A 19. század végéhez közeledve az akkori Ausztria-Magyarországon található Hronov kisvárosában egy rendkívüli művészi karrier vette kezdetét. 1887. március 23-án született Josef Čapek, aki nemcsak festőként és íróként, hanem fotósként, színpadi tervezőként és könyvillusztrátorként is nyomot hagyott a művészvilágban. Szorosan együttműködve testvérével, Karel Capek-val, jelentős szerepet játszott Csehszlovákia kulturális és politikai életének alakításában az 1920-as és 1930-as években. Újságírói munkájukkal támogatták országuk fiatal demokráciáját, sőt személyes barátságot is ápoltak Csehszlovákia akkori elnökével, Tomáš Garrigue Masarykkal. Josef Čapek szövőtanulói szakmája elvégzése után úgy döntött, hogy tovább folytatja alkotói vénáját, és 1904-ben a prágai Iparművészeti Iskolában kezdett el tanulni. Néhány évvel később bátyjával, Karellel együtt Párizsba, az európai művészeti élet szívébe vonzódott. Ott Josef nemcsak első irodalmi publikációival - többek között művészetelméleti és filmforgatókönyvekről szóló írásaival -, hanem festői munkásságával is hírnevet szerzett magának. Kifejlesztette a kubizmus sajátos felfogását, amely a cseh népművészet elemeit vette át. Josef Čapek fantáziájával és egyedi stílusával olyan módon hozta össze a kubizmust és az alkalmazott művészetet, ahogyan azt előtte kevés művész tette. Josef Čapek festményeiben, terveiben, szobraiban vagy rajzaiban egyaránt tudta, hogyan mutassa be elképzeléseit egyedi módon.
Az első világháború után Čapek feleségével, Jarmilával és lányukkal, Alenával visszatért Prágába. Egy dinamikus, folyamatosan változó világban találta magát, és művészete tükrözte ezeket a változásokat. Még akkor is, amikor a második világháború sötét felhői gyülekeztek Európa felett, Čapek fáradhatatlanul a művészet és a demokrácia bajnoka maradt. Rajzolói képességeit arra használta, hogy figyelmeztessen a fenyegető háborús veszélyre, és leleplezze a nemzetiszocializmus propagandáját. Az 1930-as és 1940-es éveket jellemző káosz és bizonytalanság közepette Josef Čapek mindig képes volt reményt sugározni. Bátyjával, Karellel együtt továbbra is publikált irodalmi szövegeket, köztük drámákat és elbeszéléseket. Lánya, Alena világában is inspirációt talált egy gyermekkönyv-sorozathoz, amelyhez Karel írta a szövegeket. Az ő nyávogós és nyávogós történetei nagy sikert arattak, és ma is népszerűek. Ezekben a rajzokban Čapek tehetségének teljes spektruma, valamint az emberi természet és az emberi lélek mély megértése látható.
A második világháború kitörése után Josef Čapeket 1939. szeptember 9-én letartóztatták a nemzetiszocializmussal szembeni kritikája miatt, és különböző koncentrációs táborokba deportálták. A háború borzalmai közepette még mindig talált erőt művészetének gyakorlására, és ránk hagyott néhány verset, amelyeket a sachsenhauseni koncentrációs táborban írt. 1945. április 12-én, mindössze három nappal a tábor felszabadítása előtt Josef Čapeket Bergen-Belsenben meggyilkolták. Ma büszkén folytatjuk Josef Čapek örökségét azzal, hogy műveit a legmagasabb minőségű nyomatok formájában reprodukáljuk. Minden egyes nyomat Čapek tehetsége, a művészet iránti fáradhatatlan szenvedélye, valamint a szabadság és a demokrácia iránti elkötelezettsége előtt tiszteleg. Minden egyes nyomaton érezzük vízióinak erejét, amelyek ma is inspirálnak minket, és arra ösztönöznek, hogy nyitott szemmel lássuk a világot, és mindig keressük a fényt a sötétségben.
