Úgy tűnik, a távoli, egzotikus tájak iránti vágyakozás évszázadokon át fennmaradt. Míg manapság az utazási benyomásokat villámgyorsan, okostelefonon keresztül közlik, addig a korábbi generációk utazóinak "csak" szemük, kezük, tolluk és papírjuk volt. Ezekben az időkben aprólékos és részletes rajzok készültek. A romantika kora eltávolodott a tisztán tudományos ábrázolástól. Ezzel szemben a romantikus korszak művészei a valóságot mutatták meg, és a látottakat a saját nézeteiken és érzéseiken keresztül egyénítették.
Johann Moritz Rugendas, a romantikus festészet egyik képviselője augsburgi művészcsaládból származott. Augsburgban járt művészeti iskolába, majd a müncheni akadémián folytatta tanulmányait. Akadémiai tanulmányai után Freiherr v. Langsdorff utazási rajzolóként kezdett dolgozni. Von Langsdorffal beutazta Brazíliát, aprólékos rajzokat készített emberekről, állatokról és növényekről. A hétköznapi jelenetek és tájképek részletes ábrázolásukkal ragadnak meg. Rugendasnak azonban nem volt elég a valóság puszta ábrázolása. Úgy érezte, hogy korlátok közé van szorítva, és hiányolta a művészi szabadságot a munkájában. Ennek következtében felmondta a munkaviszonyát. További 3 év brazíliai tartózkodás után visszatért Európába. Rajzainak litografált gyűjteménye ekkor jelent meg Párizsban "Yoyage pittoresque, németül "Malerische Reise in Brasilien von Moritz Rugendas" címmel. A lapok a művész fejlődését mutatták. A jelenetek valósághűnek tűnnek, de a romantika jellegzetes stíluseszközeivel eltúlzottá és érzelmesebbé tették őket. Ez különösen a tájképeknél mutatkozik meg; a természet dicsősége különleges drámaiságot kap, akár misztikus aurával, akár olyan stíluselemekkel, mint a viharlámpák és a felhőtornyok. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az esztétikum megteremtésének most már erősen hangsúlyos célját; a valóságot elnyomja a képzelet. A Rugendasban például ez világosan felismerhető a gyarmati jelenetekben.
A "festői utazás" sikeres volt, és Rugendas rövid otthoni tartózkodás után folytatta utazásait. Az olaszországi tanulmányok után Bordeaux-ból Haitire és Mexikóba utazott. Kalandos életszakasz, nem utolsósorban a korlátozott anyagi lehetőségek miatt. Rugendas vállalta a nélkülözéseket, súlyos megpróbáltatásoknak tette ki magát, lóháton átkelt a Kordillerákon, leesett a lováról, villámcsapás érte, még ártatlanul le is tartóztatták - mindez nem tudta megakadályozni további kalandos utazásaitól és kirándulásaitól. Az egzotikus dolgok megismerésének vágya, az idegen emberek és régiók megismerésének ösztönzése felülmúlta az összes kellemetlenséget. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy az ilyen utazások során milyen feszült az anyagi helyzet, ez még nagyobb tiszteletet érdemel. Rugendasnak folyamatosan rajzai eladásával kellett előteremtenie a további utazásokhoz szükséges forrásokat. Chile után Perun és Bolívián keresztül utazott, majd visszatért Chilébe, és onnan indult vissza Európába. Ahogy egy meggyőződéses világjáróhoz illik, kerülőutakon keresztül. Panamai és uruguayi megállók után két évvel később elérte Európát. Az egzotikus országokat, hagyományos viseleteket és szokásokat ábrázoló rajzainak kiterjedt gyűjteménye 1200 gulden éves életjáradékot biztosított neki otthon. I. Lajos király megvásárolta Rugenda néhány művét a királyi rézmetsző kabinet számára. Rugenda utazási benyomásait szemlélve az ember nemcsak az ábrázolt helyeket, embereket, állatokat és növényeket ismeri fel. Inkább a korszakra jellemző benyomások követhetők nyomon. Ezek nem gyors pillanatképek, hanem hangulatos képek egy letűnt korszakból.
