Kemény magányos, de zseniális művész. Ezek a szavak találóan jellemzik Ury Lesser német-zsidó festőt és grafikust. Ury egy pékmester fiaként született egy kisvárosban, Birnbaumban, majd apja halála után családjával Berlinbe költözött. Fiatalon, 16 évesen kezdett festészetet tanulni Németország egyik vezető művészeti akadémiáján, Düsseldorfban. Ury művészi fejlődése során megfordult Brüsszel, Párizs, München és Flandria művészeti fővárosaiban, de a nagyváros, Berlin iránti tartós vonzalma később visszavezette oda.
Művészetében szinte szembetűnő Berlin iránti vonzalma, amelynek tájképei, utcái és kávézói többször is motívumot és inspirációs forrást szolgáltatnak műveihez. Különösen Ury pasztelltechnikája a tükröződések és fényvisszaverődések hű ábrázolására ad felismerhető jelleget műveinek. Korának más ismert impresszionistáival ellentétben, mint például a MŰVÉSZTÉR0, MŰVÉSZTÉR1 vagy MŰVÉSZTÉR2, Ury viszonylag szegény körülmények közül indult el. Ez is látszik a művein, hiszen nem a berlini polgárság inspirálja. A zűrös utcák, a sötétben dinamikusan égő lámpások vagy a forgalom nyüzsgése inkább érdekli és élénken ábrázolja.
Ury mindvégig magányos volt és maradt. Annak ellenére, hogy felvették a berlini szecesszióba, a német impresszionizmushoz jelentős mértékben hozzájáruló művészközösségbe, távol maradt a közös ülésekről. Eredeti karaktere egyre inkább súrlódásokhoz vezetett más művészekkel. Különösen Max Liebermannal, a berlini szecesszió akkori elnökével való kapcsolatát örökítették meg ellenségeskedésük anekdotáival. Kritikus személyisége azonban azt is eredményezte, hogy megnőtt a kereslet a művei iránt, és hátráltatta Liebermann kísérletét, hogy visszatartsa Ury sikerét. Ury nagyobb befolyásra tett szert a szecesszióban, miután Liebermann elnökségét Lovis Corinth követte.
Kemény magányos, de zseniális művész. Ezek a szavak találóan jellemzik Ury Lesser német-zsidó festőt és grafikust. Ury egy pékmester fiaként született egy kisvárosban, Birnbaumban, majd apja halála után családjával Berlinbe költözött. Fiatalon, 16 évesen kezdett festészetet tanulni Németország egyik vezető művészeti akadémiáján, Düsseldorfban. Ury művészi fejlődése során megfordult Brüsszel, Párizs, München és Flandria művészeti fővárosaiban, de a nagyváros, Berlin iránti tartós vonzalma később visszavezette oda.
Művészetében szinte szembetűnő Berlin iránti vonzalma, amelynek tájképei, utcái és kávézói többször is motívumot és inspirációs forrást szolgáltatnak műveihez. Különösen Ury pasztelltechnikája a tükröződések és fényvisszaverődések hű ábrázolására ad felismerhető jelleget műveinek. Korának más ismert impresszionistáival ellentétben, mint például a MŰVÉSZTÉR0, MŰVÉSZTÉR1 vagy MŰVÉSZTÉR2, Ury viszonylag szegény körülmények közül indult el. Ez is látszik a művein, hiszen nem a berlini polgárság inspirálja. A zűrös utcák, a sötétben dinamikusan égő lámpások vagy a forgalom nyüzsgése inkább érdekli és élénken ábrázolja.
Ury mindvégig magányos volt és maradt. Annak ellenére, hogy felvették a berlini szecesszióba, a német impresszionizmushoz jelentős mértékben hozzájáruló művészközösségbe, távol maradt a közös ülésekről. Eredeti karaktere egyre inkább súrlódásokhoz vezetett más művészekkel. Különösen Max Liebermannal, a berlini szecesszió akkori elnökével való kapcsolatát örökítették meg ellenségeskedésük anekdotáival. Kritikus személyisége azonban azt is eredményezte, hogy megnőtt a kereslet a művei iránt, és hátráltatta Liebermann kísérletét, hogy visszatartsa Ury sikerét. Ury nagyobb befolyásra tett szert a szecesszióban, miután Liebermann elnökségét Lovis Corinth követte.
Oldal 1 / 2