A 19. század végéhez közeledve az akkori Ausztria-Magyarországon található Hronov kisvárosában egy rendkívüli művészi karrier vette kezdetét. 1887. március 23-án született Josef Čapek, aki nemcsak festőként és íróként, hanem fotósként, színpadi tervezőként és könyvillusztrátorként is nyomot hagyott a művészvilágban. Szorosan együttműködve testvérével, Karel Capek-val, jelentős szerepet játszott Csehszlovákia kulturális és politikai életének alakításában az 1920-as és 1930-as években. Újságírói munkájukkal támogatták országuk fiatal demokráciáját, sőt személyes barátságot is ápoltak Csehszlovákia akkori elnökével, Tomáš Garrigue Masarykkal. Josef Čapek szövőtanulói szakmája elvégzése után úgy döntött, hogy tovább folytatja alkotói vénáját, és 1904-ben a prágai Iparművészeti Iskolában kezdett el tanulni. Néhány évvel később bátyjával, Karellel együtt Párizsba, az európai művészeti élet szívébe vonzódott. Ott Josef nemcsak első irodalmi publikációival - többek között művészetelméleti és filmforgatókönyvekről szóló írásaival -, hanem festői munkásságával is hírnevet szerzett magának. Kifejlesztette a kubizmus sajátos felfogását, amely a cseh népművészet elemeit vette át. Josef Čapek fantáziájával és egyedi stílusával olyan módon hozta össze a kubizmust és az alkalmazott művészetet, ahogyan azt előtte kevés művész tette. Josef Čapek festményeiben, terveiben, szobraiban vagy rajzaiban egyaránt tudta, hogyan mutassa be elképzeléseit egyedi módon.
Az első világháború után Čapek feleségével, Jarmilával és lányukkal, Alenával visszatért Prágába. Egy dinamikus, folyamatosan változó világban találta magát, és művészete tükrözte ezeket a változásokat. Még akkor is, amikor a második világháború sötét felhői gyülekeztek Európa felett, Čapek fáradhatatlanul a művészet és a demokrácia bajnoka maradt. Rajzolói képességeit arra használta, hogy figyelmeztessen a fenyegető háborús veszélyre, és leleplezze a nemzetiszocializmus propagandáját. Az 1930-as és 1940-es éveket jellemző káosz és bizonytalanság közepette Josef Čapek mindig képes volt reményt sugározni. Bátyjával, Karellel együtt továbbra is publikált irodalmi szövegeket, köztük drámákat és elbeszéléseket. Lánya, Alena világában is inspirációt talált egy gyermekkönyv-sorozathoz, amelyhez Karel írta a szövegeket. Az ő nyávogós és nyávogós történetei nagy sikert arattak, és ma is népszerűek. Ezekben a rajzokban Čapek tehetségének teljes spektruma, valamint az emberi természet és az emberi lélek mély megértése látható.
A második világháború kitörése után Josef Čapeket 1939. szeptember 9-én letartóztatták a nemzetiszocializmussal szembeni kritikája miatt, és különböző koncentrációs táborokba deportálták. A háború borzalmai közepette még mindig talált erőt művészetének gyakorlására, és ránk hagyott néhány verset, amelyeket a sachsenhauseni koncentrációs táborban írt. 1945. április 12-én, mindössze három nappal a tábor felszabadítása előtt Josef Čapeket Bergen-Belsenben meggyilkolták. Ma büszkén folytatjuk Josef Čapek örökségét azzal, hogy műveit a legmagasabb minőségű nyomatok formájában reprodukáljuk. Minden egyes nyomat Čapek tehetsége, a művészet iránti fáradhatatlan szenvedélye, valamint a szabadság és a demokrácia iránti elkötelezettsége előtt tiszteleg. Minden egyes nyomaton érezzük vízióinak erejét, amelyek ma is inspirálnak minket, és arra ösztönöznek, hogy nyitott szemmel lássuk a világot, és mindig keressük a fényt a sötétségben.
Oldal 1 / 1