Az osztrák-magyar kettős monarchia "közös ellentétei" számos művész életrajzában is tükröződnek. Ferenczy Károly, Magyarország egyik leghíresebb festőművésze Bécsben született "Karel Freund" néven, egy osztrák vasúti tisztviselő fiaként. Apja Budapestre költözött munkaszolgálatra, ahol érdemeiért nemesítették, és nevét "Ferenczy"-re (Ferenczy fiára) változtatta.
Fia, Károly vagy Károly először jogot tanult Bécsben, majd későbbi felesége tanácsára a festészet felé fordult. Károly Nápolyban, Párizsban és Münchenben tanulta művészetét, ahol találkozott honfitársaival, az Simon Hollósy-val és Csok Istvánnal. Párizsban Ferenczy az impresszionisták és a késő naturalizmus hatása alá került, ami döntő hatással volt munkásságára. A Budapest melletti szentendrei művésztelepen töltött három év után Ferenczy visszatért müncheni barátaihoz. 1896-ban együtt alapították meg saját művésztelepüket Nagybányán - a mai romániai Baia Mare-ban -. Ott Ferenczy tíz évig tanárként dolgozott, mígnem 1906-ban a Magyar Művészeti Akadémia professzorává nevezték ki. A következő évben társalapítója volt a "Magyar Impresszionisták és Naturalisták Társaságának", rövidítve MIÉNK. Ez a társaság 1910-ig létezett, és főleg Aradon, Nagyváradon és Kolozsváron állított ki, amelyek az akkori magyar Bánát - ma Romániához tartozó - városai voltak.
Ferenczy munkássága bizonyítja, hogy a naturalizmus és az impresszionizmus nem kell, hogy ellentmondás legyen. Ez a századfordulón Ferenczy által festett különböző bibliai jelenetekre is és különösen igaz: A "Hegyi beszéd" (1896), a "Levétel a keresztről" (1903) vagy a "Józsefet testvérei eladják rabszolgának" (1900) olyan élethűnek tűnik, mintha egy fotóriporter is ott lett volna. Más festményein, mint például a "Madárdal" (1893), Ferenczy úgy játszik a fénnyel és a színekkel, hogy a néző alig tudja, melyik stílushoz tartozik a kép.
Ferenczy feleségül vette Olga von Fiala festőművészt, aki feladta hivatását a feleség és anya szerepéért. A család mindhárom gyermeke ismert művész lett: Ferenczy Valer apjához hasonlóan festőművész lett, és népszerűsítette a metszet művészetét. Ferenczy Benjamin (Beni) szobrászként szerzett magának nevet. Benjamin ikertestvére, Noémi képzőművészként jeleskedett - gobelineket, úgynevezett Gobelineket készített. Ferenczy Károly 1917-ben halt meg Budapesten. Ferenczy nem érte meg a kettős Monarchia vereségét, Magyarország függetlenségét és a Bánát elvesztését a háborúban ellenségnek számító Románia számára. 1951-ben Szentendrén létrehozták a rangos Ferenczy Károly Múzeumot, amely a rendkívül jeles művészcsalád munkásságának szentelte magát.
Az osztrák-magyar kettős monarchia "közös ellentétei" számos művész életrajzában is tükröződnek. Ferenczy Károly, Magyarország egyik leghíresebb festőművésze Bécsben született "Karel Freund" néven, egy osztrák vasúti tisztviselő fiaként. Apja Budapestre költözött munkaszolgálatra, ahol érdemeiért nemesítették, és nevét "Ferenczy"-re (Ferenczy fiára) változtatta.
Fia, Károly vagy Károly először jogot tanult Bécsben, majd későbbi felesége tanácsára a festészet felé fordult. Károly Nápolyban, Párizsban és Münchenben tanulta művészetét, ahol találkozott honfitársaival, az Simon Hollósy-val és Csok Istvánnal. Párizsban Ferenczy az impresszionisták és a késő naturalizmus hatása alá került, ami döntő hatással volt munkásságára. A Budapest melletti szentendrei művésztelepen töltött három év után Ferenczy visszatért müncheni barátaihoz. 1896-ban együtt alapították meg saját művésztelepüket Nagybányán - a mai romániai Baia Mare-ban -. Ott Ferenczy tíz évig tanárként dolgozott, mígnem 1906-ban a Magyar Művészeti Akadémia professzorává nevezték ki. A következő évben társalapítója volt a "Magyar Impresszionisták és Naturalisták Társaságának", rövidítve MIÉNK. Ez a társaság 1910-ig létezett, és főleg Aradon, Nagyváradon és Kolozsváron állított ki, amelyek az akkori magyar Bánát - ma Romániához tartozó - városai voltak.
Ferenczy munkássága bizonyítja, hogy a naturalizmus és az impresszionizmus nem kell, hogy ellentmondás legyen. Ez a századfordulón Ferenczy által festett különböző bibliai jelenetekre is és különösen igaz: A "Hegyi beszéd" (1896), a "Levétel a keresztről" (1903) vagy a "Józsefet testvérei eladják rabszolgának" (1900) olyan élethűnek tűnik, mintha egy fotóriporter is ott lett volna. Más festményein, mint például a "Madárdal" (1893), Ferenczy úgy játszik a fénnyel és a színekkel, hogy a néző alig tudja, melyik stílushoz tartozik a kép.
Ferenczy feleségül vette Olga von Fiala festőművészt, aki feladta hivatását a feleség és anya szerepéért. A család mindhárom gyermeke ismert művész lett: Ferenczy Valer apjához hasonlóan festőművész lett, és népszerűsítette a metszet művészetét. Ferenczy Benjamin (Beni) szobrászként szerzett magának nevet. Benjamin ikertestvére, Noémi képzőművészként jeleskedett - gobelineket, úgynevezett Gobelineket készített. Ferenczy Károly 1917-ben halt meg Budapesten. Ferenczy nem érte meg a kettős Monarchia vereségét, Magyarország függetlenségét és a Bánát elvesztését a háborúban ellenségnek számító Románia számára. 1951-ben Szentendrén létrehozták a rangos Ferenczy Károly Múzeumot, amely a rendkívül jeles művészcsalád munkásságának szentelte magát.
Oldal 1 / 1