John Varley sikeres akvarellfestő és könyvszerző volt. Londonban született, négy gyermek legidősebbjeként, akik közül később mindannyian művészek lettek. A gyerekek mind apjuk második házasságából származtak, aki első felesége halála után Yorkshire-ből Londonba költözött. Bár Varley már gyermekként érdeklődött a művészet iránt, szülei nyilvánvalóan nem hittek abban, hogy sikerrel járhat. Ezért elküldték őt egy ezüstműveshez tanoncnak. Varley elfogadta szülei döntését, amíg éltek. Haláluk után, amikor körülbelül 15 éves volt, rövid ideig egy helyi portréfestőnél tanult. Nem sokkal később Charles Barrow esti rajzórájára járt, heti két alkalommal.
Barrow döntő szerepet játszott Varley művészi fejlődésében. Rendszeresen kirándultak, hogy a helyszínen készítsenek rajzokat. Egy ilyen kirándulás során készült el Varley első műve, amelyet a Royal Academy is elfogadott. A Peterborough-i székesegyházat ábrázoló rajzát 1798-ban kiállították a Királyi Akadémián. Ezt követően Varley rendszeres kiállítója volt az Akadémiának, míg végül 1805-ben társalapítója lett az Od Watercolour Society-nek. Ezt követően szinte kizárólag ott állított ki. Mégis nagyon aktív festő volt, csak a Régi Akvarell Társaság kiállításaira több mint 700 festményt küldött. Varley azt állította akvarellfestményeiről, hogy könnyen felvehetik a versenyt az olajfestményekkel. Ezért 1805-től nagyobb és összetettebb festményeket kezdett készíteni. Legjobb és legszebb művei ebből az időszakból származnak. Kedvenc témáit Észak-Wales vadregényes tájain találta meg, ahová élete során többször is ellátogatott. Míg korai munkáiban szívesen rajzolt közvetlenül a természetből, Varley idősebb korában egyre gyakrabban kezdett el tájképeket festeni műtermében, emlékezetből.
Varley nemcsak festőként volt nagyon sikeres. Számos értekezést és kézikönyvet is kiadott a festészetről és a rajzolásról. Tanárként rendkívül népszerű volt, és számos tanítványa sikere alapján ítélve rendkívül tehetséges. Tanítványai közé tartozott David, Cox, Copley Fielding, John Linnell, William Henry Hunt és William Mulready, aki feleségül vette Varley húgát, Elizabeth-et. A nagy sikerek ellenére Varley mindig is pénzproblémákkal küzdött. Ez részben azért volt, mert nagyon nagy családja volt, részben pedig azért, mert nem volt túl jó üzletember. Ennek ellenére láthatóan nem sokat aggódott, és kortársai reménytelen optimistaként jellemezték.
John Varley sikeres akvarellfestő és könyvszerző volt. Londonban született, négy gyermek legidősebbjeként, akik közül később mindannyian művészek lettek. A gyerekek mind apjuk második házasságából származtak, aki első felesége halála után Yorkshire-ből Londonba költözött. Bár Varley már gyermekként érdeklődött a művészet iránt, szülei nyilvánvalóan nem hittek abban, hogy sikerrel járhat. Ezért elküldték őt egy ezüstműveshez tanoncnak. Varley elfogadta szülei döntését, amíg éltek. Haláluk után, amikor körülbelül 15 éves volt, rövid ideig egy helyi portréfestőnél tanult. Nem sokkal később Charles Barrow esti rajzórájára járt, heti két alkalommal.
Barrow döntő szerepet játszott Varley művészi fejlődésében. Rendszeresen kirándultak, hogy a helyszínen készítsenek rajzokat. Egy ilyen kirándulás során készült el Varley első műve, amelyet a Royal Academy is elfogadott. A Peterborough-i székesegyházat ábrázoló rajzát 1798-ban kiállították a Királyi Akadémián. Ezt követően Varley rendszeres kiállítója volt az Akadémiának, míg végül 1805-ben társalapítója lett az Od Watercolour Society-nek. Ezt követően szinte kizárólag ott állított ki. Mégis nagyon aktív festő volt, csak a Régi Akvarell Társaság kiállításaira több mint 700 festményt küldött. Varley azt állította akvarellfestményeiről, hogy könnyen felvehetik a versenyt az olajfestményekkel. Ezért 1805-től nagyobb és összetettebb festményeket kezdett készíteni. Legjobb és legszebb művei ebből az időszakból származnak. Kedvenc témáit Észak-Wales vadregényes tájain találta meg, ahová élete során többször is ellátogatott. Míg korai munkáiban szívesen rajzolt közvetlenül a természetből, Varley idősebb korában egyre gyakrabban kezdett el tájképeket festeni műtermében, emlékezetből.
Varley nemcsak festőként volt nagyon sikeres. Számos értekezést és kézikönyvet is kiadott a festészetről és a rajzolásról. Tanárként rendkívül népszerű volt, és számos tanítványa sikere alapján ítélve rendkívül tehetséges. Tanítványai közé tartozott David, Cox, Copley Fielding, John Linnell, William Henry Hunt és William Mulready, aki feleségül vette Varley húgát, Elizabeth-et. A nagy sikerek ellenére Varley mindig is pénzproblémákkal küzdött. Ez részben azért volt, mert nagyon nagy családja volt, részben pedig azért, mert nem volt túl jó üzletember. Ennek ellenére láthatóan nem sokat aggódott, és kortársai reménytelen optimistaként jellemezték.
Oldal 1 / 2