Joseph Ducreux 1735. június 26-án született Nancyban, 1760-ban Párizsba költözött, ahol megismerkedett a festőkkel Jean Baptiste Greuze (1725-1805) és Maurice Quentin de La Tour (1704-1788). Ducreux további munkásságára különösen Greuze volt hatással. Ducreux két modellje nyomán a portréfestészet felé fordult, és kezdetben olyan jelentős személyiségek portréit másolta le, mint Jacques-François Blondel építész (1705 - 1774), Pierre-Jean Mariette (1694 - 1774) műkritikus, Jean-Jacques Rousseau (1712 - 1778) filozófus és Jean Siméon Chardin (1699 - 1779) festő.
Kilenc évvel a Párizsba költözése után Ducreux-t Bécsbe küldték, hogy megfestse az akkor tizennégy éves Mária Antónia osztrák főhercegnő (1755 -1793), a későbbi Marie Antoinette királyné, XVI. Lajos király (1754 - 1793) felesége hivatalos portréját. Megfestette a bécsi udvar tagjait, így Mária Terézia osztrák főhercegnőt (1717 - 1780), II. József osztrák főherceget (1741 - 1790), Mária Amália osztrák főhercegnőt (1746 - 1804), Mária Krisztina Johanna Johanna Josepha Antonia osztrák főhercegnőt (1742 - 1798) és Mária Erzsébet Josepha osztrák főhercegnőt (1743-1808). Amikor Ducreux hazatért Franciaországba, Marie Antoinette kinevezte Premier peintre ("Első festőnek"). Ducreux művei ezentúl a Salon de la Correspondence kiállításon voltak láthatók. Ducreux a francia forradalom idején Londonban töltötte száműzetésben, ahol műveit különösebb siker nélkül állították ki a Királyi Művészeti Akadémián.
1793-ban Ducreux ismét visszatért Párizsba, és beköltözött egy lakásba a Louvre-ban, amelyet ingyen bocsátottak rendelkezésére. Barátja, Jacques-Louis David (1748-1825) is bátorította őt. Ducreux ekkor alkotta meg talán leghíresebb festményét: Portrait de l'artiste sous les traits d'un moqueur. Az önarcképen Ducreux gúnyosan mosolyogva, a nézővel szembefordulva, ujjával a bal válla fölé mutat. A portré ma már az internetes kultúra része és népszerű mém. Ducreux azonban festményeket festett a forradalmárokról, Maximilien de Robespierre-ről (1758-1794) és Louis-Antoine-Léon de Saint-Just de Richebourg-ról (1767-1794) is.
Joseph Ducreux 1735. június 26-án született Nancyban, 1760-ban Párizsba költözött, ahol megismerkedett a festőkkel Jean Baptiste Greuze (1725-1805) és Maurice Quentin de La Tour (1704-1788). Ducreux további munkásságára különösen Greuze volt hatással. Ducreux két modellje nyomán a portréfestészet felé fordult, és kezdetben olyan jelentős személyiségek portréit másolta le, mint Jacques-François Blondel építész (1705 - 1774), Pierre-Jean Mariette (1694 - 1774) műkritikus, Jean-Jacques Rousseau (1712 - 1778) filozófus és Jean Siméon Chardin (1699 - 1779) festő.
Kilenc évvel a Párizsba költözése után Ducreux-t Bécsbe küldték, hogy megfestse az akkor tizennégy éves Mária Antónia osztrák főhercegnő (1755 -1793), a későbbi Marie Antoinette királyné, XVI. Lajos király (1754 - 1793) felesége hivatalos portréját. Megfestette a bécsi udvar tagjait, így Mária Terézia osztrák főhercegnőt (1717 - 1780), II. József osztrák főherceget (1741 - 1790), Mária Amália osztrák főhercegnőt (1746 - 1804), Mária Krisztina Johanna Johanna Josepha Antonia osztrák főhercegnőt (1742 - 1798) és Mária Erzsébet Josepha osztrák főhercegnőt (1743-1808). Amikor Ducreux hazatért Franciaországba, Marie Antoinette kinevezte Premier peintre ("Első festőnek"). Ducreux művei ezentúl a Salon de la Correspondence kiállításon voltak láthatók. Ducreux a francia forradalom idején Londonban töltötte száműzetésben, ahol műveit különösebb siker nélkül állították ki a Királyi Művészeti Akadémián.
1793-ban Ducreux ismét visszatért Párizsba, és beköltözött egy lakásba a Louvre-ban, amelyet ingyen bocsátottak rendelkezésére. Barátja, Jacques-Louis David (1748-1825) is bátorította őt. Ducreux ekkor alkotta meg talán leghíresebb festményét: Portrait de l'artiste sous les traits d'un moqueur. Az önarcképen Ducreux gúnyosan mosolyogva, a nézővel szembefordulva, ujjával a bal válla fölé mutat. A portré ma már az internetes kultúra része és népszerű mém. Ducreux azonban festményeket festett a forradalmárokról, Maximilien de Robespierre-ről (1758-1794) és Louis-Antoine-Léon de Saint-Just de Richebourg-ról (1767-1794) is.
Oldal 1 / 1