Számtalan vázlat és szénrajz, mintegy 2000 akvarell és 900 olajfestmény, ezek nem egy ismert művészeti múzeum legfontosabb adatai, ezek a számok John Singer Sargent életművének terjedelmét írják le. Az 1856. július 12-én született amerikai az egyik legjelentősebb és legkeresettebb amerikai portréfestő.
A művész gyermekkora azonban minden volt, csak nem hétköznapi, és nem hasonlítható más híres festőkéhez. Apja szemészorvos volt, és Európában élt feleségével és gyermekeivel. Az anya lelki szenvedései miatt azonban a család sosem maradt sokáig egy helyen. Bejárták az egész kontinenst, mindig igyekeztek elkerülni a nagy hőséget. John Singer Sargent tehát gyermek- és ifjúkorában többek között Rómában, Párizsban, Londonban, Drezdában és Firenzében élt. A városokban újra és újra meglátogatta a művészeti iskolákat, és néhány neves művész tanítványa volt, többek között Carolus-Durané. A nomád életmód miatt azonban a fiatal Sargent kevés hivatalos iskolai oktatásban részesült, és barátságok is ritkák voltak. Egy kivétel azonban volt, Violet Paget-tel való ismeretsége. Nizzában találkozott a Sargent családdal. A fiatal nő 1881-ben festett portréját John Singer Sargent egyik legkorábbi művének tartják.
Gyakorlatilag a bölcsőben utazott, a tehetséges festőt további életében csak ritkán tartotta állandóan egy adott helyen. Ez tükröződik műveiben is. Ezek többek között egyiptomi, palesztinai, franciaországi, spanyolországi vagy portugáliai tájképeket és jeleneteket ábrázolnak. John Singer Sargentst technikai képességeiről ismerték és dicsérték, ám ez a technikai kifinomultság és tökéletes ecsetkezelés újra és újra a felszínesség vádját hozta rá. Valószínűleg szabad életének köszönhetően az amerikai 1884-ben valóságos botrányt okozott. Madame X portréját benyújtotta a párizsi Szalonba. Ez a kétségtelenül gyönyörű festmény egy hölgyet ábrázol, akinek a vállai bizonyos fokú szabadságot mutatnak. Éppen ez vezetett nagy vitákhoz, hiszen a párizsi szalonokban nem tűnt előnyösnek a meztelen vállak felfedése. Sargent részt vett továbbá a Királyi Művészeti Akadémia konzervatív művészetfelfogásával szembeni ellenállásban, és más művészekkel együtt megalapította a New English Art Clubot. A festőt egész Európában nagyra értékelték, különösen a 20. század elején, és korának egyik legkeresettebb, de egyben legdrágább portréfestője volt. Utolsó nagy művei az első világháború eseményei alatt születtek. A "Gassed" című munkája például a brit csapatokat ábrázolta a német erők gáztámadása után. 1922-ben a National Portrait Gallery megbízásából csoportképet készített az első világháború tábornokairól. Csak három évvel később, 1925. április 14-én halt meg John Singer Sargent Londonban.
Számtalan vázlat és szénrajz, mintegy 2000 akvarell és 900 olajfestmény, ezek nem egy ismert művészeti múzeum legfontosabb adatai, ezek a számok John Singer Sargent életművének terjedelmét írják le. Az 1856. július 12-én született amerikai az egyik legjelentősebb és legkeresettebb amerikai portréfestő.
A művész gyermekkora azonban minden volt, csak nem hétköznapi, és nem hasonlítható más híres festőkéhez. Apja szemészorvos volt, és Európában élt feleségével és gyermekeivel. Az anya lelki szenvedései miatt azonban a család sosem maradt sokáig egy helyen. Bejárták az egész kontinenst, mindig igyekeztek elkerülni a nagy hőséget. John Singer Sargent tehát gyermek- és ifjúkorában többek között Rómában, Párizsban, Londonban, Drezdában és Firenzében élt. A városokban újra és újra meglátogatta a művészeti iskolákat, és néhány neves művész tanítványa volt, többek között Carolus-Durané. A nomád életmód miatt azonban a fiatal Sargent kevés hivatalos iskolai oktatásban részesült, és barátságok is ritkák voltak. Egy kivétel azonban volt, Violet Paget-tel való ismeretsége. Nizzában találkozott a Sargent családdal. A fiatal nő 1881-ben festett portréját John Singer Sargent egyik legkorábbi művének tartják.
Gyakorlatilag a bölcsőben utazott, a tehetséges festőt további életében csak ritkán tartotta állandóan egy adott helyen. Ez tükröződik műveiben is. Ezek többek között egyiptomi, palesztinai, franciaországi, spanyolországi vagy portugáliai tájképeket és jeleneteket ábrázolnak. John Singer Sargentst technikai képességeiről ismerték és dicsérték, ám ez a technikai kifinomultság és tökéletes ecsetkezelés újra és újra a felszínesség vádját hozta rá. Valószínűleg szabad életének köszönhetően az amerikai 1884-ben valóságos botrányt okozott. Madame X portréját benyújtotta a párizsi Szalonba. Ez a kétségtelenül gyönyörű festmény egy hölgyet ábrázol, akinek a vállai bizonyos fokú szabadságot mutatnak. Éppen ez vezetett nagy vitákhoz, hiszen a párizsi szalonokban nem tűnt előnyösnek a meztelen vállak felfedése. Sargent részt vett továbbá a Királyi Művészeti Akadémia konzervatív művészetfelfogásával szembeni ellenállásban, és más művészekkel együtt megalapította a New English Art Clubot. A festőt egész Európában nagyra értékelték, különösen a 20. század elején, és korának egyik legkeresettebb, de egyben legdrágább portréfestője volt. Utolsó nagy művei az első világháború eseményei alatt születtek. A "Gassed" című munkája például a brit csapatokat ábrázolta a német erők gáztámadása után. 1922-ben a National Portrait Gallery megbízásából csoportképet készített az első világháború tábornokairól. Csak három évvel később, 1925. április 14-én halt meg John Singer Sargent Londonban.
Oldal 1 / 10