A mai szóhasználatban a "romantika" szót az érzelmi, hangulati állapotra használjuk. A művészetben azonban a kifejezés a tizennyolcadik század végétől kezdődő korszakra utal. A romantikusok a klasszikus korszak modelljeitől az álmok és mítoszok világa felé fordultak. A romantikus művészek új életszemléletre vágytak, a természethez való visszatérésre törekedtek, és jellemző volt rájuk a nagy vándorlási vágy és az idegen kultúrák iránti érdeklődés.
John MacWhirtert is elfogta ez a természet utáni vágyakozás és a vándorlás iránti vágy. Munkásságát azonban nem jellemezte az a mély melankólia, amely néhány művészkortársát világfájdalomba süllyesztette. Mint sok más korabeli művész, János utazásai Itáliába vezettek; különösen az Alpok volt a kedvence. Beutazta Ausztria-Magyarországot és Svájcot, valamint Norvégiát, Törökországot és az Egyesült Államokat is.
1837-ben Viktória királynő lépett a Brit Birodalom trónjára. Ugyanebben az évben Agnes MacWhirter a skót fővárosban, Edinburghban adott életet a kis Johnnak. Apja, George papírgyáros volt. Talán a papírhoz való kötődés volt az, ami a MacWhirterek festészet iránti szeretetét kiváltotta. John húgát, Ágnest Sillleben festőjeként nagyra becsülték. John MacWhirter imádott a szabadban dolgozni. Főleg békés tájképeket festett, és fákról készített tanulmányokat. Festményei gyakran hegyi panorámákat ábrázolnak, sziklás sziklákkal, zord völgyekkel, napsütötte tavakkal vagy erdős hegyekkel, amelyeket élénk égbolt ölel át. Szívesen festette skót szülőföldje, a Highlands vidékét is. Mindig megdöbbentő az a részletgazdagság, amellyel a fákat ábrázolja.
János életét nemcsak az utazás, hanem a nők is alakították. Tizenhárom éves volt, amikor apja meghalt. Ettől kezdve édesanyja, nagynénje és testvérei irányították az életét, ami nem feltétlenül a legrosszabb hatás egy tinédzser számára. A fiú már 14 évesen tudta, hogy festő akar lenni, és első műveit a Skót Királyi Akadémián állította ki. Később John a Trustees Akadémián tanult, és közeli barátságot kötött William MacTaggart diáktársával, aki nagy hatással volt John későbbi munkásságára.
32 éves korában MacWirther Londonba költözött, ahol akvarell- és olajfestőként szerzett magának nevet. A jelentős viktoriánus művész 1879 óta tagja volt a Királyi Művészeti Akadémiának. Londonban is az ő háztartásában éltek a család fontos asszonyai. A címe egyébként az Abbey Road volt, amely később a Beatles révén vált híressé.
A festő már 35 éves volt, amikor feleségét, Katalint feleségül vette. A házaspárnak négy gyermeke született, akik - ki lenne meglepve? - John testvérei vigyáztak rájuk. John MacWhirter szociális és kötelességtudó ember volt. A műtermében dolgozott halála előtt egy héttel - hörghurutban halt meg.
A mai szóhasználatban a "romantika" szót az érzelmi, hangulati állapotra használjuk. A művészetben azonban a kifejezés a tizennyolcadik század végétől kezdődő korszakra utal. A romantikusok a klasszikus korszak modelljeitől az álmok és mítoszok világa felé fordultak. A romantikus művészek új életszemléletre vágytak, a természethez való visszatérésre törekedtek, és jellemző volt rájuk a nagy vándorlási vágy és az idegen kultúrák iránti érdeklődés.
John MacWhirtert is elfogta ez a természet utáni vágyakozás és a vándorlás iránti vágy. Munkásságát azonban nem jellemezte az a mély melankólia, amely néhány művészkortársát világfájdalomba süllyesztette. Mint sok más korabeli művész, János utazásai Itáliába vezettek; különösen az Alpok volt a kedvence. Beutazta Ausztria-Magyarországot és Svájcot, valamint Norvégiát, Törökországot és az Egyesült Államokat is.
1837-ben Viktória királynő lépett a Brit Birodalom trónjára. Ugyanebben az évben Agnes MacWhirter a skót fővárosban, Edinburghban adott életet a kis Johnnak. Apja, George papírgyáros volt. Talán a papírhoz való kötődés volt az, ami a MacWhirterek festészet iránti szeretetét kiváltotta. John húgát, Ágnest Sillleben festőjeként nagyra becsülték. John MacWhirter imádott a szabadban dolgozni. Főleg békés tájképeket festett, és fákról készített tanulmányokat. Festményei gyakran hegyi panorámákat ábrázolnak, sziklás sziklákkal, zord völgyekkel, napsütötte tavakkal vagy erdős hegyekkel, amelyeket élénk égbolt ölel át. Szívesen festette skót szülőföldje, a Highlands vidékét is. Mindig megdöbbentő az a részletgazdagság, amellyel a fákat ábrázolja.
János életét nemcsak az utazás, hanem a nők is alakították. Tizenhárom éves volt, amikor apja meghalt. Ettől kezdve édesanyja, nagynénje és testvérei irányították az életét, ami nem feltétlenül a legrosszabb hatás egy tinédzser számára. A fiú már 14 évesen tudta, hogy festő akar lenni, és első műveit a Skót Királyi Akadémián állította ki. Később John a Trustees Akadémián tanult, és közeli barátságot kötött William MacTaggart diáktársával, aki nagy hatással volt John későbbi munkásságára.
32 éves korában MacWirther Londonba költözött, ahol akvarell- és olajfestőként szerzett magának nevet. A jelentős viktoriánus művész 1879 óta tagja volt a Királyi Művészeti Akadémiának. Londonban is az ő háztartásában éltek a család fontos asszonyai. A címe egyébként az Abbey Road volt, amely később a Beatles révén vált híressé.
A festő már 35 éves volt, amikor feleségét, Katalint feleségül vette. A házaspárnak négy gyermeke született, akik - ki lenne meglepve? - John testvérei vigyáztak rájuk. John MacWhirter szociális és kötelességtudó ember volt. A műtermében dolgozott halála előtt egy héttel - hörghurutban halt meg.
Oldal 1 / 1