Úgy tűnik, a távoli, egzotikus tájak iránti vágyakozás évszázadokon át fennmaradt. Míg manapság az utazási benyomásokat villámgyorsan, okostelefonon keresztül közlik, addig a korábbi generációk utazóinak "csak" szemük, kezük, tolluk és papírjuk volt. Ezekben az időkben aprólékos és részletes rajzok készültek. A romantika kora eltávolodott a tisztán tudományos ábrázolástól. Ezzel szemben a romantikus korszak művészei a valóságot mutatták meg, és a látottakat a saját nézeteiken és érzéseiken keresztül egyénítették.
Johann Moritz Rugendas, a romantikus festészet egyik képviselője augsburgi művészcsaládból származott. Augsburgban járt művészeti iskolába, majd a müncheni akadémián folytatta tanulmányait. Akadémiai tanulmányai után Freiherr v. Langsdorff utazási rajzolóként kezdett dolgozni. Von Langsdorffal beutazta Brazíliát, aprólékos rajzokat készített emberekről, állatokról és növényekről. A hétköznapi jelenetek és tájképek részletes ábrázolásukkal ragadnak meg. Rugendasnak azonban nem volt elég a valóság puszta ábrázolása. Úgy érezte, hogy korlátok közé van szorítva, és hiányolta a művészi szabadságot a munkájában. Ennek következtében felmondta a munkaviszonyát. További 3 év brazíliai tartózkodás után visszatért Európába. Rajzainak litografált gyűjteménye ekkor jelent meg Párizsban "Yoyage pittoresque, németül "Malerische Reise in Brasilien von Moritz Rugendas" címmel. A lapok a művész fejlődését mutatták. A jelenetek valósághűnek tűnnek, de a romantika jellegzetes stíluseszközeivel eltúlzottá és érzelmesebbé tették őket. Ez különösen a tájképeknél mutatkozik meg; a természet dicsősége különleges drámaiságot kap, akár misztikus aurával, akár olyan stíluselemekkel, mint a viharlámpák és a felhőtornyok. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az esztétikum megteremtésének most már erősen hangsúlyos célját; a valóságot elnyomja a képzelet. A Rugendasban például ez világosan felismerhető a gyarmati jelenetekben.
A "festői utazás" sikeres volt, és Rugendas rövid otthoni tartózkodás után folytatta utazásait. Az olaszországi tanulmányok után Bordeaux-ból Haitire és Mexikóba utazott. Kalandos életszakasz, nem utolsósorban a korlátozott anyagi lehetőségek miatt. Rugendas vállalta a nélkülözéseket, súlyos megpróbáltatásoknak tette ki magát, lóháton átkelt a Kordillerákon, leesett a lováról, villámcsapás érte, még ártatlanul le is tartóztatták - mindez nem tudta megakadályozni további kalandos utazásaitól és kirándulásaitól. Az egzotikus dolgok megismerésének vágya, az idegen emberek és régiók megismerésének ösztönzése felülmúlta az összes kellemetlenséget. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy az ilyen utazások során milyen feszült az anyagi helyzet, ez még nagyobb tiszteletet érdemel. Rugendasnak folyamatosan rajzai eladásával kellett előteremtenie a további utazásokhoz szükséges forrásokat. Chile után Perun és Bolívián keresztül utazott, majd visszatért Chilébe, és onnan indult vissza Európába. Ahogy egy meggyőződéses világjáróhoz illik, kerülőutakon keresztül. Panamai és uruguayi megállók után két évvel később elérte Európát. Az egzotikus országokat, hagyományos viseleteket és szokásokat ábrázoló rajzainak kiterjedt gyűjteménye 1200 gulden éves életjáradékot biztosított neki otthon. I. Lajos király megvásárolta Rugenda néhány művét a királyi rézmetsző kabinet számára. Rugenda utazási benyomásait szemlélve az ember nemcsak az ábrázolt helyeket, embereket, állatokat és növényeket ismeri fel. Inkább a korszakra jellemző benyomások követhetők nyomon. Ezek nem gyors pillanatképek, hanem hangulatos képek egy letűnt korszakból.
Oldal 1 / 1