Lady Butler brit festőnő Elizabeth Southerden Thompson néven született Svájcban. Gyermekkora nagy részét azonban Olaszországban töltötte, ahol valószínűleg 16 éves korában kezdte meg művészeti képzését. Körülbelül négy évvel később a család Londonba költözött, ahol a Female School of Arton tanult. Itt találkozott többek között John Ruskin kritikussal és Sir John Everett Millais festővel. Ruskin csodálója volt munkásságának. Butler arra kényszerítette, hogy elismerje, a nők is tudnak festeni. Három év után Lady Butler visszatért családjával Olaszországba, és Firenzében telepedtek le. Felvették az Accademia de Belle Artiba, és Guiseppe Bellucci olasz művész tanítványa volt.
Butler pályája kezdetén főként vallási témákat festett. Ez az 1970-es években változott meg, amikor Párizsba költözött. Megismerkedett az Jean Louis Ernest Meissonier és Jean Baptiste Edouard Detaille katonai művészek munkájával. Bár neki magának akkoriban semmi köze nem volt a hadsereghez, a téma iránti rajongása mégis elkezdődött. Úgy érezte, hogy ez a műfaj alulreprezentált volt hazájában, Nagy-Britanniában. Ettől kezdve szinte kizárólag katonai jeleneteket festett. Más művészektől eltérően azonban Butler nem a csatajelenetek vagy az egyes tisztek hőstetteinek ábrázolására összpontosított. Művei inkább a hétköznapi katonákról, bátorságukról, de kimerültségükről és kétségbeesésükről is szóltak. Gyakran a férfiakat röviddel a csata kezdete előtt vagy a végén mutatták be. Butler a festményein többnyire kerülte a közvetlen csatajeleneteket, valamint az ellenséges katonák ábrázolását. Ez nagyon megütötte a korabeli britek tetszését, és teljesen a Brit Birodalomban fellángoló hazafiság ízlésének megfelelt. A festményei iránti lelkesedés részben a tehetségének és az új ábrázolási módnak volt köszönhető. Azonban az is fontos szerepet játszott, hogy fiatal, alaposan vonzó nő volt. Ugyanis egyáltalán nem felelt meg az akkori katonai festő tipikus képének.
Leghíresebb művei közül néhányat, az "Eltűntek" vagy a "The Roll Call" címűt a Királyi Akadémián állították ki. A Királyi Akadémia első női társult tagjaként azonban nem vették fel, a két társalapító, az Mary Moser és az Angelica Kauffmann mellett. 31 éves korában feleségül ment a kiváló Sir William Francis Butler altábornagyhoz, és a Lady Butler, Elizabeth Southerden nevet kapta. Elkísérte férjét többek között Egyiptomba és Palesztinába, ahol folytatta a festészetet és a könyvírást. A házaspárnak hat gyermeke született. Amikor férje nyugdíjba vonult a katonai szolgálatból, a család Írországba költözött. Lady Butler élete végéig folytatta a katonai jelenetek festését, bár férje hatására kezdett kételkedni a gyarmatbirodalom ideológiájában.
Lady Butler brit festőnő Elizabeth Southerden Thompson néven született Svájcban. Gyermekkora nagy részét azonban Olaszországban töltötte, ahol valószínűleg 16 éves korában kezdte meg művészeti képzését. Körülbelül négy évvel később a család Londonba költözött, ahol a Female School of Arton tanult. Itt találkozott többek között John Ruskin kritikussal és Sir John Everett Millais festővel. Ruskin csodálója volt munkásságának. Butler arra kényszerítette, hogy elismerje, a nők is tudnak festeni. Három év után Lady Butler visszatért családjával Olaszországba, és Firenzében telepedtek le. Felvették az Accademia de Belle Artiba, és Guiseppe Bellucci olasz művész tanítványa volt.
Butler pályája kezdetén főként vallási témákat festett. Ez az 1970-es években változott meg, amikor Párizsba költözött. Megismerkedett az Jean Louis Ernest Meissonier és Jean Baptiste Edouard Detaille katonai művészek munkájával. Bár neki magának akkoriban semmi köze nem volt a hadsereghez, a téma iránti rajongása mégis elkezdődött. Úgy érezte, hogy ez a műfaj alulreprezentált volt hazájában, Nagy-Britanniában. Ettől kezdve szinte kizárólag katonai jeleneteket festett. Más művészektől eltérően azonban Butler nem a csatajelenetek vagy az egyes tisztek hőstetteinek ábrázolására összpontosított. Művei inkább a hétköznapi katonákról, bátorságukról, de kimerültségükről és kétségbeesésükről is szóltak. Gyakran a férfiakat röviddel a csata kezdete előtt vagy a végén mutatták be. Butler a festményein többnyire kerülte a közvetlen csatajeleneteket, valamint az ellenséges katonák ábrázolását. Ez nagyon megütötte a korabeli britek tetszését, és teljesen a Brit Birodalomban fellángoló hazafiság ízlésének megfelelt. A festményei iránti lelkesedés részben a tehetségének és az új ábrázolási módnak volt köszönhető. Azonban az is fontos szerepet játszott, hogy fiatal, alaposan vonzó nő volt. Ugyanis egyáltalán nem felelt meg az akkori katonai festő tipikus képének.
Leghíresebb művei közül néhányat, az "Eltűntek" vagy a "The Roll Call" címűt a Királyi Akadémián állították ki. A Királyi Akadémia első női társult tagjaként azonban nem vették fel, a két társalapító, az Mary Moser és az Angelica Kauffmann mellett. 31 éves korában feleségül ment a kiváló Sir William Francis Butler altábornagyhoz, és a Lady Butler, Elizabeth Southerden nevet kapta. Elkísérte férjét többek között Egyiptomba és Palesztinába, ahol folytatta a festészetet és a könyvírást. A házaspárnak hat gyermeke született. Amikor férje nyugdíjba vonult a katonai szolgálatból, a család Írországba költözött. Lady Butler élete végéig folytatta a katonai jelenetek festését, bár férje hatására kezdett kételkedni a gyarmatbirodalom ideológiájában.
Oldal 1 / 1