Oldal 1 / 1
A viktoriánus festészet Nagy-Britanniában két táborra oszlott: azokra a művészekre, akik a klasszikus antikvitás eszményét vitték a vászonra, és egy másik csoportra, akik a francia művészektől vették át a motívumokat és a technikát. Ez volt az az időszak, amikor Anglia és Franciaország még rendszeres politikai konfliktusban állt egymással. Ezért a Franciaország felé forduló művészeti irányt általában legalábbis kritikusan szemlélték.
Annál is inkább feltűnő volt, amikor a franciaországi életrajzi vonatkozású művészek, mint például Lyonel Percy Smythe, mégis a "francia" stílusú motívumok kiváló megvalósításával szereztek nevet maguknak. Szép példa erre a "Zöldfa alatt" című akvarell, amelynek festményéről a két gyermek ellopja magát a disznópásztorkodás feladatától. A festmény elmosódott stílusa a francia impresszionizmusra emlékeztet.
Lyonel Percy Smythe törvénytelen fia volt, aki anyjának egy angol-ír diplomatával folytatott viszonyából származott, aki a brit arisztokrácia egyik tagja volt. A fiút később William Morrison Wyllie festővel kötött házasságába is magával vitte. A fiú azonban, mint a diplomata "hivatalos" törvénytelen fia, megtarthatta apja nevét. A család közel 10 évig élt Franciaországban, a tengerpart közelében, ahol két testvére, a bátyja MŰVÉSZETI TÁRSADALOM0 később szintén festőművész lett. Itt fektették le a francia kultúrához fűződő nöhe alapjait. A független Heatherley Képzőművészeti Iskolában folytatott képzése tovább erősítette a művész egyéni - nem akadémikus - stílusát. Korai alkotói éveinek motívumai, a tengerpart, a tenger és a természet idilli jelenetei miatt a művészettörténet az úgynevezett idilli művészek közé sorolja. Nagy-Britanniai festők és illusztrátorok egy csoportja, akik képeiken a természet szépségét az ábrázolt személyek társadalmi realizmusával fejezték ki. Vincent van Gogh levelezésében többször kifejezte csodálatát e festők munkássága iránt.
A vágy, hogy visszatérjen gyermekkora földjére, soha nem hagyta el Smythe-ot. Felnőttként gyakran utazott Normandiába feleségével, Alice-szel. Végül - mivel jólétben volt - megvettek egy napóleoni erődöt, és abban éltek. Sajnos csak néhány évig, mert végül elöntötte a tenger. A házaspár számára az út most messzire vezetett, Franciaország szárazföldi részére, Párizs környékére, ahol az első világháború végéig éltek. A mozgással a motívum változása észlelhető. Míg a tengeren töltött idő alatt a tengeri jeleneteket, addig a költözést a vidéki jelenetek megvalósítása követte. Egyértelmű jele annak, hogy a természet és a környezet közvetlen hatással van a művészre. Lyonel Percy Smythe 79 éves korában halt meg Franciaországban.
A viktoriánus festészet Nagy-Britanniában két táborra oszlott: azokra a művészekre, akik a klasszikus antikvitás eszményét vitték a vászonra, és egy másik csoportra, akik a francia művészektől vették át a motívumokat és a technikát. Ez volt az az időszak, amikor Anglia és Franciaország még rendszeres politikai konfliktusban állt egymással. Ezért a Franciaország felé forduló művészeti irányt általában legalábbis kritikusan szemlélték.
Annál is inkább feltűnő volt, amikor a franciaországi életrajzi vonatkozású művészek, mint például Lyonel Percy Smythe, mégis a "francia" stílusú motívumok kiváló megvalósításával szereztek nevet maguknak. Szép példa erre a "Zöldfa alatt" című akvarell, amelynek festményéről a két gyermek ellopja magát a disznópásztorkodás feladatától. A festmény elmosódott stílusa a francia impresszionizmusra emlékeztet.
Lyonel Percy Smythe törvénytelen fia volt, aki anyjának egy angol-ír diplomatával folytatott viszonyából származott, aki a brit arisztokrácia egyik tagja volt. A fiút később William Morrison Wyllie festővel kötött házasságába is magával vitte. A fiú azonban, mint a diplomata "hivatalos" törvénytelen fia, megtarthatta apja nevét. A család közel 10 évig élt Franciaországban, a tengerpart közelében, ahol két testvére, a bátyja MŰVÉSZETI TÁRSADALOM0 később szintén festőművész lett. Itt fektették le a francia kultúrához fűződő nöhe alapjait. A független Heatherley Képzőművészeti Iskolában folytatott képzése tovább erősítette a művész egyéni - nem akadémikus - stílusát. Korai alkotói éveinek motívumai, a tengerpart, a tenger és a természet idilli jelenetei miatt a művészettörténet az úgynevezett idilli művészek közé sorolja. Nagy-Britanniai festők és illusztrátorok egy csoportja, akik képeiken a természet szépségét az ábrázolt személyek társadalmi realizmusával fejezték ki. Vincent van Gogh levelezésében többször kifejezte csodálatát e festők munkássága iránt.
A vágy, hogy visszatérjen gyermekkora földjére, soha nem hagyta el Smythe-ot. Felnőttként gyakran utazott Normandiába feleségével, Alice-szel. Végül - mivel jólétben volt - megvettek egy napóleoni erődöt, és abban éltek. Sajnos csak néhány évig, mert végül elöntötte a tenger. A házaspár számára az út most messzire vezetett, Franciaország szárazföldi részére, Párizs környékére, ahol az első világháború végéig éltek. A mozgással a motívum változása észlelhető. Míg a tengeren töltött idő alatt a tengeri jeleneteket, addig a költözést a vidéki jelenetek megvalósítása követte. Egyértelmű jele annak, hogy a természet és a környezet közvetlen hatással van a művészre. Lyonel Percy Smythe 79 éves korában halt meg Franciaországban.