Karl Bodmer svájci-francia metsző, litográfus, rajzoló és festő volt. Zürichből érkezett. Tizenhárom éves korában Bodmer nagybátyja vállalkozásában kezdett el metsző, litográfus és metsző szakmát tanulni. 1825-ben bátyjával együtt saját vállalkozásba kezdett, mint metsző.
1828-ban Bodmer Koblenzbe költözött, hogy metszeteket és festményeket készítsen a turisták számára. A Rajna, a Mosel és a Lahn mentén festett tájképeivel hamar hírnevet szerzett magának. Végül felfigyelt rá Maximilian zu Wied-Neuwied herceg, aki expedíciót tervezett az észak-amerikai indián területek felé. Erre a célra Bodmert bízta meg, akinek a lehető legrészletesebben és képekben kellett dokumentálnia az utazást.
1832 májusában az utazó csapat kihajózott, és július 4-én érkezett meg Bostonba. Az amerikai Kelet éppen kolerajárványtól szenvedett. Az expedíció elhagyta Bostont, és eljutott az Indiana állambeli New Harmonyig, ahol október végén a kolera utolérte őket. A herceg és más utazók megbetegedtek. Bodmer ezért először egyedül folytatta az utat; egészen New Orleansig jutott. Miután felépült, a herceg és a társaság többi tagja is továbbutazott. 1833 márciusának közepére az expedíció újra egyesült, és nyugat felé folytatta útját. Útjuk során számos indián néppel találkoztak és dokumentáltak. Bodmer később azt mondta, hogy az európaiak között ismerősöket szerzett, de az indiánok között barátokat. Egyáltalán nem akart visszatérni Európába, hanem az indiánok között akart maradni, de Max herceg végül rábeszélte, hogy térjen vissza. 1834. július közepén New Yorkból Le Havre-ba indultak, ahová augusztus elején érkeztek meg. Már több mint két éve úton voltak.
Visszatérve Európába, visszatértek Németországba. 1835-ben Bodmer Párizsba költözött. Az Egyesült Államokból több mint 400 festményt hozott magával, amelyek metszetté alakítását neki kellett felügyelnie. Ez a munka évekig tartott; a The Prince's Travelogue, Bodmer illusztrációival, először 1839-ben jelent meg, öt évvel az expedíció befejezése után. 1848-ban a februári forradalom és egy kolerajárvány miatt Bodmer Barbizonba költözött. Felvette a francia állampolgárságot, és különböző technikákkal folytatta művészi munkásságát. 1884-ben Bodmer betegen és elszegényedve tért vissza Párizsba. Süket és vak, 1893-ban halt meg.
Karl Bodmer svájci-francia metsző, litográfus, rajzoló és festő volt. Zürichből érkezett. Tizenhárom éves korában Bodmer nagybátyja vállalkozásában kezdett el metsző, litográfus és metsző szakmát tanulni. 1825-ben bátyjával együtt saját vállalkozásba kezdett, mint metsző.
1828-ban Bodmer Koblenzbe költözött, hogy metszeteket és festményeket készítsen a turisták számára. A Rajna, a Mosel és a Lahn mentén festett tájképeivel hamar hírnevet szerzett magának. Végül felfigyelt rá Maximilian zu Wied-Neuwied herceg, aki expedíciót tervezett az észak-amerikai indián területek felé. Erre a célra Bodmert bízta meg, akinek a lehető legrészletesebben és képekben kellett dokumentálnia az utazást.
1832 májusában az utazó csapat kihajózott, és július 4-én érkezett meg Bostonba. Az amerikai Kelet éppen kolerajárványtól szenvedett. Az expedíció elhagyta Bostont, és eljutott az Indiana állambeli New Harmonyig, ahol október végén a kolera utolérte őket. A herceg és más utazók megbetegedtek. Bodmer ezért először egyedül folytatta az utat; egészen New Orleansig jutott. Miután felépült, a herceg és a társaság többi tagja is továbbutazott. 1833 márciusának közepére az expedíció újra egyesült, és nyugat felé folytatta útját. Útjuk során számos indián néppel találkoztak és dokumentáltak. Bodmer később azt mondta, hogy az európaiak között ismerősöket szerzett, de az indiánok között barátokat. Egyáltalán nem akart visszatérni Európába, hanem az indiánok között akart maradni, de Max herceg végül rábeszélte, hogy térjen vissza. 1834. július közepén New Yorkból Le Havre-ba indultak, ahová augusztus elején érkeztek meg. Már több mint két éve úton voltak.
Visszatérve Európába, visszatértek Németországba. 1835-ben Bodmer Párizsba költözött. Az Egyesült Államokból több mint 400 festményt hozott magával, amelyek metszetté alakítását neki kellett felügyelnie. Ez a munka évekig tartott; a The Prince's Travelogue, Bodmer illusztrációival, először 1839-ben jelent meg, öt évvel az expedíció befejezése után. 1848-ban a februári forradalom és egy kolerajárvány miatt Bodmer Barbizonba költözött. Felvette a francia állampolgárságot, és különböző technikákkal folytatta művészi munkásságát. 1884-ben Bodmer betegen és elszegényedve tért vissza Párizsba. Süket és vak, 1893-ban halt meg.
Oldal 1 / 4