Konsztantyin Alekszejevics Korovin az első orosz impresszionisták egyike. Műveinek fogadtatása változatos volt. Azon kevés kortársak egyike, akik felismerték a festő tehetségét, Fedor Saljapin volt. Shalyapin "Paganininek nevezte őt a festészetben". Abban az időben kevesen értettek egyet Shalyapin véleményével. Konsztantyin Alekszejevics Korovin gazdag kereskedőcsaládba született. Legidősebb bátyja, Szergej Korovin szintén festészetet tanult. A 14 éves Korovin kezdetben úgy döntött, hogy építészetet tanul, de egy évvel később átiratkozott a festészeti karra, amelyet a tájképfestő Művészet0 és Művészet1 vezetett.
A művész ARTISTREPLEPLACE2 első, az 1880-as évek elején készült festményében sok mindent talált, ami tetszett neki. Láthatóan lenyűgözte a színvilág, a technika és a tervezés merészsége, és követelte, hogy személyesen találkozhasson a mű alkotójával. Sok műkedvelő azt feltételezte, hogy a képet egy spanyol készítette, mivel az orosz művészek más stílust kedvelnek. Korovin sok időt töltött külföldön, különösen Franciaországban, de mindig visszahúzta a hazája. 1920 körül politikai okokból megfosztották vidéki házától és fővárosi lakásától. Anatolij Lunacsarszkij tanácsára Korovin 1923-ban Párizsba emigrált, és távozását azzal indokolta, hogy fia egészségét kell kezelnie. Az élet Párizsban nehéz volt. A modernisták, mint amilyen Korovin volt, kimentek a divatból. A pénzhiány folyamatosan nőtt, ismerősei és barátai pedig Oroszországban maradtak. Konsztantyin Korovin vágyott a szülőföldjére, Abramcevóra és Okhotinóra. Szerencsétlenségét tetézte, hogy elvesztette a látását. Hogy elfoglaltságot találjon, a művész megragadta emlékeit, és felfedezte írói tehetségét. Írt novellákat és memoárokat.
Korovin festői célja az volt, hogy a fényt és a levegőt vászonra vigye. A "Teaasztalnál" című festmény szemléletesen mutatja be e feladat teljesítését. A vászon kompozíciója az impresszionizmus művészeti irányzatán alapul. Konsztantyin Alekszejevics Korovin a virágos csendéletek tehetséges alkotójaként is ismert. Különösen gyakran ábrázolt lilát és rózsát. Mint minden modernista művét, Korovin csendéleteit és tájképeit is távoli perspektívából lehet a legjobban szemlélni.
Konsztantyin Alekszejevics Korovin az első orosz impresszionisták egyike. Műveinek fogadtatása változatos volt. Azon kevés kortársak egyike, akik felismerték a festő tehetségét, Fedor Saljapin volt. Shalyapin "Paganininek nevezte őt a festészetben". Abban az időben kevesen értettek egyet Shalyapin véleményével. Konsztantyin Alekszejevics Korovin gazdag kereskedőcsaládba született. Legidősebb bátyja, Szergej Korovin szintén festészetet tanult. A 14 éves Korovin kezdetben úgy döntött, hogy építészetet tanul, de egy évvel később átiratkozott a festészeti karra, amelyet a tájképfestő Művészet0 és Művészet1 vezetett.
A művész ARTISTREPLEPLACE2 első, az 1880-as évek elején készült festményében sok mindent talált, ami tetszett neki. Láthatóan lenyűgözte a színvilág, a technika és a tervezés merészsége, és követelte, hogy személyesen találkozhasson a mű alkotójával. Sok műkedvelő azt feltételezte, hogy a képet egy spanyol készítette, mivel az orosz művészek más stílust kedvelnek. Korovin sok időt töltött külföldön, különösen Franciaországban, de mindig visszahúzta a hazája. 1920 körül politikai okokból megfosztották vidéki házától és fővárosi lakásától. Anatolij Lunacsarszkij tanácsára Korovin 1923-ban Párizsba emigrált, és távozását azzal indokolta, hogy fia egészségét kell kezelnie. Az élet Párizsban nehéz volt. A modernisták, mint amilyen Korovin volt, kimentek a divatból. A pénzhiány folyamatosan nőtt, ismerősei és barátai pedig Oroszországban maradtak. Konsztantyin Korovin vágyott a szülőföldjére, Abramcevóra és Okhotinóra. Szerencsétlenségét tetézte, hogy elvesztette a látását. Hogy elfoglaltságot találjon, a művész megragadta emlékeit, és felfedezte írói tehetségét. Írt novellákat és memoárokat.
Korovin festői célja az volt, hogy a fényt és a levegőt vászonra vigye. A "Teaasztalnál" című festmény szemléletesen mutatja be e feladat teljesítését. A vászon kompozíciója az impresszionizmus művészeti irányzatán alapul. Konsztantyin Alekszejevics Korovin a virágos csendéletek tehetséges alkotójaként is ismert. Különösen gyakran ábrázolt lilát és rózsát. Mint minden modernista művét, Korovin csendéleteit és tájképeit is távoli perspektívából lehet a legjobban szemlélni.
Oldal 1 / 2