London nyüzsgő utcáin született 1842. január 1-jén John William North, aki hamarosan az Idyllisták kiemelkedő tagja és ünnepelt brit tájképfestő és illusztrátor lett. North szülőhelye, a londoni Walham Green, a városi élet központja, ellentétben állt azokkal a csendes tájakkal, amelyeket később munkáiban megörökített. A fiatal tehetség korán megmutatkozott, és tízéves korában elkészítette első akvarelljét, a "The Thames from Wandsworth" címűt. Ez a mű, amelyet később a Királyi Akvarell Társaság kiállított, egy olyan művészi út kezdete volt, amelyet olyan nyomatokon örökítettek meg, amelyek ma már világszerte a művészetkedvelők falait díszítik. North a művészi mesterré váláshoz vezető útja során az Josiah Wood Whymper neves londoni fametszőnél képezte magát illusztrátorrá. Itt, London pezsgő művészeti életében North olyan művészekkel barátkozott össze, mint Frederick Walker, Arthur Boyd Houghton és George John Pinwell, akik mindannyian az idilli iskolához fűződő kapcsolataikról ismertek. North ecsettel és ceruzával végzett mesteri munkája arra késztette, hogy fekete-fehér illusztrációkat készítsen különböző kiadványok számára, amelyek kiváló tájképeivel hírnevet szereztek neki.
Az illusztrációs munkáinak sikere és az akvarellfestőként egyre növekvő hírneve miatt North 1868-ban Somersetbe költözött, ahol a Halsway Manorban bérelt szobát. Barátja és kollégája, Frederick Walker is ott lakott. Az ott alkotott festői tájképek olyan élénk akvarelleken láthatók, mint például az 1865-ben készült Halsway Manorról készült akvarell, amely ma a londoni British Museumban látható. Az 1860-as és 70-es évek meghatározó időszakot jelentettek North pályafutásában. Felhagyott illusztrációs munkájával, és teljesen a festészetnek szentelte magát, aminek eredményeképpen lenyűgöző akvarellsorozatot készített. Az 1869-es bemutatkozása a Királyi Akadémián négy akvarellel, köztük a The Wood Gatherers (A fakitermelők) című festménnyel bizonyította növekvő mesteri tudását, és vezetett ahhoz, hogy felvették a Királyi Akvarell Társaságba, majd a Királyi Akadémia tagjává nevezték ki. North munkássága azonban nem korlátozódott a festészetre. 1895-ben megalapította az OW Paper & Arts Co-t, amely kiváló minőségű papírokat gyártott művészi nyomatokhoz és akvarellekhez. Ezek a finom papírok megörökítik munkásságának kiválóságát.
Későbbi éveiben North egy kísérleti festészeti technika felé fordult, a színeit nagyon apró pontokban és tiszta színtuporokban alkalmazta, ez a technika még a pointillizmust is megelőlegezte. Munkásságának elismerése nyilvánvaló volt a műveiről készült művészi nyomatok minőségében, és még 1924. december 20-án, a somerseti Stamborough-ban bekövetkezett halála után is ezekben a művészi nyomatokban él tovább az öröksége. John William North maradandó nyomot hagyott a művészvilágban, nemcsak saját művei révén, hanem a tájképeit életre keltő, kiváló minőségű nyomatok révén is. Bár a "csokoládédoboz művészet" talán nem teljesen tükrözi későbbi akvarelljeit, a természettel való spirituális kapcsolat megteremtésére irányuló törekvése továbbra is meghatározó eleme művészetének. Műveinek művészi nyomatok formájában történő reprodukciójának köszönhetően ma is csodálhatjuk és ünnepelhetjük e rendkívüli művész örökségét.
London nyüzsgő utcáin született 1842. január 1-jén John William North, aki hamarosan az Idyllisták kiemelkedő tagja és ünnepelt brit tájképfestő és illusztrátor lett. North szülőhelye, a londoni Walham Green, a városi élet központja, ellentétben állt azokkal a csendes tájakkal, amelyeket később munkáiban megörökített. A fiatal tehetség korán megmutatkozott, és tízéves korában elkészítette első akvarelljét, a "The Thames from Wandsworth" címűt. Ez a mű, amelyet később a Királyi Akvarell Társaság kiállított, egy olyan művészi út kezdete volt, amelyet olyan nyomatokon örökítettek meg, amelyek ma már világszerte a művészetkedvelők falait díszítik. North a művészi mesterré váláshoz vezető útja során az Josiah Wood Whymper neves londoni fametszőnél képezte magát illusztrátorrá. Itt, London pezsgő művészeti életében North olyan művészekkel barátkozott össze, mint Frederick Walker, Arthur Boyd Houghton és George John Pinwell, akik mindannyian az idilli iskolához fűződő kapcsolataikról ismertek. North ecsettel és ceruzával végzett mesteri munkája arra késztette, hogy fekete-fehér illusztrációkat készítsen különböző kiadványok számára, amelyek kiváló tájképeivel hírnevet szereztek neki.
Az illusztrációs munkáinak sikere és az akvarellfestőként egyre növekvő hírneve miatt North 1868-ban Somersetbe költözött, ahol a Halsway Manorban bérelt szobát. Barátja és kollégája, Frederick Walker is ott lakott. Az ott alkotott festői tájképek olyan élénk akvarelleken láthatók, mint például az 1865-ben készült Halsway Manorról készült akvarell, amely ma a londoni British Museumban látható. Az 1860-as és 70-es évek meghatározó időszakot jelentettek North pályafutásában. Felhagyott illusztrációs munkájával, és teljesen a festészetnek szentelte magát, aminek eredményeképpen lenyűgöző akvarellsorozatot készített. Az 1869-es bemutatkozása a Királyi Akadémián négy akvarellel, köztük a The Wood Gatherers (A fakitermelők) című festménnyel bizonyította növekvő mesteri tudását, és vezetett ahhoz, hogy felvették a Királyi Akvarell Társaságba, majd a Királyi Akadémia tagjává nevezték ki. North munkássága azonban nem korlátozódott a festészetre. 1895-ben megalapította az OW Paper & Arts Co-t, amely kiváló minőségű papírokat gyártott művészi nyomatokhoz és akvarellekhez. Ezek a finom papírok megörökítik munkásságának kiválóságát.
Későbbi éveiben North egy kísérleti festészeti technika felé fordult, a színeit nagyon apró pontokban és tiszta színtuporokban alkalmazta, ez a technika még a pointillizmust is megelőlegezte. Munkásságának elismerése nyilvánvaló volt a műveiről készült művészi nyomatok minőségében, és még 1924. december 20-án, a somerseti Stamborough-ban bekövetkezett halála után is ezekben a művészi nyomatokban él tovább az öröksége. John William North maradandó nyomot hagyott a művészvilágban, nemcsak saját művei révén, hanem a tájképeit életre keltő, kiváló minőségű nyomatok révén is. Bár a "csokoládédoboz művészet" talán nem teljesen tükrözi későbbi akvarelljeit, a természettel való spirituális kapcsolat megteremtésére irányuló törekvése továbbra is meghatározó eleme művészetének. Műveinek művészi nyomatok formájában történő reprodukciójának köszönhetően ma is csodálhatjuk és ünnepelhetjük e rendkívüli művész örökségét.
Oldal 1 / 1