Művészeti nyomatok művésze: Louis Jean François Lagrenée

Louis Jean François Lagrenée

A francia rokokó festészet egyik nagy mestere Louis-Jean-François Lagrenée volt. 1724-ben született Párizsban, és már fiatalon kiemelkedően tehetséges festő és rajzoló volt. Részt vett az Académie Francaise által szervezett nyilvános művészeti kurzuson, amely egy kis díj ellenében bárki számára nyitott volt. A hat legjobb fiatal diáknak hároméves tanulmányi ösztöndíjat ajánlottak fel, amelyet "École royale des élèves protégés"-nek neveztek el. Célja az volt, hogy felkészítse a fiatal tehetségeket a rangos Prix de Rome-on való részvételre. Lagrenée-t Charles André van Loo tanította, aki maga is elsősorban a többfigurás mitológiai jelenetekre specializálódott. Lagrenée művelt tanítvány volt: 1749-ben elnyerte a római díjat a József a fáraó álmait magyarázza című, mára elveszett festményéért. A kecsesen megkomponált, esztétikailag mesterien megrendezett figurás jelenetek innentől kezdve védjegyévé váltak. Rómában megismerkedett a bolognai iskola festészetével, különösen a MŰVÉSZET1 és a MŰVÉSZET2 inspirálta.

Miután 1753-ban visszatért Rómából, Lagrenée a "Deianeira elrablása Nessus centraurion által" című nagyméretű festményen dolgozott. A mű nagy dinamizmust és drámaiságot mutat: a kentaurt nyers, de erőteljesen jóképű férfiként mutatja be, aki villámgyorsan megragadja a csupasz mellű szépséget. A hatásosan lobogó rózsaszínű szövetek hangsúlyozzák a mitológiai jelenet mesterségességét. A festmény a rokokó művelt világának tetszését nyerte el: Lagrenée-t 1755-ben felvették az Académie de Peinture et de Sculpture-ba. Ez a mű ma is megcsodálható a Louvre-ban. Lagrenée hírességgé vált, neves mecénások és mecénások adtak a műtermében a kezébe. Újra és újra ünnepelt festményekkel látta el a Párizsi Szalont. A fiatal francia végül külföldi uralkodók figyelmét is felkeltette: 1760-ban Erzsébet Petrovna orosz cárnő kinevezte őt kedvenc udvari festőjévé. A Szentpétervári Akadémia igazgatója is lett. Lagrenée a hírneve csúcsán volt.

Nem sokáig maradt Oroszországban. Alig két évvel később visszatért Párizsba, mert kinevezték az Académie Royale rektorává. Talán azonban a francia savoir vivre jobban illett hozzá, mint az orosz cári udvar hűvös, fenséges pompája. Most készültek leghíresebb művei: kecses aktokat alkotott szelíd megtestesülésben, amikor például a "Vénusz és a fürdőző nimfák" vagy a "Felkelő Auróra" című képet varázsolta vászonra. Az 1780-as években az akadémia igazgatójaként ismét Rómában, a Villa Mediciben tartózkodott. A francia forradalom zűrzavarában sikerült megtartania posztját. Amikor Bonaparte Napóleon császár idején ismét a monarchikus esztétikát tisztelték, Lagrenée-t a Becsület Légió lovagjává avatták. 1805-ben, 80 éves korában halt meg.

Louis Jean François Lagrenée

Rokokó

Wikipedia: Louis Jean François Lagrenée

Louis Jean François Lagrenée műalkotásai

44 talált műalkotás

Rendezés

Szűrőbeállítások

Megjelenítési beállíások