Az 1881-ben Santanderben élt és 1932-ben Párizsban elhunyt Maria Blanchard festőnő sajátos kubista képi nyelvezetével inspirál, amely ma is nagyon modernnek tűnik. Az élete olyan volt, mint egy hullámvasút: Maria Blanchard egyrészt fogyatékkal született. Nagyon kicsi volt, púpos, és nem tudott rendesen járni. Blanchard ugyanakkor nagy művészi tehetséggel rendelkezett, és 1903-tól a madridi művészeti akadémián képezte magát. Ezt követte egy párizsi ösztöndíj, többek között Kees van Dongen fauvista festőnél. Párizsban Maria Blanchard lelkesedett az akkoriban kialakuló kubizmusért. Blanchard az Juan Gris szintetikus kubizmusát kutatta, amely kollázsokban egyformán használt anyagokat, papírt és festéket.
A "Kompozíció emberekkel" című 1916-os olajfestménye a hagyományos képi struktúra feloldását mutatja: Blanchard szögletes és kerek formák, színek és ornamentikák egymás mellé állítja festményét, amelyen még a kubista figura sem foglal el kiemelkedő vagy önálló helyet. A "Cubist Composition Composition Cubist" még tovább feszegeti ezt a módszert: nagyon feltűnő módon, különböző, erősen elhatárolt szín- és ornamentikájú területek kerülnek itt egyenrangúan egymás mellé.
A megélhetés érdekében Maria Blanchard 1914 és 1916 között rajzot tanított diákoknak. Miután 1921-ben részt vett a "Salon des Indépendants" kiállításon, Blanchard átmeneti anyagi sikereket is elért. Ennek ellenére anyagi helyzete feszült volt; Maria Blanchard továbbra is a mecénásoktól függött. Ennek oka a bizonytalan gazdasági helyzet és a megromlott egészségi állapota volt. Ettől függetlenül a művész merész munkái lenyűgözőek, legyen szó az 1922-es "Anya és gyermek" vagy a "Nő gitárral" című alkotásról.
Az 1881-ben Santanderben élt és 1932-ben Párizsban elhunyt Maria Blanchard festőnő sajátos kubista képi nyelvezetével inspirál, amely ma is nagyon modernnek tűnik. Az élete olyan volt, mint egy hullámvasút: Maria Blanchard egyrészt fogyatékkal született. Nagyon kicsi volt, púpos, és nem tudott rendesen járni. Blanchard ugyanakkor nagy művészi tehetséggel rendelkezett, és 1903-tól a madridi művészeti akadémián képezte magát. Ezt követte egy párizsi ösztöndíj, többek között Kees van Dongen fauvista festőnél. Párizsban Maria Blanchard lelkesedett az akkoriban kialakuló kubizmusért. Blanchard az Juan Gris szintetikus kubizmusát kutatta, amely kollázsokban egyformán használt anyagokat, papírt és festéket.
A "Kompozíció emberekkel" című 1916-os olajfestménye a hagyományos képi struktúra feloldását mutatja: Blanchard szögletes és kerek formák, színek és ornamentikák egymás mellé állítja festményét, amelyen még a kubista figura sem foglal el kiemelkedő vagy önálló helyet. A "Cubist Composition Composition Cubist" még tovább feszegeti ezt a módszert: nagyon feltűnő módon, különböző, erősen elhatárolt szín- és ornamentikájú területek kerülnek itt egyenrangúan egymás mellé.
A megélhetés érdekében Maria Blanchard 1914 és 1916 között rajzot tanított diákoknak. Miután 1921-ben részt vett a "Salon des Indépendants" kiállításon, Blanchard átmeneti anyagi sikereket is elért. Ennek ellenére anyagi helyzete feszült volt; Maria Blanchard továbbra is a mecénásoktól függött. Ennek oka a bizonytalan gazdasági helyzet és a megromlott egészségi állapota volt. Ettől függetlenül a művész merész munkái lenyűgözőek, legyen szó az 1922-es "Anya és gyermek" vagy a "Nő gitárral" című alkotásról.
Oldal 1 / 1