yorkban, de az amerikai polgárháborúról készült fotói tovább élnek.
Oldal 1 / 3